A magyarok világszerte megemlékeznek államalapító Szent István királyról, így a Kárpát-medence több pontján is.
Erdély legnagyobb búcsúja augusztus 20-án a felső-háromszéki Szentföldön a perkői kápolnánál zajlik, amelyet Szent István tiszteletére szenteltek. Innen adnak jelt a háromszéki őrtüzek meggyújtására, amelyre minden évben augusztus 20-án este kerül sor.
Sepsiszentgyörgyön idén is megsütötték a Szent István-napi óriáskenyeret, a nemzet kenyerét. A két, egyenként 130 kilogrammos kenyér a diószegi pékségben készült. Az egyiket Szolnokra szállítják, majd egy időben szegik és áldják meg őket, a nemzetrészek jelképes összekötéseként. Székelyudvarhelyen hagyományteremtő szándékkal szervezték meg idén is a Szent István-napi ünnepségsorozatot, amely augusztus 20-án a Székelytámadt várban a darabontok őrségváltásával és esti kulturális programmal ér véget.
Az ünnepnapon a Szlovákiában élő magyarok az összefogás fontosságát hangsúlyozzák a magyarság megmaradása érdekében. Szent István királyról és művéről az ország egész területén megemlékeznek, sok helyen tartottak a hétvégén Szent István-napokat és búcsút, például Nádszegen, Nagymegyeren, Dunaszerdahelyen, illetve Párkányban
Utóbbi településen Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke ünnepi beszédében kiemelte, Szent István üzenete most arról szól a felvidéki magyaroknak, hogy meg kell fogalmazniuk megmaradásuk feltételeit. „Szembe kell nézni a realitásokkal, mint ahogy tette Szent István is, és ki kell mondani a valós tényeket, hogy erőt merítsünk. Egy nagy összefogásra van szükség, egy jó érvrendszerre, hogy elérjük a kisebbségi önkormányzatiság modelljeinek az alkalmazását itt, Szlovákiában, mert ez az itteni magyarság megmaradásának egyedüli lehetősége” – mondta a politikus. Somorján Szent István szobrát megkoszorúzta Bugár Béla, a parlamenti Most-Híd párt elnöke is. Modern államot hozott létre István, Magyarország első királya, művének alapjai még jelenleg is élnek, amire még most is lehet építkezni – mondta a politikus.
Szlovákia egész területén találhatók Szent István király tiszteletére szentelt templomok, a zsolnai például a város és a térség legrégibb műemléke a XIII. századból.
Augusztus 20-áról a kárpátaljai magyarság is megemlékezik. Beregszászban nyolc órakor indult az ünnepi rendezvénysorozat a helyi római katolikus templomban végzett szentmisével. Ezután az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tartott megemlékezést a város központjában Szent István mellszobránál. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség központi Szent István-napi rendezvénye tíz órakor kezdődött Aknaszlatinán a helyi római katolikus templomban szentmisével. A rendezvény részeként megkoszorúzzák a templomkertben található Szent István-szobrot. Augusztus 20-án a magyar lakta településeken Kárpátalja-szerte tartanak megemlékezéseket az államalapító királyról.
Vajdaságban két napja kezdődtek és jövő vasárnapig tartanak a Szent István napi rendezvények. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nevű párt szervezésében megtartott palicsi ünnepség keretében Korsós Tamás, szabadkai magyar főkonzul átadta Orbán Viktor kormányfő személyes ajándékát, saját millenniumi zászlaját Palatinus Istvánnak, a Millennium alkalmából emelt szabadkai Szent György-templom plébánosának. Orbán Viktor a zászlóhoz csatolt levelében egyebek mellett azt írta, hogy magyarságunk többről szól, mint az anyaország immár légies határokkal körbevet területe, többről, mint azok a helyek, ahol magyarok élnek a Kárpát-medencében, többről az épített örökségünknél, a közös múltunknál. A magyarság egy nagy közös vállalkozás –fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a zászlót az összefogás jeleként küldte.
hirado
2012.08.20. 22:53