HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Megkezdődött a népszámlálás Romániában
Megkezdődött Romániában csütörtökön a népszámlálás, amely a hónap végéig tart. Összesen 120 ezer számlálóbiztos fogja felkeresni a háztartásokat, ahol az űrlapok kitöltése becslések szerint akár negyven percig is eltarthat, mivel Romániában a mostani összeírás lesz a legösszetettebb. Soha nem voltak még ilyen részletesek ugyanis a kérdőívek. Például egy háromtagú háztartásban minimum öt kérdőívet töltenek ki, egyet a lakásról, egyet a háztartásról és hármat a személyekről.
A népszámlálás eredménye befolyásolja a nyelvhasználati jogokat
A romániai oktatásban és közigazgatásban foglalkoztatottak arányát és számát, valamint a magyar nyelv hivatalos használatát is befolyásolja, hogy mely romániai településeken és megyékben fogja meghaladni a magyarok aránya a 20 százalékot.
A legutóbbi, 2001-es népszámlálás alapján hét erdélyi megyében, Bihar, Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyében haladja meg a magyar lakosság aránya a 20 százalékot - derül ki a www.nyelvijogok.ro című információs honlap adataiból. Ezekben és más megyékben összesen több száz településen a magyarok aránya több mint 20 százalék.
A romániai 2001. évi 215-ös úgynevezett helyi közigazgatási törvény szerint ezekben a megyékben és településeken azok a személyek, akik olyan nemzeti kisebbséghez tartoznak, amelynek a lakosságon belüli aránya meghaladja a 20 százalékot, "akár élőszóban, akár írásban anyanyelvükön is fordulhatnak a helyi közigazgatási hatóságokhoz, a szakapparátushoz és a helyi tanács alárendelt szervezeteihez, válaszra pedig román nyelven és anyanyelvükön egyaránt jogosultak".
A magyar anyanyelvű vagy magyarul tudó alkalmazottak foglalkoztatása 20 százalékos küszöbhöz kötött
Ennek megfelelően a romániai közigazgatásban magyar anyanyelvű vagy magyarul tudó alkalmazottak foglalkoztatása is a 20 százalékos küszöbhöz kötött. Továbbá a törvény a magyar tannyelvű és magyar tagozattal is rendelkező oktatási intézményekben tanító pedagógusokat is érinti. Ahol a magyar közösség aránya eléri vagy meghaladja a 20 százalékot, ott az állami hivatalok és a települések nevét is kötelező két nyelven, magyarul és románul kiírni. A romániai népszámlálás kulcskérdése a helyi magyarság szempontjából az, hogy mely településeken marad meg vagy éri el a magyarok aránya a 20 százalékot - nyilatkozta az MTI-nek Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi központú Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezető igazgatója.
Az intézményi táblákon kívül minden közérdekű információt, bizonyos önkormányzati határozatokat le kell fordítani magyarra és kötelező a kétnyelvű hivatalos nyomtatványok használata. Mindezek mellett még számos más rendelkezés van érvényben, amelyek a magyar közösség anyanyelvhasználatát hivatottak biztosítani - tette hozzá. "A törvény viszonylag jó, de alkalmazása minimális. A gyakorlat azt mutatja, hogy gyakran 20 százalék feletti aránynál is csak a kétnyelvűség látszatát keltik a magyar feliratok. A hétköznapokban az ügyintézés teljesen egynyelvű, románul zajlik. A nyelvi jogok mellőzése nehezen kérhető számon, mert maga az állam jár el törvénytelen módon. Ahol pedig 20 százalék alá csökken a magyarság aránya, ott gyorsan egynyelvűvé válnak az addig kétnyelvű feliratok" - számolt be tapasztalatairól Szigeti Enikő, megjegyezve, hogy a 20 százalékos küszöb magasnak tekinthető, az Európa Tanács Európai kisebbségi és regionális nyelvek chartájának részéről már kérték Romániát ennek az arányszámnak a csökkentésére.
60 magyarok által is lakott "billegő" település van
Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a romániai népszámláláson nagyjából 60, magyarok által is lakott "billegő" település van. Ezekben elérheti a 20 százalékot a magyarok aránya a mostani népszámlálás eredményeként, vagy az eddig is megvolt, és ezért megtartható a magyarok 20 százalékot némileg meghaladó aránya. Ezek a települések két csoportba sorolhatóak. Az egyikbe azok a nagyvárosok agglomerációjába tartozó kisebb városok vagy falvak tartoznak, ahova az utóbbi évtizedben nagy számban költöztek ki a nagyvárosokból. Ilyen például a Kolozsvár közeli Szászfenes. Ezek esetében bizonytalan, hogy milyen nemzetiségűek a kiköltözők, vagy tudható, hogy főleg román ajkúakról van szó.
A másikba azok a települések sorolhatóak, ahol jelentős számú, nem magyar kötődésű cigány közösség él, és létszámuk nőtt az előző népszámlálás óta eltelt évtizedben. Mindkét típus jellemzőit mutatja a mintegy 30 ezer fős, Brassó megyei Négyfalu.
hirado
2011.10.21. 11:04
t: 91
Megkezdődött a népszámlálás Romániában
Megkezdődött Romániában csütörtökön a népszámlálás, amely a hónap végéig tart. Összesen 120 ezer számlálóbiztos fogja felkeresni a háztartásokat, ahol az űrlapok kitöltése becslések szerint akár negyven percig is eltarthat, mivel Romániában a mostani összeírás lesz a legösszetettebb. Soha nem voltak még ilyen részletesek ugyanis a kérdőívek. Például egy háromtagú háztartásban minimum öt kérdőívet töltenek ki, egyet a lakásról, egyet a háztartásról és hármat a személyekről.A népszámlálás eredménye befolyásolja a nyelvhasználati jogokat
A romániai oktatásban és közigazgatásban foglalkoztatottak arányát és számát, valamint a magyar nyelv hivatalos használatát is befolyásolja, hogy mely romániai településeken és megyékben fogja meghaladni a magyarok aránya a 20 százalékot.
A legutóbbi, 2001-es népszámlálás alapján hét erdélyi megyében, Bihar, Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyében haladja meg a magyar lakosság aránya a 20 százalékot - derül ki a www.nyelvijogok.ro című információs honlap adataiból. Ezekben és más megyékben összesen több száz településen a magyarok aránya több mint 20 százalék.
A romániai 2001. évi 215-ös úgynevezett helyi közigazgatási törvény szerint ezekben a megyékben és településeken azok a személyek, akik olyan nemzeti kisebbséghez tartoznak, amelynek a lakosságon belüli aránya meghaladja a 20 százalékot, "akár élőszóban, akár írásban anyanyelvükön is fordulhatnak a helyi közigazgatási hatóságokhoz, a szakapparátushoz és a helyi tanács alárendelt szervezeteihez, válaszra pedig román nyelven és anyanyelvükön egyaránt jogosultak".
A magyar anyanyelvű vagy magyarul tudó alkalmazottak foglalkoztatása 20 százalékos küszöbhöz kötött
Ennek megfelelően a romániai közigazgatásban magyar anyanyelvű vagy magyarul tudó alkalmazottak foglalkoztatása is a 20 százalékos küszöbhöz kötött. Továbbá a törvény a magyar tannyelvű és magyar tagozattal is rendelkező oktatási intézményekben tanító pedagógusokat is érinti. Ahol a magyar közösség aránya eléri vagy meghaladja a 20 százalékot, ott az állami hivatalok és a települések nevét is kötelező két nyelven, magyarul és románul kiírni. A romániai népszámlálás kulcskérdése a helyi magyarság szempontjából az, hogy mely településeken marad meg vagy éri el a magyarok aránya a 20 százalékot - nyilatkozta az MTI-nek Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi központú Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezető igazgatója.
Az intézményi táblákon kívül minden közérdekű információt, bizonyos önkormányzati határozatokat le kell fordítani magyarra és kötelező a kétnyelvű hivatalos nyomtatványok használata. Mindezek mellett még számos más rendelkezés van érvényben, amelyek a magyar közösség anyanyelvhasználatát hivatottak biztosítani - tette hozzá. "A törvény viszonylag jó, de alkalmazása minimális. A gyakorlat azt mutatja, hogy gyakran 20 százalék feletti aránynál is csak a kétnyelvűség látszatát keltik a magyar feliratok. A hétköznapokban az ügyintézés teljesen egynyelvű, románul zajlik. A nyelvi jogok mellőzése nehezen kérhető számon, mert maga az állam jár el törvénytelen módon. Ahol pedig 20 százalék alá csökken a magyarság aránya, ott gyorsan egynyelvűvé válnak az addig kétnyelvű feliratok" - számolt be tapasztalatairól Szigeti Enikő, megjegyezve, hogy a 20 százalékos küszöb magasnak tekinthető, az Európa Tanács Európai kisebbségi és regionális nyelvek chartájának részéről már kérték Romániát ennek az arányszámnak a csökkentésére.
60 magyarok által is lakott "billegő" település van
Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a romániai népszámláláson nagyjából 60, magyarok által is lakott "billegő" település van. Ezekben elérheti a 20 százalékot a magyarok aránya a mostani népszámlálás eredményeként, vagy az eddig is megvolt, és ezért megtartható a magyarok 20 százalékot némileg meghaladó aránya. Ezek a települések két csoportba sorolhatóak. Az egyikbe azok a nagyvárosok agglomerációjába tartozó kisebb városok vagy falvak tartoznak, ahova az utóbbi évtizedben nagy számban költöztek ki a nagyvárosokból. Ilyen például a Kolozsvár közeli Szászfenes. Ezek esetében bizonytalan, hogy milyen nemzetiségűek a kiköltözők, vagy tudható, hogy főleg román ajkúakról van szó.
A másikba azok a települések sorolhatóak, ahol jelentős számú, nem magyar kötődésű cigány közösség él, és létszámuk nőtt az előző népszámlálás óta eltelt évtizedben. Mindkét típus jellemzőit mutatja a mintegy 30 ezer fős, Brassó megyei Négyfalu.
hirado
2011.10.21. 11:04
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
