Spanyolországban remélnek támogatást a székelyek autonómiatörekvéseikhez. Baszk és katalán szavazatok is segíthetik az erdélyi magyarok jogainak kiterjesztését.
Baszk és katalán politikusok hívták meg a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét Spanyolországba. A székelyföldi magyar szervezet az ibériai államban is támogatást remél európai polgári kezdeményezéséhez, amelynek során egymillió EU-s állampolgár aláírását kell összegyűjteni a székelyföldi autonómia uniós napirendre tűzéséért. A Székely Nemzeti Tanács Spanyolországban főként a katalánok és baszkok szavazataira számít.
Az erdélyi szervezet elnöke, Izsák Balázs a 180 percben emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió területi, gazdasági, társadalmi kohézióról szóló uniós szerződésfejezete úgy rendelkezik, hogy az átlagtól eltérő régiók kiemelt figyelmet kapjanak, épp azért, hogy felzárkóztassák őket, illetve megelőzzék a gazdasági lemaradásukat.
Izsák Balázs szerint a sajátos helyzetű régiók közé tartoznak a környezetüktől kulturálisan eltérő területek is, hiszen a kultúra, a nyelv a társadalmi kohézió része. Hozzátette: a Székely Nemzeti Tanács így hidalja át azt a kérdést, hogy az uniónak nincs jogalkotási hatásköre kisebbségi ügyekben.
Azok a régiók, amelyek bizonyos fokú önállóságot értek el, kultúrájukat, önszervező képességüket több esetben gazdasági potenciálra váltották. Vagyis például Katalónia vagy Dél-Tirol anyagi jólétében szerepe van az autonómia lehetőségével élő helyi nemzetiségek munkamoráljának. Ez utóbbi is a regionális kultúra része, amit nem szabad elvenni a kisebbségektől. Nem csak Székelyföldről van tehát szó, európai kérdéssé teszik a nemzeti régiók kérdését – mondta Izsák Balázs.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta még, amikor arról beszéltek a Baszk Nemzeti Párt politikusainak, hogy a román törvényhozás egyszerűen lesöpörte az asztalról az autonómiastatútumukat, közbevágtak, és közölték, hogy ők is ismerik ezt az élményt. Amikor az észak-nyugat spanyolországi kisebbség képviselői meg akarták újítani hasonló szabályozásukat, Madridban rá se hederítettek.
Annyiban hasonló a székely, valamint a baszk és katalán helyzet, hogy jó harminc éve az utóbbiak sem nagyon tudtak előrelépni jogaik bővítését illetően. A baszkok és a katalánok a Franco-diktatúra összeomlása után jutottak autonómiához, a székelyek esetében pedig a Ceausescu-rendszer bukása után szűnt meg számos megszorítás, minden fontos vívmányukat akkor érték el – mondta a 180 percben Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
hirado
2012.09.24. 11:11