HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > NATO-csúcs: kiépül a rakétapajzs
A szövetség a 2010-es lisszaboni csúcson elhatározottak szellemében, a 21. század kihívásainak megfelelően új életre kel.
A Európa védelmére szánt rakétapajzs első fázisának létrehozásáról, az "okos védelem" bevezetéséről és arról döntöttek vasárnap chicagói csúcstalálkozójukon a NATO-tagállamok vezetői, hogy a francia erők idő előtti hazarendelése ellenére tartják magukat az afganisztáni csapatkivonás eredeti ütemtervéhez.
A teljes hadrendbe állítás 2020 körül várható
A rakétapajzsról szóló bejelentés azt jelenti, hogy a védelem működik és alapszinten képes rá, hogy megsemmisítse a bejövő rakétákat. A szövetség ramsteini parancsnoksága alá helyeztek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása. A rendszer létrehozása négy fázisból áll majd, teljes hadrendbe állítása 2020 körül várható.
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára kijelentette: "továbbra is érvényben van" a NATO Oroszországnak szóló meghívása, hogy működjön együtt a rakétavédelem kiépítésében. A főtitkár nem nevezte meg Iránt, de kijelentette, hogy "valós" fenyegetést kell elhárítani.
Orbán: kollektív védelem kell
"A NATO legfőbb jellemzője továbbra is a kollektív védelem kell, hogy legyen, amelynek egyik fontos eszköze a rakétavédelmi rendszer" - jelentette ki a NATO-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő egyúttal sürgette Macedónia és Montenegró mielőbbi csatlakozását a katonai szövetséghez, rámutatva, hogy a szövetség eddigi bővítései sikertörténetnek bizonyultak, ezért az integrációt folytatni kell.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a NATO-n belül fontos szerepe kell, hogy legyen a regionális együttműködéseknek, így a visegrádi négyek (V4) országai - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - között. Külön felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy találkozót tartanak a NATO akcióihoz legnagyobb mértékben hozzájáruló tagországok.
"Okos védelem”
A NATO-tagállamok a csúcson úgy döntöttek hogy az "okos védelmet" teszik meg új gondolkodásmódjuk alapjává. "Ez azt jelenti, hogy közös alapba gyűjtjük és megosztjuk kapacitásaikat, prioritásokat tűzünk ki és jobban koordináljuk erőfeszítéseinket" - írta Facebook-oldalán a főtitkár. Az "okos védelem" keretében mintegy 20 projektet hagytak jóvá.
A szövetség úgy határozott, hogy növeli a hadgyakorlatok és kiképzések számát, kiszélesíti oktatást és ezekbe a projektekbe bevonja a partnerországokat is. Ez Rasmussen szerint megerősíti a Líbiában, Afganisztánban és Koszovóban kialakított együttműködést.
"A NATO-nak nem áll szándékában, hogy beavatkozzon Szíriában" - jelentette ki a NATO főtitkára.
Obama: áldozatokat hoztunk
"Mint ahogy eddig is áldozatokat hoztunk közös biztonságunkért, egységesek vagyunk eltökéltségünkben, hogy véghezvisszük ezt a küldetést" - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök a csúcs megnyitóján. Egyúttal figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy "nehéz napok" és további veszteségek várnak még a szövetségre, de megerősítette, hogy a francia erők az idei kivonása Afganisztánból nem változtat a szövetség az ütemtervén, miszerint harcoló alakulatait 2014 végéig vonja majd ki Afganisztánból. Az országban jelenleg mintegy 130 ezer szövetséges és partnerországbeli katona állomásozik. A harci műveletekben a NATO-erők 2013 második felétől az afgánoknak adják át a vezetést és túlnyomó többségük 2015 elejéig elhagyja az országot.
Guido Westerwelle német külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az Afganisztánban erőket állomásoztató országok "kivonulási versenye" csak a terrorfenyegetést erősíti. Angela Merkel kancellár is kijelentette, hogy Németország "nagyon határozottan" kiáll az "együtt be, együtt ki" elv mellett.
Az Egyesült Államoknak az Afganisztánban csapatokat állomásoztató szövetségesei és partnerei részéről vasárnapig mintegy 1 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az afgán biztonsági erők 2014 utáni támogatására.
4,1 milliárd dollár
Noha Hamid Karzai afgán elnök az Obamával folytatott vasárnapi tárgyalása után kijelentette, hogy az átmenetet követően "Afganisztán nem lesz többé teher" a nemzetközi közösség számára, amerikai becslés szerint az afgán hadsereg és rendőrség fenntartása évi több mint 4,1 milliárd dollárba fog kerülni.
Az ehhez Kabul 500 millió dollárral járul majd hozzá, az amerikai kormány 2,3 milliárd dollár befizetését tervezi, és az afganisztáni koalícióban részt vevő többi országtól pedig 1,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár. Ausztrália évi 100, Nagy-Britannia 110, Olaszország pedig mintegy 125, Németország pedig 195 dollár befizetését ígérte. Franciaország még az afgán biztonsági erőkről júliusi konferenciáig vár a felajánlással.
Az afgán erőket 2015 végéig 352 ezer főre fogják felduzzasztani, majd később ezt a létszámot takarékosságból a 230 ezer fős, "fenntartható" szintre csökkentik majd.
Tüntetés zajlott
A csúccsal párhuzamosan Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök vasárnap találkozott Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel és sürgette, hogy az Egyesült Államok találjon "permanens megoldást" az amerikai dróncsapásokra. Zardari ugyancsak sürgette: Washington tegyen többet annak jóvátétele ügyében, hogy novemberben a NATO egyik légicsapásában 24 katona életét vesztette. Az incidens nyomán Iszlámábád lezárta a szövetség előtt az Afganisztánba vezető szárazföldi utánpótlási útvonalakat és azok megnyitásáról Chicagóban sem született megállapodás.
A tanácskozással párhuzamosan több ezer tüntető demonstrált a nagyszabású diplomáciai rendezvénynek helyt adó épület, az Egyesült Államok legnagyobb konferencia-központja, a McCormick Place előtt.
Anarchista jelképeket viselő tiltakozók és a rendőrök között szórványos összetűzések alakultak ki. A demonstrálók közül többtucatnyit őrizetbe vettek, többen megsérültek.
Ivo Daalder: 2018
A NATO 2018-ra teljesen kiépíti az európai rakétavédelem kapacitását és továbbra is arra törekszik, hogy csökkentse függését a nukleáris fegyverektől - jelentette ki egyebek között vasárnap esti sajtótájékoztatóján Ivo Daalder, az Egyesült Államok NATO- nagykövete.
A NATO a 2010-es lisszaboni csúcson elhatározottak szellemében, miszerint a 21. század kihívásainak megfelelően kell új életre kelteni a szövetséget - mondta Daalder. Mint rámutatott, a szövetség ki fogja dolgozni a NATO-erők 2020 elnevezésű koncepcióját, amely azt vázolja majd, hogy milyen irányban kell fejleszteni a szövetség kapacitásait, hogy szembe tudjon nézni a nyolc év múlva várható kihívásokkal is.
Az szövetség elrettentési és védelmi keretek felülvizsgálatával kapcsolatban döntöttek arról, hogy a NATO-nak milyen konvencionális, nukleáris és rakétavédelmi erőkkel kell rendelkeznie a képességek fejlesztése tekintetében. Daalder szerint a szövetségnek fel kell készülnek az Európába telepített, nem stratégiai nukleáris erő "átgondolt és kölcsönös" csökkentésére.
A NATO-országok vezetői egyetértettek abban, hogy létre kell hozni a NATO "átmeneti rakétavédelmi kapacitását", ami kezdeti szakaszban korlátozott lesz ugyan, de idővel ki fog terjedni.
Átmeneti képesség 2011 vége óta
A rakétavédelem parancsnokául James Stavridis tengernagyot, az európai szövetséges erők parancsnokát nevezték ki. Az amerikai nagykövettől függetlenül a csúcson olyan értelmű tájékoztatás hangzott el, hogy a rakétapajzsról szóló döntés értelmében ramsteini parancsnoksága alá rendeltek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása is.
Ivo Daalder kijelentette, hogy az "átmeneti képesség" 2011 vége óta rendelkezésre állt, de vasárnapig még csak az Egyesült Államok számára, s az csak most vált hozzáférhetővé a szövetség számára is.
Egymilliárd dollár
A szövetségesek beleegyezésüket adták ahhoz, hogy 1 milliárd dollárt költsenek a rakétavédelem vezetési, irányítási és kommunikációs rendszerének kiépítésére. A rakétapajzs kezdeti operációs képességét 2015-re, a teljes kapacitását pedig 2018-ra éri majd le.
A NATO megállapodott a szövetségi felszínellenőrzési rendszer létrehozásában, amelyek öt olyan Global Hawk drónból állnak majd, amilyeneket az amerikaiak Líbiában alkalmaztak. A tagállamok egyetértek a közös balti légi ellenőrzés biztosításában, hogy az érintett államok más irányú kapacitásaikat tudják fejleszteni.
A NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen kezdeményezésére a tagállamok a nehéz gazdasági körülmények közepette, a költséghatékonyság érdekében támogatják a specializálódás elmélyítését és a többoldalú együttműködést.
A NATO nukleáris szövetség marad
A NATO Chicagóban megerősítette, hogy mindaddig nukleáris szövetség marad, ameddig ilyen fegyverek léteznek, és ameddig ezek a szövetség szempontjából biztonságosak és hatékonyak maradnak, de továbbra is cél az ezektől való függőség csökkentése. Az amerikai NATO-nagykövet megerősítette, hogy a szövetség sohasem vet be atomfegyvert olyan, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok ellen, amelyek betartják az atomsorompó-egyezményt.
Franciaországgal kapcsolatban az amerikai NATO-nagykövet kijelentette, hogy a harcoló csapatok idei kivonása ellenére is maradnak francia kiképző egységek Afganisztánban, és ilyen értelemben Párizs is teljesíti a szövetség "együtt be, együtt ki" elvét.
hirado
2012.05.21. 10:44
t: 371
NATO-csúcs: kiépül a rakétapajzs
A szövetség a 2010-es lisszaboni csúcson elhatározottak szellemében, a 21. század kihívásainak megfelelően új életre kel. A Európa védelmére szánt rakétapajzs első fázisának létrehozásáról, az "okos védelem" bevezetéséről és arról döntöttek vasárnap chicagói csúcstalálkozójukon a NATO-tagállamok vezetői, hogy a francia erők idő előtti hazarendelése ellenére tartják magukat az afganisztáni csapatkivonás eredeti ütemtervéhez.
A teljes hadrendbe állítás 2020 körül várható
A rakétapajzsról szóló bejelentés azt jelenti, hogy a védelem működik és alapszinten képes rá, hogy megsemmisítse a bejövő rakétákat. A szövetség ramsteini parancsnoksága alá helyeztek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása. A rendszer létrehozása négy fázisból áll majd, teljes hadrendbe állítása 2020 körül várható.
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára kijelentette: "továbbra is érvényben van" a NATO Oroszországnak szóló meghívása, hogy működjön együtt a rakétavédelem kiépítésében. A főtitkár nem nevezte meg Iránt, de kijelentette, hogy "valós" fenyegetést kell elhárítani.
Orbán: kollektív védelem kell
"A NATO legfőbb jellemzője továbbra is a kollektív védelem kell, hogy legyen, amelynek egyik fontos eszköze a rakétavédelmi rendszer" - jelentette ki a NATO-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő egyúttal sürgette Macedónia és Montenegró mielőbbi csatlakozását a katonai szövetséghez, rámutatva, hogy a szövetség eddigi bővítései sikertörténetnek bizonyultak, ezért az integrációt folytatni kell.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a NATO-n belül fontos szerepe kell, hogy legyen a regionális együttműködéseknek, így a visegrádi négyek (V4) országai - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - között. Külön felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy találkozót tartanak a NATO akcióihoz legnagyobb mértékben hozzájáruló tagországok.
"Okos védelem”
A NATO-tagállamok a csúcson úgy döntöttek hogy az "okos védelmet" teszik meg új gondolkodásmódjuk alapjává. "Ez azt jelenti, hogy közös alapba gyűjtjük és megosztjuk kapacitásaikat, prioritásokat tűzünk ki és jobban koordináljuk erőfeszítéseinket" - írta Facebook-oldalán a főtitkár. Az "okos védelem" keretében mintegy 20 projektet hagytak jóvá.
A szövetség úgy határozott, hogy növeli a hadgyakorlatok és kiképzések számát, kiszélesíti oktatást és ezekbe a projektekbe bevonja a partnerországokat is. Ez Rasmussen szerint megerősíti a Líbiában, Afganisztánban és Koszovóban kialakított együttműködést.
"A NATO-nak nem áll szándékában, hogy beavatkozzon Szíriában" - jelentette ki a NATO főtitkára.
Obama: áldozatokat hoztunk
"Mint ahogy eddig is áldozatokat hoztunk közös biztonságunkért, egységesek vagyunk eltökéltségünkben, hogy véghezvisszük ezt a küldetést" - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök a csúcs megnyitóján. Egyúttal figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy "nehéz napok" és további veszteségek várnak még a szövetségre, de megerősítette, hogy a francia erők az idei kivonása Afganisztánból nem változtat a szövetség az ütemtervén, miszerint harcoló alakulatait 2014 végéig vonja majd ki Afganisztánból. Az országban jelenleg mintegy 130 ezer szövetséges és partnerországbeli katona állomásozik. A harci műveletekben a NATO-erők 2013 második felétől az afgánoknak adják át a vezetést és túlnyomó többségük 2015 elejéig elhagyja az országot.
Guido Westerwelle német külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az Afganisztánban erőket állomásoztató országok "kivonulási versenye" csak a terrorfenyegetést erősíti. Angela Merkel kancellár is kijelentette, hogy Németország "nagyon határozottan" kiáll az "együtt be, együtt ki" elv mellett.
Az Egyesült Államoknak az Afganisztánban csapatokat állomásoztató szövetségesei és partnerei részéről vasárnapig mintegy 1 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az afgán biztonsági erők 2014 utáni támogatására.
4,1 milliárd dollár
Noha Hamid Karzai afgán elnök az Obamával folytatott vasárnapi tárgyalása után kijelentette, hogy az átmenetet követően "Afganisztán nem lesz többé teher" a nemzetközi közösség számára, amerikai becslés szerint az afgán hadsereg és rendőrség fenntartása évi több mint 4,1 milliárd dollárba fog kerülni.
Az ehhez Kabul 500 millió dollárral járul majd hozzá, az amerikai kormány 2,3 milliárd dollár befizetését tervezi, és az afganisztáni koalícióban részt vevő többi országtól pedig 1,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár. Ausztrália évi 100, Nagy-Britannia 110, Olaszország pedig mintegy 125, Németország pedig 195 dollár befizetését ígérte. Franciaország még az afgán biztonsági erőkről júliusi konferenciáig vár a felajánlással.
Az afgán erőket 2015 végéig 352 ezer főre fogják felduzzasztani, majd később ezt a létszámot takarékosságból a 230 ezer fős, "fenntartható" szintre csökkentik majd.
Tüntetés zajlott
A csúccsal párhuzamosan Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök vasárnap találkozott Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel és sürgette, hogy az Egyesült Államok találjon "permanens megoldást" az amerikai dróncsapásokra. Zardari ugyancsak sürgette: Washington tegyen többet annak jóvátétele ügyében, hogy novemberben a NATO egyik légicsapásában 24 katona életét vesztette. Az incidens nyomán Iszlámábád lezárta a szövetség előtt az Afganisztánba vezető szárazföldi utánpótlási útvonalakat és azok megnyitásáról Chicagóban sem született megállapodás.
A tanácskozással párhuzamosan több ezer tüntető demonstrált a nagyszabású diplomáciai rendezvénynek helyt adó épület, az Egyesült Államok legnagyobb konferencia-központja, a McCormick Place előtt.
Anarchista jelképeket viselő tiltakozók és a rendőrök között szórványos összetűzések alakultak ki. A demonstrálók közül többtucatnyit őrizetbe vettek, többen megsérültek.
Ivo Daalder: 2018
A NATO 2018-ra teljesen kiépíti az európai rakétavédelem kapacitását és továbbra is arra törekszik, hogy csökkentse függését a nukleáris fegyverektől - jelentette ki egyebek között vasárnap esti sajtótájékoztatóján Ivo Daalder, az Egyesült Államok NATO- nagykövete.
A NATO a 2010-es lisszaboni csúcson elhatározottak szellemében, miszerint a 21. század kihívásainak megfelelően kell új életre kelteni a szövetséget - mondta Daalder. Mint rámutatott, a szövetség ki fogja dolgozni a NATO-erők 2020 elnevezésű koncepcióját, amely azt vázolja majd, hogy milyen irányban kell fejleszteni a szövetség kapacitásait, hogy szembe tudjon nézni a nyolc év múlva várható kihívásokkal is.
Az szövetség elrettentési és védelmi keretek felülvizsgálatával kapcsolatban döntöttek arról, hogy a NATO-nak milyen konvencionális, nukleáris és rakétavédelmi erőkkel kell rendelkeznie a képességek fejlesztése tekintetében. Daalder szerint a szövetségnek fel kell készülnek az Európába telepített, nem stratégiai nukleáris erő "átgondolt és kölcsönös" csökkentésére.
A NATO-országok vezetői egyetértettek abban, hogy létre kell hozni a NATO "átmeneti rakétavédelmi kapacitását", ami kezdeti szakaszban korlátozott lesz ugyan, de idővel ki fog terjedni.
Átmeneti képesség 2011 vége óta
A rakétavédelem parancsnokául James Stavridis tengernagyot, az európai szövetséges erők parancsnokát nevezték ki. Az amerikai nagykövettől függetlenül a csúcson olyan értelmű tájékoztatás hangzott el, hogy a rakétapajzsról szóló döntés értelmében ramsteini parancsnoksága alá rendeltek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása is.
Ivo Daalder kijelentette, hogy az "átmeneti képesség" 2011 vége óta rendelkezésre állt, de vasárnapig még csak az Egyesült Államok számára, s az csak most vált hozzáférhetővé a szövetség számára is.
Egymilliárd dollár
A szövetségesek beleegyezésüket adták ahhoz, hogy 1 milliárd dollárt költsenek a rakétavédelem vezetési, irányítási és kommunikációs rendszerének kiépítésére. A rakétapajzs kezdeti operációs képességét 2015-re, a teljes kapacitását pedig 2018-ra éri majd le.
A NATO megállapodott a szövetségi felszínellenőrzési rendszer létrehozásában, amelyek öt olyan Global Hawk drónból állnak majd, amilyeneket az amerikaiak Líbiában alkalmaztak. A tagállamok egyetértek a közös balti légi ellenőrzés biztosításában, hogy az érintett államok más irányú kapacitásaikat tudják fejleszteni.
A NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen kezdeményezésére a tagállamok a nehéz gazdasági körülmények közepette, a költséghatékonyság érdekében támogatják a specializálódás elmélyítését és a többoldalú együttműködést.
A NATO nukleáris szövetség marad
A NATO Chicagóban megerősítette, hogy mindaddig nukleáris szövetség marad, ameddig ilyen fegyverek léteznek, és ameddig ezek a szövetség szempontjából biztonságosak és hatékonyak maradnak, de továbbra is cél az ezektől való függőség csökkentése. Az amerikai NATO-nagykövet megerősítette, hogy a szövetség sohasem vet be atomfegyvert olyan, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok ellen, amelyek betartják az atomsorompó-egyezményt.
Franciaországgal kapcsolatban az amerikai NATO-nagykövet kijelentette, hogy a harcoló csapatok idei kivonása ellenére is maradnak francia kiképző egységek Afganisztánban, és ilyen értelemben Párizs is teljesíti a szövetség "együtt be, együtt ki" elvét.
hirado
2012.05.21. 10:44
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
HIRDETÉS
