A Színes Bulvár Lap vendége volt tegnap Havas Henrik, aki olvasóink és lapunk kérdéseire válaszolt. Alig érkezett meg szerkesztőségünkbe a Buzera sztárja, máris csörgött a mobiltelefonja. Csisztu Zsuzsa hívta, aki Havas lapunknak adott, minapi nyilatkozata miatt kelt ki magából. Nevezetesen, hogy kollégája tehetségtelen riporternek nevezte. Miután Havas befejezte a heves diskurzust, készségesen felelt a kérdésekre.
– Miért nyilvánít véleményt kollégáiról?
– Mert kérdeznek.
– Csisztuval vagy Liptaival dolgozik szívesebben?
– Bárkivel dolgozom, a portással is. Claudiával megkedveltük egymást. Eleinte előadta a hisztis dívát, de rájött, hogy ez nálam nem jön be, és változtatott a stílusán. Csisztu és Liptai között az a legnagyobb különbség, hogy Zsuzsa elhiszi, hogy mindenhez ért, Claudia pedig bevallja, ha távol áll tőle egy téma.
– Fárasztja, hogy a műsor miatt hajnalban kell felkelnie?
– Annyira, hogy jövő júniustól már nem én leszek a Mokka műsorvezetője. 56 évesen nem bírom ezt a tempót. Egész nap fáradt vagyok, délután nem tudok aludni, este pedig félálomban vergődöm. Aztán hajnali háromkor felébredek, és várom, mikor lesz fél öt, amikor kelnem kell. Kész kínszenvedés.
– Mi lesz a Mokka után?
– Jövő ősszel új, testre szabott műsort kapok a TV2-n. Erről nem mondhatok többet.
– Nem tart attól, hogy Friderikusz Sándor sorsára jut? Hogy eljön az idő, amikor egy csatorna sem alkalmazza?
– Engem sosem érdekelt, mi lesz a jövőben. Sajnálom Friderikuszt mint televízióst és mint embert. Ugyanakkor a személyiségében benne vannak a perek és a sértődések. Az a ritka típus, aki mindent megtesz a közönségért, a sikerért. Bennem tizedannyi tudatosság sincs, mint benne. Persze a politikához annyi köze van, mint nekem a korongozáshoz, de tisztelem, hogy olyan munkatársakat gyűjtött maga köré, akik jól felkészítették. Én képtelen lennék más kérdéseit hitelesen feltenni.
– Magára viszont ráragadt a Tanár úr-szerep.
– Ezt a Heti hetesben volt tanítványom, Csiszár Jenő ragasztotta rám, aztán Verebesnek és Farkasházynak tényleg a Tanár urat játszottam. Rajtam maradt, és már nem tudok kitérni előle.
– Kapott már szexuális ajánlatot hallgatóktól a jobb jegy reményében?
– Egyetlen ajánlatot kaptam vizsgán. Azt is egy fiútól. Ugyanolyan dzsekiben érkezett, mint amilyet Kanadában vettem. Előadta, hogy rengeteg fáradsággal szerezte meg, azért, hogy tetsszen nekem. Levizsgáztattam, és mikor aláírtam az indexét, elém csúsztatta egy papíron: „Arról álmodom, hogy együtt főzünk, zenét hallgatunk és nagyokat kacagunk.” Majd elájultam. Mondtam neki, hogy kacagás nélkül, sürgősen váljunk el egymástól.
– Szereti a vagány embereket?
– Igen, és ahogy öregszem, egyre kevésbé viselem el a szorongó, komplexusokkal küzdő figurákat.
– Például?
– Farkasházy Tivadarral sokáig jóban voltam, de már nehezen tolerálom a gyengeségeit. A Heti hetesből Jáksón kívül mindenkivel tartom a kapcsolatot, de családilag csak Bajorral és Gálvölgyivel. Bajor a múlt szombaton sok pénzt nyert tőlem pókeren. Abból gondolom, hogy éjjel kettőkor igencsak mosolyogva távozott.
– Jól érzi magát a bőrében?
– Mindig jól érzem magam a bőrömben. Akkor is, amikor kezdő rádiósként az Astoriánál húsz deka főtt kolbászt kellett ennem, és most is, amikor bármelyik étterembe bárkit meghívhatok vacsorázni.
– Azt hallottam, hogy huszonöt éve nem volt moziban. Ez Igaz?
– Igen. DVD-n viszont mindent megnézek, mert bármi azonnal lekapcsolható.
– A Fej vagy írásban szerepet kapott. Hogy ízlett a színészkedés?
– Egy napig érdekes volt, de több már unalmas lett volna.
– Nem is vállalna nagyobb szerepet?
– Azt nem mondtam... Verebes szerint van hozzá érzékem.
– Milyen filmeket szeret?
– Két véglet: Antonioni Nagyítás és a Sztárom a párom, Julia Robertsszel. Ezt minden héten egyszer megnézem.
színesbulvár
2005.11.12. 08:40