
Nagyon komoly nemzetállam-építés zajlik Szlovákiában, ennek is betudható, hogy sokan nem vallották be nemzetiségüket a szlovákiai népszámláláson - mondta az MKP elnöke.
Három okra vezethető vissza a szlovákiai magyarság létszámának csökkenése – véli Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. A szerdán nyilvánosságra hozott népszámlálási adatok kapcsán a politikus a 180 percben azt mondta, Dél-Szlovákia, ahol a magyarok többsége él, válságrégiónak számít, ezért nagy az elvándorlás, sokan más országban keresnek munkát.
Az is megfigyelhető, hogy a megkérdezettek 7 százaléka, összesen 382 ezer ember nem vallotta meg nemzetiségét. Ez annak is betudható, hogy a kérdőíveket vonalkóddal látták el, így sokan attól féltek, hogy a válaszadók beazonosíthatók – tette hozzá a 180 percben Berényi József, aki hangsúlyozva, hogy Szlovákiában nagyon komoly nemzetállam-építés zajlik, aminek elsősorban a felvidéki magyarok az áldozatai. Az MKP elnöke ennek kapcsán szerdán azt is elmondta, jelentős asszimilációs politika folyik Szlovákiában, és a magyarság vállalása egyre nehezebb. Berényi József szerint a nemzetiségüket elhallgató személyek között nyilván vannak magyarok is, de az ő számukról csak spekulálni lehet. „Ez is valahol tükrözi az országon belül uralkodó állapotot.” Ott, ahol sokan egyszerűen nem merik bevallani a nemzetiségüket, nagy baj van – mondta a felvidéki pártvezető.
Az adatok
Szlovákiában a tavalyi népszámlálás adatai szerint tíz év alatt 9,7 tized százalékról 8,5 százalékra csökkent a magyarok aránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re csökkent.
Természetes fogyás
Gyurgyík László szociológus a távirati irodának szerdán azt nyilatkozta, a csökkenésben szerepet játszhatott a népesség természetes elöregedése és a vele járó elhalálozások, vagyis a magyarság úgymond természetes fogyása is. A szakember úgyszintén fontos okként az asszimilációt nevezte meg.
Sok gyermek szlovák iskolába jár
A Most-Híd szlovákiai párt a népszámlálás eredményei kapcsán az MTI-hez szerdán eljuttatott állásfoglalásában rámutat: "Bár a kisebbségeket képviselő pártok egyöntetűen az identitás felvállalása mellett álltak ki, úgy tűnik, ebben a helyzetben még ez is kevésnek bizonyult. Sajnos tagadhatatlan, hogy a szlovákiai magyarok száma folyamatosan csökken. Ennek egyik fő oka az, hogy nagyon sok magyar gyermeket íratnak szülei szlovák iskolába azért, hogy jobban tanuljon meg szlovákul, mint egy magyar iskolában, és így azután könnyebben is érvényesüljön.”
Répás: messze nem vagyok olyan pesszimista
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár a Duna Közbeszéd című műsorában szerdán elmondta: nagyon aggasztó, hogy több mint 10 százalékkal fogyott a felvidéki magyarság lélekszáma az elmúlt 10 évben. Ugyanakkor hozzátette: „ha az adatok mögé nézünk, akkor már messze nem vagyok olyan pesszimista”. A helyettes államtitkár véleménye szerint az a tény, hogy 7 százaléknyian, közel 400 ezren nem vallották meg a nemzetiségüket, az azt jelzi, hogy valószínűleg magasabb a felvidéki magyarok száma, mint ami a statisztikából kitűnik.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint, az hogy az emberek 7 százaléka nem vallotta be nemzetiségi hovatartozást, az egy másik szomorú dologra is rávilágít. Répás Zsuzsanna szerint sokan nem merték felvállalni nemzetiségüket, valószínűleg a Szlovákiában uralkodó közhangulat miatt.
Az államtitkár elmondta: „nyomás alatt van a felvidéki magyar társadalom, olyan félelmek vannak, amiről azt reméltük, hogy XXI. század elején már nem lesznek” – mondta. Hozzátette: sokat tudna ezen segíteni, ha javulnának a kormányközi kapcsolatok, de ezek alapvetően olyan intézkedések, - kisebbségi nyelvhasználati törvényt, vagy a különböző gazdasági szankciók -, ami ellen csak akkor tudunk fellépni, ha egységesen és határozott nemzeti érdekképviselettel lépünk fel – közölte a Duna esti műsorában.
Arra a kérdésére, hogy a külhoni magyarság helyzetén hogyan próbálnak oldani, Répás Zsuzsanna elmondta, hogy több irányban próbálnak lépéseket tenni, példaként felhozta a tavaly novemberben elfogadott nemzetpolitikai stratégiát, amely pont arra irányul, hogy gyarapodó közösségé tegyék a határon túli a kárpát-medencei magyar közösségeket.
hirado
2012.03.01. 11:09