Gyűlnek az adatok a magyarok elleni délvidéki népirtásról. A majd’ hetven évvel ezelőtti vérengzés kutatói több ezer gyermek halálának bizonyítékát is megtalálták.
A Vajdaságban folyik a kutatás a levéltárakban, illetve az adatgyűjtés az egykori délvidéki túlélőktől az 1944-es partizánvérengzéssel kapcsolatban. Aprólékos a munka, hisz minden adatot le kell ellenőrizni akár több forrásból is. Ez az oka, hogy az áldozatok listájára eddig csak ötezer név került fel.
A kutatásokról Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a munka koordinátora a Kossuth Rádióban elmondta, Jugoszláviában utólag próbálták dokumentálni az eseményeket, és általában hazaárulónak minősítették a bírósági tárgyalás nélkül kivégzett embereket. Utólag listák is készülte, vagyis megpróbálták valahogy megindokolni, miért éppen a meggyilkolt személyeket mészárolták le – mondta Hajnal Jenő a Határok nélkül című műsorban.
Nyilvánvalóan azonban rengeteg adat van, amit a jugoszláv hatóságok dokumentumaiban nem lehet megtalálni. Ekkor jelentenek segítséget a halotti anyakönyvi kivonatok, amelyeket a kutatók munkájuk során digitalizáltak. A legérdekesebbek a Járek környéki és a nyugat-bácskai haláltáborok közelében lévő településeken kiállított halotti anyakönyvi kivonatok. Ezekbe belenézve, azt látni, hogy több ezer gyerek halt meg 1945 januárjában és februárjában – mondta a kutató munka koordinátora.
Az eddig azonosított és az áldozatok listájára fölkerült ötezer ember halálának helyszíne kapcsán Hajnal Jenő elmondta, 124 bácskai, 128 bánsági és 106 szerémségi településen történtek emberölések. Ez alapján nem lehet arról beszélni, hogy valahol más délvidéki területekhez képest nagyobb lett volna a gyilkosságok koncentrációja. Az eddigi adatok alapján azonban annyi megállapítható, hogy a vérengzés legtöbb áldozata a koncentrációs táborokban vesztette életét. A bánsági, a járeki és a nyugat-bácskai lágerek azok a helyszínek, ahonnan a legtöbb név azonosítható, köztük apró gyerekeké.
A kutatás eredményeit a Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében című könyvben foglalják össze a program munkatársai. A kötet bemutatóját a magyar tudomány hónapjában, novemberben szeretnék megtartani, az előszót Glatz Ferenc akadémikus írta meg.
Hajnal Jenő elmondta, a kutatás során fellelt adatok segítséget jelenthetnek azoknak a személyeknek, akik az újabb szerbiai törvények alapján kérni szeretnék megölt hozzátartozójuk rehabilitációját, vagy akiknek államosították a vagyonát.
hirado
2012.08.30. 07:54