
Külföldi missziókban jelenleg is számos magyar katona szolgál, Afganisztánba és Kongóba a legjobb tudásúak és a legfelkészültebbek mennek ki.
Külföldi missziókban jelenleg is számos magyar katona szolgál, olyan helyeken és olyan körülmények között, ahová hétköznapi embernek eszébe nem jutna betenni a lábát. Afganisztánba és Kongóba a legjobb tudású és a legfelkészültebb katonáink mennek ki.
Az útszéli bombák a legveszélyesebbek
2011-ben Afganisztánban több mint négyezer embert öltek meg az útszéli bombák, a háború azévi áldozatainak majd’ kétharmadát. Ugyanebben az évben több mint 16 ezer ilyen támadást regisztráltak a szövetségesek – akik pedig megpróbálják elhárítani az ilyen támadásokat, a tűzszerészek, többen közülük magyarok.
Vörös Mihály főhadnagy hét hónapos szolgálat után nemrég tért haza, a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában arról beszélt, munkájukat nehezíti az idegen környezet, a helyi lakosságban nem igen bízhatnak meg. Hogy hány bevetésen vett részt, arról nem beszélhet, mert hadititok, egyről azonban olvasni lehetett a hírekben. Egy tartálykocsira szerelt bombát sikerült hatástalanítaniuk, mely ha felrobban, több száz méteres körzetben pusztított volna el mindent, s mintegy másfélezer ember élete volt veszélyben. A Mazar-i-Sarif felé vezető út szélén találták meg a 16 ezer literes, kerozinnal feltöltött teherautót oldalán a mágnesesen felhelyezett indítószerkezettel. Valamelyik konvoj vagy tábor ellen akarták alkalmazni.
A helyi rendőrök értesítették a magyar tűzszerészeket, akik több órás munkával részben robottal, részben kézi erővel eltávolították az indítószerkezetet. A robot azonban csak egy segítség, a magyar tűzszerészek Afganisztánban állandó életveszélyben vannak. 2008-ben két magyar tűzszerész is hősi halált halt, állítólag azért szemelték ki őket a tálibok, mert túl sikeresek voltak, sok útszéli bombát hatástalanítottak.
A katonák első felkérésre, önként jelentkeznek
A halál állandó közelségéhez – ahogy Vörös Mihály mondja – hozzá lehet szokni, ebben segítenek a csapatpszichológusok, de munka közben nem a veszélyre gondolnak. A főhadnagy, ha lehetősége adódna, ismét menne veszélyes küldetésbe, s elmondta, az emberek az első felkérésre önként szoktak jelentkezni, eddig még nem fordult elő, hogy bármilyen beosztást parancsra kellett volna feltöltöteni.
Itthon a Balaton ad munkát
A tűzszerészeknek itthon is van feladatuk. A Balaton alacsony vízállása és a sok vihar miatt most több második világháborús lövedék, bomba kerül elő. Ezekkel a rozsdás szerkezetekkel azonban egészen másfajta tudást igényel elbánni, mint az afgán útszéli bombákkal. A robbanóképességüket ezek a bombák is megőrzik, de ha nem szedik szét őket, életveszélyt nem jelentenek. Ezért is kell minden esetben szakértőt hívni, figyelmezetett Vörös Mihály.
Kongóban a hadsereg újjáépítése a feladat
Afrikáról ritkábban esik szó, pedig magyar katonák ott is teljesítenek szolgálatot. A nyugat-szaharai misszióban hét békefenntartó dolgozik, Ugandában a szomáliai hadsereg kiképzésével foglalkoznak magyar kiképzőtisztek, az egyik legkisebb misszió pedig a Kongói Demokratikus Köztársaság területén az Európai Unió tanácsadó, támogató missziója, amelyben két magyar katona teljesít szolgálatot, mondta el a műsorban a Kongóból két éves szolgálat után nemrég hazatért Török László alezredes. Ez egy fegyvertelen, a kongói védelmi szektor reformjával foglalkozó adminisztratív misszió, ezért a magyar katonák sem golyóálló mellényt, sem sisakot nem viselnek, csupán az Európai Unió jelzését a sapkájukon és karjukon. A misszió fő célja a kongói hadseregnek az alapoktól történő újjáépítése, melynek során még azt is ellenőrizniük kellett, hogy ki a kongói hadsereg katonája, s ki tartozik a lázadókhoz, hiszen ugyanazt az egyenruhát viselték, s ugyanolyan fegyverekkel rendelkeztek, mesélte Török László
A Kongói Demokratikus Köztársaság nemzetközi minősítések szerint a világ ötödik legveszélyesebb helye, ahol az 1960-as felszabadulás óta háborúk és polgárháborúk dúlnak, s az utolsó két háborúban, melyet Afrika világháborújának is neveznek, több mint ötmillió ember halt meg vagy tűnt el, menekült el. A tavaly decemberi választások után idén januárban ismét fegyveres konfliktus tört ki Kelet-Kongó térségében. A területen látens veszély van, fogalmazott Török László. Ez azt jelenti, hogy nincsenek megmerevedett frontok, hadurak és gerillacsapatok foglalják el Kelet-Kongó dzsungel borította részeit, de az alezredes a fővárosban is keveredett lövöldözésbe. A rendőrség és a helyi lakosság között bármikor kialakulhat lövöldözés, akár egy útkereszteződésben, a közlekedési szabályok miatt is.
Az állandó életveszély ellenére Török László, ha tehetné, visszamenne. Ahogy fogalmazott: aki egyszer Afrikában járt, annak egy kicsit ott marad a szíve.
hirado
2012.07.22. 22:34