"Minden támadást azonnal abba kell hagyni, mert ezek semmivel sem indokolható szenvedést okoznak ártatlan civileknek" - áll a dokumentumban, amely elismeri Izrael jogát, hogy megvédje magát a rakétatámadásoktól, de felszólítja a zsidó államot, hogy arányosan válaszoljon a támadásokra, és minden esetben biztosítsa a palesztin civil lakosság védelmét.
A dokumentumban az uniós külügyminiszterek "erőteljesen elítélik" a Gázai övezetből Izrael ellen indított rakétatámadásokat, amelyekkel a Hamásznak és más fegyveres csoportoknak azonnal fel kell hagyniuk - fogalmaznak a tárcavezetők.
"Semmi sem magyarázhatja, hogy szándékosan ártatlan civileket vegyenek célba" - szögezi le az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa, amely felszólítja a feleket, hogy tartsák tiszteletben a humanitárius jogot.
A külügyminiszterek úgy érvelnek, hogy egy olyan időszakban, amikor a térség amúgy is rendkívül instabil, mindenkinek az érdeke az volna, hogy az erőszak azonnal véget érjen. Álláspontjuk szerint a jelenlegi helyzet is rámutat annak égető szükségességére, hogy közelebbivé váljon az izraeli-palesztin konfliktust - két állam létrejöttével - lezárni hivatott megoldás, amely mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy békében és biztonságban élhessenek egymás mellett.
Washington fokozatosan mérsékelné a konfliktust
Az amerikai kormány a közel-keleti térség vezetőivel, valamint a konfliktusövezetbe látogató diplomatákkal konzultálva a gázai konfliktus fokozatos csökkentésére törekszik, aminek kiindulópontja a gázai rakétakilövések beszüntetése - jelentette ki hétfőn Ben Rhodes, Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese a Mianmarból Kambodzsába tartó amerikai elnöki különgép fedélzetén.
"Álláspontunk továbbra is az, hogy a térségbeli országok - különösképpen azok, amelyek befolyással bírnak a Hamászra, elsősorban Egyiptom és Törökország - vessék latba a befolyásukat a konfliktus fokozatos leépítése érdekében" - hangoztatta a kommunikációért felelős helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó.
"Ennek a deeszkalációnak pedig, ismétlem, a Gázából kiinduló rakétatűz beszüntetésével kell elkezdődnie" - tette hozzá Rhodes.
Az ENSZ-főtitkár közvetít majd
Kairóba érkezett hétfő este Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, és bejelentették, hogy az izraeli kormányfővel, illetve a palesztin elnökkel is tárgyalni fog a gázai összecsapások beszüntetéséről, amelyeknek palesztin részről már több mint száz halálos áldozata van.
A főtitkár és Benjámin Netanjahu, illetve Mahmúd Abbász találkozójának időpontját nem közölték. Ban Ki Mun támogatni szeretné "a jelentős és nagyon fontos" erőfeszítéseket a tűzszünet elrendelése érdekében - közölte az irodája.
A kölcsönös csapások a világszervezet vezetőjének érkezése közben sem szüneteltek, s az esti orvosi összesítés szerint hétfőn 23-an haltak meg, ami azt jelenti, hogy a bombázások kezdete óta száz fölé emelkedett a halálos áldozatok száma a palesztin oldalon. Izraelben hárman haltak meg eddig.
A Gázai övezetet hatalmában tartó Hamász radikális szervezet vezetője, Háled Mesaal egy kairói sajtótájékoztatón azt állította, hogy Izrael tűzszünetet kért. "Izrael tűzszünetet kért, mi nem" - jelentette ki, és azt hangsúlyozta, hogy szervezete nem fogad el semmiféle izraeli előfeltételt. Állítását Jeruzsálemben azonnal cáfolták.
"Annak kell lefékeznie a háborút, aki elkezdte, s a békének a mi feltételeinkkel kell eljönnie" - mondta Mesaal arra utalva, hogy a Hamász szerint Izrael kezdte az ellenségeskedések kiújulását.
Mesaal szerint az izraeli (légi) offenzíva kudarcot vallott, és egy szárazföldi hadművelet "halálos" lenne Izrael számára.
Hétfőn az izraeli légicsapások megölték az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezet egyik katonai parancsnokát is. Az illető a katonai szárny, az al-Kudsz Brigádok élén álló más vezetőkkel együtt egy tévécsatornáknak székhelyet adó épületben volt az izraeli hadsereg szerint. A Gázai övezet lakói arra panaszkodnak, hogy sehová sem lehet elbújni az izraeli légierő elől.
Az amerikaiak többsége Izrael pártján áll
Az amerikaiak 57 százaléka indokoltnak tartja a Gázai övezetben a Hamász palesztin radikális szervezet ellen intézett izraeli katonai csapásokat - derült ki a CNN és az ORC International közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra hozott felméréséből.
Az izraeli fellépés támogatottsága a demokraták között a leggyengébb: a lakosság eme csoportjában 10 emberből négy gondolja azt, hogy a zsidó állam lépései indokoltak. A gázai hadműveletet a republikánusoknak a 74, a függetleneknek pedig az 59 százaléka támogatja.
A férfiak körében az izraeli katonai akció pártolóinak az aránya 13 százalékponttal magasabb, mint a nők között, az idősebb amerikaiak pedig 15 százalékponttal vezetnek a fiatalokkal szemben ebben a kérdésben.
Keating Holland, a CNN közvélemény-kutatási igazgatója szerint a mostani adatok nem térnek el a korábban kimutatott tendenciáktól. A palesztinok támogatottsága 1988, vagyis az erre vonatkozó mérések kezdete óta sohasem emelkedett 18 százalék fölé. Arra volt már példa, hogy az Izraellel rokonszenvezők aránya 50 százalék alá csökkent, de ez az elmúlt nyolc év során egyszer sem fordult elő.
A CNN-ORC telefonos felmérés november 16. és 18. között készült egy 1023 fős minta alapján. A statisztikai hibahatár 3 százalékpont.
"Gázai prémium" van az olajárban
Legalább 5 dollár "gázai felár" érvényesül jelenleg a globális olajárakban londoni pénzügyi elemzők hétfői becslése szerint.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakelemzői befektetők számára összeállított piaci helyzetértékelésükben kimutatják, hogy a nyersolajárakban foglalt általános "közel-keleti prémium" az Arab Tavasz - vagyis az egyes arab országokban tavaly elindult politikai fordulatok - óta tipikusan az 5 és 20 dollár közötti sávban mozog.
A ház elemzőinek becslése szerint a közel-keleti geopolitikai bizonytalanság által az olajárakra rakott árfolyamtöbblet a legutóbbi napokban hordónként nem egészen 10 dollár volt, Izrael gázai hadműveleteinek kezdete óta azonban 15 dollár fölé nőtt. A gázai válság nélkül ennek alapján hordónként legalább 5 dollárral lenne olcsóbb a nyersolaj, mint jelenleg - áll a Capital Economics hétfői londoni elemzésében.
hirado
2012.11.19. 20:17