
Nem a nemzetközi hitelminősítő, a Moody's negatív osztályzata rengette meg az olasz gazdaságot, hanem az a hír, miszerint a Fiat január elsejétől külön utat kíván járni, kilép az olasz gyáripari vállalatokat tömörítő Confindustria szövetségéből. A Fiat és az olasz gazdaság több mint száz éven át kéz a kézben haladt egymással: az Agnelli család alapította torinói autógyár a legnagyobb olasz cég, több mint 80 ezer dolgozónak ad munkát Itáliában.
A Fiat eddig az olasz ipar, az olasz ipari kapcsolatok jelképének számított. Ha az olasz munkások a hetvenes években az utcára vonultak, az a Fiatnak szólt és ha a Fiat aláírta a kollektív szerződést, akkor az egész olasz ipar aláírta. Az olasz utcákon a legtöbb autó Fiat, pedig nem is ez a legolcsóbb jármű Itáliában és eddig a Fiat mutatott példát abban is, hogyan lehet túlélni a válságot. Az utat az ügyvezető igazgató Sergio Marchionne törte, aki a globalizációval szemben újfajta munkatempót, új termelési szabályokat sürgetett a Fiat olaszországi gyáraiban. A dolgozókat az üzemekben rendezett referendummal kérdezte, hajlandók-e többet vállalni munkahelyük megtartása érdekében, de mint kiderült, ez sem volt elég: a Fiat termelésének egyre nagyobb része az óceán túloldalára, a detroiti Chrysler gyáraiba költözött, miközben a római kormány egymás után vezette be megszorító csomagjait.
A költségvetési takarékossági program, nyugdíjreform, tőzsdezuhanás közepette az olasz szakszervezetek számára nyár óta a legfontosabb az eddig megszerzett munkavállalói jogok védelme volt: az, hogy a válságra való hivatkozás se módosíthassa az országos kollektív szerződéseket és a hatályos munkavállalói érdekképviseleti rendszert. Ezt a gyáriparosok szövetsége a Confindustria is támogatta – évtizedes szembenállás után munkaadók és szakszervezetek ugyanúgy értékelték a helyzetet. Másképpen a római kormány, mely a merev kollektív szerződésekkel szemben területi és vállalati megoldásokat javasolt, ami a Fiat tetszését is elnyerte.
A törés elkerülhetetlen volt: a Fiat a versenyképesség fenntartására hivatkozik, arra, hogy az eddig működő olasz ipari rendszer lehet, hogy tradíció, de nem segít a gazdaság szerkezeti talpraállításában. Januártól a Fiat, ha szakszervezetekről, szerződésekről lesz szó, saját maga dönt majd, nem tartja magát a Confindustria aláírta megállapodásokhoz. Szokás szerint Marchionne és a Fiat megkerüli a szabályokat, innovációt hirdet és közben úgy viselkedik, mintha az 1800-as években, az ipari forradalom előtt élnénk – szólt az olasz szakszervezetek véleménye.
Kérdés, mi lesz most, hányan fogják követni a függetlenedő Fiat példáját és hova vezet a Fiat és az olasz gyáriparosok szakítása. A torinói csoport részvényei megérezték a válást és sokatmondó a Fiat elnök John Elkann bejelentése is, miszerint a Fiat mindennek ellenére hű marad Itáliához. A piac azt lesi, hány olasz autós marad hű a Fiathoz.
hirado
2011.10.09. 13:01