
Horvátországban - helyi idő szerint - reggel hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek, a szavazásra jogosultaknak arról kell dönteniük a vasárnapi parlamenti választáson, milyen kormány vezesse be az országot jövőre az Európai Unióba.
A választási kampány légkörére ugyanakkor rányomták bélyegüket a közelmúltbeli korrupciós botrányok, s ez a kormányzó konzervatívok súlyos vereségéhez, és a baloldali-liberális ellenzék fölényes győzelméhez fog vezetni közvélemény-kutatások szerint.
A választások után öt nappal, december 9-én írja alá Horvátország az uniós csatlakozási szerződést, s az ország várhatóan 2013. július 1-jén válik az EU-tagjává válik. A választás kimenetelét mégis az elmúlt hónapok szenzációszámba menő, rendre a hatalmon lévő Horvát Demokratikus Közösséghez (HDZ) és korábbi vezetőihez köthető korrupciós botrányok döntik majd el.
A közvélemény-kutatások szerint a szavazók többsége változást akar a hatalom élén. A felmérések is azt jelzik, hogy a Horvátországi Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette ellenzéki balközép-liberális pártszövetség - amelyet "Kukurikú"-koalíciónak neveztek el az első találkozójuk színhelyéül szolgáló étterem után - jóval népszerűbb a 2003 óta hatalmon lévő HDZ-nél. A Vecernji List című napilap által a múlt csütörtökön ismertetett adatok szerint az SDP vezette szövetség 79 helyet szerezhet a 151 fős parlamentben, hárommal többet, mint amennyi az abszolút többséghez szükséges. Az SDP koalícióját fogja ráadásul erősíteni az a nyolc kisebbségi honatya is, aki hagyományosan a győztessel szövetkezik.
A HDZ-nek 46 képviselője lehet azzal a három honatyával együtt, akiket külföldön élő horvát állampolgárok juttatnak be a parlamentbe. Ez esetben a HDZ-nek ugyanannyi mandátuma lenne, mint amennyit a 2000-es választáson szerzett, amikor is az eddigi legrosszabb eredményét produkálta a párt. A HDZ parlamenti frakciója húsz képviselővel csökkenne. Egyes politikai elemzők szerint ez belső vitákat gerjeszthet, mások pedig a párt szétesését sem zárják ki.
A horvát választási rendszer arányos, a parlamentbe (száborba) akár 160 képviselő is bekerülhet. Legutóbb 153 mandátum került kiosztásra, míg az idei voksoláson 151 helyért versenyeznek a pártok. Tizenkét választókörzet van, ezek közül 10 földrajzi, kettő pedig "virtuális". A körzeteket római számok jelölik, az első tíz 250-300 ezer szavazót tömörít, és 14-14 képviselőt küldhet a száborba. A tizenegyedik körzetben a külföldön élő horvát állampolgárokat képviselő 3 politikust választják meg, míg a tizenkettedik körzetben a 22 nemzeti kisebbség számára tartanak fenn nyolc helyet - ezek közül is külön hármat a szerb kisebbségnek.
Horvátország függetlenedése óta ez lesz a hetedik parlamenti választás.
hirado
2011.12.04. 10:47