Geszti Péter bár ragaszkodik magánéletének háborítatlanságához, lapunkkal kivételt tett, és betekintést engedett dolgos mindennapjaiba. A Rapülők zenekar frontemberével egy hangulatos budai kávéházban beszélgettünk a koncertről és magánéletről. - Január harmadikától már reggeltől estig a koncertekre készülünk mind a száz szereplővel - kezdi nyilatkozatát Geszti Péter. A színpadot felépítjük egy hatalmas csarnokban, és ezen a díszleten gyakoroljuk a műsort. Megaenergiát fektettünk a show-ba, mert csak ezen a szinten érdemes működni - meséli Péter.
- Kicsire nőttem, de jól megtermett álmaim és extra igényeim vannak. Sokan gondolnak nagyképűnek, pedig többnyire csak határozott és gyors vagyok. Ha elő is fordult, hogy mégis nagyobb volt az arcom a kelleténél, hamar észleltem, hogy hibáztam, és nem szégyelltem elszégyellni magam - hadarja el a rapper, majd folytatja: Aki nem tud örülni más sikerének, az magával szúr ki, és az irigység iszonyú energiáját emészti fel. Ezt még kevesen látják be, ezért szoktam mondani mostanában: Ha jól sikerül mind a két Rapülők-koncert, akkor tíz évig még nagyon sokan fognak utálni, és elégedettek lehetünk - mondja nevetve Geszti, aki bármilyen profi szakember, a civil életében bizony nagyon "esendő".
- Nincs érzékem a hétköznapi dolgok apróságaihoz. Én nem tudok postára járni, vízóra-leolvasóval tárgyalni, sőt, általában a vásárlás is nehezemre esik - vallja be. - A karácsonyi ajándékok kitalálásában és beszerzésében Editet, a kedvesemet kértem meg, és ő nagyon sokat segített. Természetesen az ő ajándékát saját kezűleg vettem meg, de a család többi tagjának meglepetéséről egyedül ő gondoskodott.
A titokzatos hölgyről, ha nehezen is, de sikerült némi információt kicsalnunk Gesztiből:
- Nyár óta élünk együtt, egy munkakapcsolat hozott minket össze. Megbeszéltük, hogy nem fogunk újságok címlapján, beállított "műhepi" képeken pózolni, és olyan érzésekről beszélni, amelyek csak ránk tartoznak - mondja Péter. - Ugyanakkor tény: szerelmes vagyok. Edit civil ember, és nem keresi a szereplés lehetőségeit. Én ezt tiszteletben tartom, és megpróbálok vele együtt egy teljesen normális, médiamentes, boldog életet élni.
színesbulvár
2005.12.31. 12:04