HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Ítélet Sólyom-ügyben: Szlovákia nem sértett uniós jogot
2009. augusztus 21-én a magyar köztársasági elnök nem léphetett be Szlovákiába.
Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítélete szerint.
A bíróság indoklása szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását.
Sólyom László egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására a szlovákiai Révkomáromba szándékozott utazni abból a célból, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. A szlovák külügyminisztérium szóbeli jegyzékben tiltotta meg Magyarország köztársasági elnökének, hogy szlovák területre lépjen.
"Szlovákiában érzékenynek ítélt dátum, mivel 1968. augusztus 21-én öt, a Varsói Szerződésben részes állam fegyveres erői - köztük magyar csapatok is - megszállták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot".
Miután a két tagállam nagykövetségei között több diplomáciai jegyzékváltás történt a magyar köztársasági elnök tervezett látogatásával kapcsolatban, a szlovák külügyminisztérium végül augusztus 21-én szóbeli jegyzéket közölt Magyarország szlovákiai nagykövetével, amelyben megtiltotta a magyar államfőnek, hogy szlovák területre lépjen. E jegyzék a tilalom indokolásaként a többi között az EU-n belüli szabad mozgáshoz való jogról szóló, 2004/38-as számú irányelvre hivatkozott.
Mivel Sólyom Lászlót a jegyzékben foglaltakról akkor értesítették, amikor már útban volt Szlovákia felé, a közlést a határon tudomásul vette, és elállt azon szándékától, hogy Szlovákia területére lépjen.
Magyarország álláspontja szerint a belépést az említett irányelv alapján nem lehetett volna megtagadni, ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy Szlovákia ellen nyújtson be kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet az európai bírósághoz. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény azonban úgy ítélte meg, hogy az uniós jog nem alkalmazandó valamely tagállam államfőjének más tagállamban tett látogatásaira. Magyarország ezért saját maga indított keresetet Szlovákia ellen.
Az Európai Unió Bírósága - amely idén február elsején tartott tárgyalást az ügyben - kedden kihirdetett ítéletében kimondta: Sólyom Lászlónak egyfelől magyar állampolgárként joga van ahhoz, hogy szabadon mozoghasson és tartózkodhasson a tagállamok területén, másfelől azonban az uniós jogot a nemzetközi jog releváns szabályaira tekintettel kell értelmezni.
A bíróság megállapította, hogy a nemzetközi jog szabályai értelmében az államfő a nemzetközi kapcsolatokban olyan különleges jogállással rendelkezik, amely a többi között kiváltságokkal és mentességekkel jár. Az államfő külföldi tartózkodására nézve a diplomáciai kapcsolatok joga irányadó. Az ilyen személy "valamely más tagállam területére történő belépésére nem ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint amelyek a többi polgár belépésére irányadók" - szögezte le a luxembourgi testület.
Az európai bíróság szerint "az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja az uniós jog által e személy részére biztosított szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását". A bíróság szerint ebből következően az uniós jog nem kötelezi Szlovákiát arra, hogy biztosítsa a magyar államfőnek a területére történő belépését.
Jóllehet Szlovákia tévesen hivatkozott a 2004/38-as irányelvre a belépés megtagadásának jogalapjaként - hiszen annak alapján csak a közrend, a közbiztonság, vagy a közegészségügy veszélyeztetettsége esetén lehetne megtagadni a belépést -, ez a körülmény az Európai Unió Bírósága szerint nem minősül joggal való visszaélésnek, hiszen a belépés megtagadásának a nemzetközi jogon alapuló lehetősége így is adott volt Szlovákia számára.
hirado
2012.10.16. 10:52
t: 125
Ítélet Sólyom-ügyben: Szlovákia nem sértett uniós jogot
2009. augusztus 21-én a magyar köztársasági elnök nem léphetett be Szlovákiába. Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítélete szerint.
A bíróság indoklása szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását.
Sólyom László egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására a szlovákiai Révkomáromba szándékozott utazni abból a célból, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. A szlovák külügyminisztérium szóbeli jegyzékben tiltotta meg Magyarország köztársasági elnökének, hogy szlovák területre lépjen.
"Szlovákiában érzékenynek ítélt dátum, mivel 1968. augusztus 21-én öt, a Varsói Szerződésben részes állam fegyveres erői - köztük magyar csapatok is - megszállták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot".
Miután a két tagállam nagykövetségei között több diplomáciai jegyzékváltás történt a magyar köztársasági elnök tervezett látogatásával kapcsolatban, a szlovák külügyminisztérium végül augusztus 21-én szóbeli jegyzéket közölt Magyarország szlovákiai nagykövetével, amelyben megtiltotta a magyar államfőnek, hogy szlovák területre lépjen. E jegyzék a tilalom indokolásaként a többi között az EU-n belüli szabad mozgáshoz való jogról szóló, 2004/38-as számú irányelvre hivatkozott.
Mivel Sólyom Lászlót a jegyzékben foglaltakról akkor értesítették, amikor már útban volt Szlovákia felé, a közlést a határon tudomásul vette, és elállt azon szándékától, hogy Szlovákia területére lépjen.
Magyarország álláspontja szerint a belépést az említett irányelv alapján nem lehetett volna megtagadni, ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy Szlovákia ellen nyújtson be kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet az európai bírósághoz. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény azonban úgy ítélte meg, hogy az uniós jog nem alkalmazandó valamely tagállam államfőjének más tagállamban tett látogatásaira. Magyarország ezért saját maga indított keresetet Szlovákia ellen.
Az Európai Unió Bírósága - amely idén február elsején tartott tárgyalást az ügyben - kedden kihirdetett ítéletében kimondta: Sólyom Lászlónak egyfelől magyar állampolgárként joga van ahhoz, hogy szabadon mozoghasson és tartózkodhasson a tagállamok területén, másfelől azonban az uniós jogot a nemzetközi jog releváns szabályaira tekintettel kell értelmezni.
A bíróság megállapította, hogy a nemzetközi jog szabályai értelmében az államfő a nemzetközi kapcsolatokban olyan különleges jogállással rendelkezik, amely a többi között kiváltságokkal és mentességekkel jár. Az államfő külföldi tartózkodására nézve a diplomáciai kapcsolatok joga irányadó. Az ilyen személy "valamely más tagállam területére történő belépésére nem ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint amelyek a többi polgár belépésére irányadók" - szögezte le a luxembourgi testület.
Az európai bíróság szerint "az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja az uniós jog által e személy részére biztosított szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását". A bíróság szerint ebből következően az uniós jog nem kötelezi Szlovákiát arra, hogy biztosítsa a magyar államfőnek a területére történő belépését.
Jóllehet Szlovákia tévesen hivatkozott a 2004/38-as irányelvre a belépés megtagadásának jogalapjaként - hiszen annak alapján csak a közrend, a közbiztonság, vagy a közegészségügy veszélyeztetettsége esetén lehetne megtagadni a belépést -, ez a körülmény az Európai Unió Bírósága szerint nem minősül joggal való visszaélésnek, hiszen a belépés megtagadásának a nemzetközi jogon alapuló lehetősége így is adott volt Szlovákia számára.
hirado
2012.10.16. 10:52
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
