Tudományos szervezetek arra figyelmeztették az Európai Bizottságot, hogy a tagállamok vízgazdálkodása hosszú távon fenntarthatatlan, a bioüzemanyagok előállítása pedig az élelmiszerellátás biztonságát veszélyezteti.
A hőség mellett rendkívüli szárazság is sújtja Európa nagy részét, és ennek már politikai következményei is vannak.
Mintha nem lenne elég nagy kihívás a végtelennek tűnő euróválság, az Európai Bizottságnak most a szélsőséges időjárás miatt is főhet a feje. Az unió tulajdonképpeni kormányzata egyszerre három fronton kapott komoly bírálatot: elsősorban a közös vízgazdálkodási politika hiánya kapcsán, másodsorban a szárazság, harmadrészt pedig a mezőgazdaságban kialakult aránytalanságok miatt. Ez utóbbi pedig szorosan összefügg az energiapolitikával.
A kritikusok javarészt európai tudományos kutatók, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a klímaváltozással összefüggésben az uniónak egyre nagyobb a felelőssége az európai vízháztartás és vízkincs megőrzésében. Szerintük jelenleg nincs olyan egységes elv, amely a jövőben is garantálná az unió tagállamainak vízbiztonságát, noha látszik, hogy az öntözéses mezőgazdaság nélkül a tagállamok élelmiszertermelése veszélybe kerülhet.
Az egész közösségre kiterjedő aszály miatt az unió elvesztette például a kukoricatermés 15 százalékát, ami takarmányhiányhoz és húsáremelkedéshez vezet majd. Mindezt tovább súlyosbítja, hogy a takarmánynövények helyett most nagyon sok helyen bioüzemanyagnak való növényeket, például repcét termesztenek. Csakhogy a legutóbbi kutatások a biodízel környezeti hatását is megkérdőjelezték. Mindez azt jelenti, hogy a nyári vakáció után Brüsszelnek még egy válságos területen kell új megoldások után néznie.
hirado
2012.08.21. 19:42