HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Athén megkönnyebbülhet, de más ne számítson az adósság elengedésére
A héten megegyezhetnek az új támogatási programról és az adósságkönnyítésről. Brüsszelben hangsúlyozták: ez egyszeri eset, amelyet nem követnek hasonlók az unióban.
Még a héten megszülethet a megállapodás Görögország és magánhitelezői között, továbbá az Athént segítő új pénzügyi támogatási programról is vezető európai uniós tisztviselők hétfő esti brüsszeli közlése szerint. Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóját lezáró sajtótájékoztatón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatták: azt várják az érintettektől, hogy napokon belül véglegesítik a megállapodásokat, és erre sürgetik a pénzügyminisztereket is. Az uniós vezetők szerint február közepére meg is kellene kezdeni a görög adósság átütemezését.
Vita az uniós gyámságról
Angela Merkel német kancellár a találkozó után azt ismételte meg, hogy Görögországnak többet kell tennie annak érdekében, hogy vállalásait betartsa, beleértve azt is, hogy az évtized végére fenntartható szintre csökkenti államadósságát. Bár Merkel hétfőn valamelyest visszalépni tűnt Berlin korábbi elképzeléseitől, Németország a napokban azzal próbálkozott, hogy elérje Görögország valamilyen formájú külső gazdasági felügyelet alá helyezését. Emiatt - Athén élénk tiltakozását nyomatékosítva - több más EU-tagállam bírálta Berlint.
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke például hétfőn elfogadhatatlannak nevezte a felvetést. Mások ugyanakkor, köztük Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a brüsszeli csúcstalálkozón a német álláspontot támogatva nyilatkozott. Mint mondta, "növekvő rosszkedvet" érzékel az unióban, amiért Athén nem halad reformjaival a várt tempóban. A finn kormányfő, Jyrki Katainen pedig úgy fogalmazott, hogy a többi euróövezeti államnak "több információra van szüksége azzal kapcsolatban, ami Görögországban történik".
Az adósságelengedés egyszeri eset!
Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök hétfő esti nyilatkozatában úgy ítélte meg, hogy Görögország esetében jó irányban haladnak a tárgyalások, és néhány napon belül végérvényes megállapodás születhet. A találkozó után szinte minden nyilatkozó azt is megerősítette, hogy Görögország adósságának részleges elengedése egyszeri eset, amelyet nem követnek hasonlók az unióban. Az EU-tagországok még ősszel állapodtak meg a magánhitelezőkkel a görög adósság részleges elengedéséről, de az elvi megegyezést azóta sem sikerült végleges formába önteni. Ugyancsak ősszel döntöttek egy új, várhatóan 130 milliárd eurós, többéves támogatási program összeállításáról Athén segítésére.
Előtérben a növekedésösztönzés és a munkahelyteremtés
Hétfői brüsszeli találkozójukon az EU-tagországok állam- és kormányfői két új európai uniós szerződést véglegesítettek, továbbá a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönözni hivatott konkrét intézkedésekről döntöttek Ahogy a Magyarországot képviselő Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott a késő este befejeződött csúcstalálkozót követően, a döntések azt mutatják, hogy az unióban gazdaságpolitikai váltás figyelhető meg, amelynek jegyében előtérbe kerül a növekedés ösztönzése és a munkahelyteremtés.
Az állam- és kormányfők számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében. Orbán Viktor értékelése szerint ez a váltás Magyarország számára kedvező, és növeli annak az esélyét, hogy a magyar gazdaság a nehéz idei első fél év után a második fél évben gyorsabb növekedési pályára állhat.
Növekvő költségvetési fegyelem
Megállapodtak a csúcstalálkozón annak a szerződésnek a részleteiben is, amely növeli a költségvetési fegyelmet a hozzá csatlakozó országokban. Ezt az egyezményt elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi 10, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.
Orbán Viktor a sajtótájékoztatón kitért arra: Magyarország azért hajlandó csatlakozni a szerződéshez, mert a magyar diplomáciának a szerződés részleteinek kimunkálása során sikerült elfogadtatnia a Budapest számára kedvező szabályozást. Így a szerződés jogi következményei a csatlakozó, nem euróövezeti országokra nézve csak az eurózónába való belépéstől fogva lépnek életbe. Emellett a szerződés nem tesz utalást a Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár által korábban felvetett "euró plusz" intézkedéscsomagra, amelynek elemei közül az adóharmonizáció Magyarország számára elfogadhatatlan lett volna.
Az asztalnál ülnek a még nem euróországok is
A magyar kormányfő kitért arra, hogy Lengyelország - amelynek álláspontját osztotta Magyarország is - elérte: az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. Az euróövezethez tartozó 17 ország azonban időnként - sürgető ügyek megtárgyalására - úgy is összeül majd, hogy nem hívják meg a nyolc nem euróövezeti, de a pénzügyi szerződésben részes országot.
Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás folytatása mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után. Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke bejelentette azt is, hogy a szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják.
Szerződés az ESM-ról
Jóváhagyták a mostani csúcsértekezleten azt a szerződést is, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik. A mechanizmus - a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan - idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel. Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után azt hangoztatták, hogy a hétfőn született döntések tovább erősítik a bizalmat az uniós országok gazdaságaiban.
hirado
2012.01.31. 10:42
t: 151
Athén megkönnyebbülhet, de más ne számítson az adósság elengedésére
A héten megegyezhetnek az új támogatási programról és az adósságkönnyítésről. Brüsszelben hangsúlyozták: ez egyszeri eset, amelyet nem követnek hasonlók az unióban.Még a héten megszülethet a megállapodás Görögország és magánhitelezői között, továbbá az Athént segítő új pénzügyi támogatási programról is vezető európai uniós tisztviselők hétfő esti brüsszeli közlése szerint. Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóját lezáró sajtótájékoztatón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatták: azt várják az érintettektől, hogy napokon belül véglegesítik a megállapodásokat, és erre sürgetik a pénzügyminisztereket is. Az uniós vezetők szerint február közepére meg is kellene kezdeni a görög adósság átütemezését.
Vita az uniós gyámságról
Angela Merkel német kancellár a találkozó után azt ismételte meg, hogy Görögországnak többet kell tennie annak érdekében, hogy vállalásait betartsa, beleértve azt is, hogy az évtized végére fenntartható szintre csökkenti államadósságát. Bár Merkel hétfőn valamelyest visszalépni tűnt Berlin korábbi elképzeléseitől, Németország a napokban azzal próbálkozott, hogy elérje Görögország valamilyen formájú külső gazdasági felügyelet alá helyezését. Emiatt - Athén élénk tiltakozását nyomatékosítva - több más EU-tagállam bírálta Berlint.
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke például hétfőn elfogadhatatlannak nevezte a felvetést. Mások ugyanakkor, köztük Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a brüsszeli csúcstalálkozón a német álláspontot támogatva nyilatkozott. Mint mondta, "növekvő rosszkedvet" érzékel az unióban, amiért Athén nem halad reformjaival a várt tempóban. A finn kormányfő, Jyrki Katainen pedig úgy fogalmazott, hogy a többi euróövezeti államnak "több információra van szüksége azzal kapcsolatban, ami Görögországban történik".
Az adósságelengedés egyszeri eset!
Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök hétfő esti nyilatkozatában úgy ítélte meg, hogy Görögország esetében jó irányban haladnak a tárgyalások, és néhány napon belül végérvényes megállapodás születhet. A találkozó után szinte minden nyilatkozó azt is megerősítette, hogy Görögország adósságának részleges elengedése egyszeri eset, amelyet nem követnek hasonlók az unióban. Az EU-tagországok még ősszel állapodtak meg a magánhitelezőkkel a görög adósság részleges elengedéséről, de az elvi megegyezést azóta sem sikerült végleges formába önteni. Ugyancsak ősszel döntöttek egy új, várhatóan 130 milliárd eurós, többéves támogatási program összeállításáról Athén segítésére.
Előtérben a növekedésösztönzés és a munkahelyteremtés
Hétfői brüsszeli találkozójukon az EU-tagországok állam- és kormányfői két új európai uniós szerződést véglegesítettek, továbbá a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönözni hivatott konkrét intézkedésekről döntöttek Ahogy a Magyarországot képviselő Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott a késő este befejeződött csúcstalálkozót követően, a döntések azt mutatják, hogy az unióban gazdaságpolitikai váltás figyelhető meg, amelynek jegyében előtérbe kerül a növekedés ösztönzése és a munkahelyteremtés.
Az állam- és kormányfők számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében. Orbán Viktor értékelése szerint ez a váltás Magyarország számára kedvező, és növeli annak az esélyét, hogy a magyar gazdaság a nehéz idei első fél év után a második fél évben gyorsabb növekedési pályára állhat.
Növekvő költségvetési fegyelem
Megállapodtak a csúcstalálkozón annak a szerződésnek a részleteiben is, amely növeli a költségvetési fegyelmet a hozzá csatlakozó országokban. Ezt az egyezményt elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi 10, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.
Orbán Viktor a sajtótájékoztatón kitért arra: Magyarország azért hajlandó csatlakozni a szerződéshez, mert a magyar diplomáciának a szerződés részleteinek kimunkálása során sikerült elfogadtatnia a Budapest számára kedvező szabályozást. Így a szerződés jogi következményei a csatlakozó, nem euróövezeti országokra nézve csak az eurózónába való belépéstől fogva lépnek életbe. Emellett a szerződés nem tesz utalást a Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár által korábban felvetett "euró plusz" intézkedéscsomagra, amelynek elemei közül az adóharmonizáció Magyarország számára elfogadhatatlan lett volna.
Az asztalnál ülnek a még nem euróországok is
A magyar kormányfő kitért arra, hogy Lengyelország - amelynek álláspontját osztotta Magyarország is - elérte: az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. Az euróövezethez tartozó 17 ország azonban időnként - sürgető ügyek megtárgyalására - úgy is összeül majd, hogy nem hívják meg a nyolc nem euróövezeti, de a pénzügyi szerződésben részes országot.
Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás folytatása mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után. Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke bejelentette azt is, hogy a szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják.
Szerződés az ESM-ról
Jóváhagyták a mostani csúcsértekezleten azt a szerződést is, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik. A mechanizmus - a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan - idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel. Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után azt hangoztatták, hogy a hétfőn született döntések tovább erősítik a bizalmat az uniós országok gazdaságaiban.
hirado
2012.01.31. 10:42
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
