
A magyar miniszterelnök a rendkívüli uniós csúcsértekezlet előtt beszélt erről Brüsszelben, miután néppárti politikusokkal egyeztetett. Szakértők úgy vélik, hogy a fehér asztal mellett komoly vitát folytat majd az új francia elnök és a német kancellár.
A kormányfő rövid sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az uniós vezetők elsősorban az euróválságot szeretnék megoldani, amely közvetlenül nem, de közvetve Magyarországot is érinti. Orbán Viktor hangsúlyozta: támogatunk minden olyan kezdeményezést és intézkedést, ami a növekedést célozza, de ez nem mehet a kohéziós források rovására és nem okozhatja az adósság emelkedését.
A miniszterelnök azt mondta: eddig egyedül ezek a források ösztönözték a növekedést Európában, így mi harcolni fogunk ezért. A kohéziós alap ez idáig mintegy 2,5 millió munkahelyet teremtett Európában, innen pénzt máshová áttenni felelőtlen lenne, ezért azt nem is támogatjuk - jelentette ki a kormányfő. "Mi, magyarok, az elmúlt nyolc évben megtanultuk, hogy az adósság a végén elviszi a fejünk fölül a házat... Minden forintért, amelyet elköltünk, előbb vagy utóbb valakinek fizetnie kell, vagyis meg kell érte dolgozni. A növekedést tehát támogatjuk, de csak azt a fajtát, amely nem eredményez adósságnövekedést" - fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor - az értekezlet előtt, az Európai Néppárthoz tartozó állam- és kormányfők találkozóját követően nyilatkozva - ezzel kapcsolatban kijelentette: a növekedés segítésére a magyar álláspont szerint minden eszközt számításba kell venni, szélesíteni is kell az eszközök rendszerét. Megismételte azt is: Magyarországnak fontos, hogy az euró erősödjön, mert minél biztosabb lábakon áll, annál stabilabb a forint is.
Hangsúlyozta: mivel Magyarország nem része az euróövezetnek, azokban a vitákban, amelyek arról szólnak, hogyan lehet megmenteni, hogyan lehet megerősíteni, vagy milyen veszélyek fenyegetik az eurót, Magyarország közvetlenül nem érintett. Közvetett módon viszont igen, mert ha az euróövezetben baj van, és Magyarország nem áll elég erősen a lábán, az hazánkat is megrendítheti.
Orbán kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy az euróövezetre vonatkozó vita nem befolyásolja a magyar gazdaságpolitikát, annak tartalma "nem függ attól, hogy itt, Brüsszelben éppen mit csinálnak". Kifejtette: a kormánynak van elgondolása arról, hogyan kell az országot egyszerre kihozni az adóssághegy alól és javítani a versenyképességét. Mint kiemelte, ez nagyon nehéz dolog, Európában csak egy-két ország van, amely bár eladósodott, képes ezt a két törekvést egyszerre megvalósítani."A magyar emberek sokat dolgoztak ezért, vállaltak is áldozatot érte, ezt nem fogjuk feladni" - szögezte le Orbán Viktor.
Schulz: szétszakadhat Európa
Fennáll annak a kockázata, hogy a gazdasági és szociális megszorító intézkedések szétszakítják Európát - figyelmeztetett Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke szerda este Brüsszelben, az EU-országok csúcsvezetőivel találkozva. Az EP-elnökkel való találkozó hagyományos módon az EU-csúcsértekezletek kezdő mozzanata, az állam- és kormányfők csak azután kezdik meg érdemi tanácskozásukat.
Schulz a gazdasági növekedésösztönzés kérdéseinek szentelt kötetlen csúcstalálkozó résztvevői előtt hangsúlyozta: Európának most olyan gyakorlati intézkedéseket kell előkészítenie, amelyeket a júniusi uniós csúcstalálkozón már döntéshozatal végett le lehet tenni az asztalra.
Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy a fiatalok nagy arányú munkanélkülisége miatt a kontinens elszalaszthatja a minden korábbinál képzettebb ifjú nemzedékben rejlő potenciál kiaknázásának esélyét. Úgy vélekedett, hogy a jövőben "ambiciózus" uniós költségvetésre van szükség.
A találkozóra érkezve Martin Schulz - aki német szociáldemokrata politikus - újságírókkal beszélgetve elfogadhatatlannak mondta, hogy miközben Németország gyakorlatilag kamatmentesen, sőt esetenként negatív kamatra juthat hitelhez kötvénykibocsátással, addig más államok hat százalékot is fizetnek. Ez az egyensúlyhiány szerinte rombolja az Európai Uniót. Úgy vélekedett ezért, hogy az Angela Merkel német kancellár által ellenzett eurókötvény bevezetésének szorgalmazása valójában az unió túlélésének biztosítását célozza.
Megkezdődött a csúcs
A fő téma a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése az Európai Unióban. Az érdeklődés középpontjában álló egyik téma ezért az euróövezeti országok közös kötvénykibocsátása, amelyben Franciaország és Németország nincs közös állásponton. Francois Hollande francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár közvetlenül az ülés előtt is megerősítette támogató, illetve elutasító pozícióját. Előbbi szerint erről a témáról a növekedés kérdései között mindenképpen beszélni kell, míg az utóbbi úgy vélte: a kötvények nem szolgálnák a növekedést, azt inkább a szerkezeti reformokban és az egységes uniós belső piac erősítésében lehetne keresni. A közös eurókötvények lépést jelenthetnének a közös pénzt használó zóna államadósságának közös kezelése felé.
Hollande mindazonáltal biztosította partnereit arról is, hogy tartani kívánja magát országának a pénzügyi fegyelem szigorításával kapcsolatos vállalásaihoz.
Az állam- és kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy korábbi közlése szerint a mostani megbeszélések középpontjában az áll: hogyan lehet lökést adni a növekedésnek és foglalkoztatásnak, kitartva a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok folytatása mellett is. A vezetők várhatóan négy terület témáival foglalkoznak: az említett célt szolgáló nemzeti gazdaságpolitikák alakításának lehetőségeivel, az európai uniós központi programok által nyújtott többlettel, a gazdaság finanszírozásának javítását célzó intézkedésekkel (ezek között szerepelnek az eurókötvények is), valamint a munkahelyteremtés erősítését közvetlenül célzó intézkedésekkel.
A találkozó előtti nyilatkozatok némi derűlátásról is tanúskodtak az általános gazdasági helyzetet illetően. A svéd Fredrik Reinfeldt például úgy fogalmazott, hogy az euróövezet jó irányban halad, az adóssághalmaz csökken. David Cameron brit miniszterelnök arra helyezte a hangsúlyt, hogy a mostani megbeszélések eredményei későbbi válságokat előzhetnek meg. Az uniós vezetők várhatóan szót ejtenek a görög választások utáni helyzetről is, megerősítve, hogy mindenkinek az az érdeke: Athén maradjon az euróövezetben, és teljesítse a korábbi kormányok vállalásait. Az értekezlet előtti nyilatkozatok a helyes döntés meghozatalára biztatták a görög népet a júniusi választásokon.
hirado
2012.05.24. 01:11