Belgrádnak nem áll szándékában a Koszovó függetlenségét megerősítő tárgyalásokon részt venni, de nem tudja az ország státusát erővel megváltoztatni - közölte kedden Tomislav Nikolic szerb államfő, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt Szocsiban.
"Semmit sem tudunk erő alkalmazásával tenni, az ENSZ keretein belül fogunk cselekedni" - mondta Nikolic, aki köszönetet mondott Oroszországnak és az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) más tagjainak, amiért nem értenek egyet Koszovó függetlenségének kikiáltásával.
Vlagyimir Putyin ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a koszovói problémát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozata alapján, tárgyalások útján kell rendezni.
Az 1999-ben született döntés az akkor még létező, Szerbia és Montenegró alkotta Jugoszlávia részeként kezeli Koszovót, és ebből kiindulva intézkedik a szerb-albán konfliktus rendezéséről.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium helyettes szóvivője kedden kijelentette, hogy Oroszország továbbra is "jogilag nem létező, kvázi államnak" tekinti Koszovót.
"Mivel a Nemzetközi Ellenőrző Csoportnak nem volt hivatalosan elfogadott státusa, abból kiindulva járunk el, hogy a testület döntésétől függetlenül Koszovó továbbra is nemzetközi jogi személyiség nélküli kvázi állam" - fogalmazott Zaharova.
Decemberben Déli Áramlat
A Szocsiban rendezett tárgyaláson Tomislav Nikolic arról is beszélt, hogy a tervek szerint Szerbia decemberben kezdi meg a Déli Áramlat földgázvezeték szerb területen át vezető szakaszának építését.
Oroszországban ugyancsak az év végére tűzték ki a fekete-tengeri Anapánál a tenger alatti szakasz építésének elkezdését.
A decemberi kezdést szorgalmazza az orosz államfő is. Az üdülőövezethez tartozó területen át vezető szakasz időben történő elkészülése májusban még kérdéses volt, ugyanis a Gazprom akkor még nem rendelkezett a szükséges építési engedélyekkel.
A Déli Áramlat földgázvezeték egy Ukrajnát elkerülő, előbb a Fekete-tenger alatt, majd Dél- és Közép-Európa országain keresztül haladó európai projekt. Az Oroszországot Dél- és Közép-Európával összekötő vezeték szárazföldi szakaszának megépítéséről a Gazprom augusztus végén Bulgáriával, korábban pedig Szerbiával, Görögországgal, Szlovéniával, Horvátországgal, Ausztriával és Magyarországgal is megállapodott.
A Szocsiban tartott orosz-szerb államfői tárgyaláson nem írták alá a gázszállításokról szóló kormányközi megállapodást. Az Interfax orosz hírügynökség tudomása szerint a szerződés azért késik, mert Belgrád a gáz mennyiségét és árát illetően is új kérésekkel állt elő.
Szerbiában új energiatörvény lépett életbe, amely a jelenleg több közvetítő beiktatásával történő gázszállítási megállapodás helyett közvetlen szerződést ír elő a szerb gázcéggel.
Az új kormányközi szerződés szerint - amely 2021-ig szól - a Gazprom évente legfeljebb 5 milliárd köbméter földgázt adna el szerb partnerének.
hirado
2012.09.12. 10:25