HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Egyre nő Strauss-Kahn lehetséges utódainak száma
Bár még nem tisztázódott pontosan, hogy mi történt azon a bizonyos hétvégi napon egy New York-i szállodában Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője és egy szobalány között, máris számos találgatás látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy ki lesz az utód az intézet élén. Strauss-Kahn megbízatása eredetileg 2012 tavaszán jár le.
A legfrissebb értesülés az volt, hogy Marek Belka, a lengyel központi bank vezetője követheti Strauss-Kahnt a poszton. Ezzel kapcsolatban több találgatás látott napvilágot lengyel és külföldi lapokban. Belka azonban szerdán leszögezte, hogy kacsa az egész, nem kíván megmérettetni.
Az 59 éves Belka felemlegetése már csak azért is érdekes, mivel 2007-ben a lengyel kormány őt jelölte IMF-vezetőnek, és pont Strauss-Kahnnal szemben veszített. Marek Belka 2008 és 2010 között Strauss-Kahn vezetése alatt az IMF európai ügyekért felelős osztályának a vezetője volt. Belka 1997-ben, majd 2001 és 2002 között pénzügyminiszter volt Lengyelországban, majd 2004 és 2005 között miniszterelnök.
A lengyel lapokban egyébként felmerült lehetséges utódként Leszek Balcerowicz neve is, aki a kilencvenes évek elején végrehajtott piaci reformok kidolgozója volt.
Az IMF vezetőjét nem Európa adja?
A feltörekvő piaci befektetéseket kezelő Templeton Asset Management ügyvezető elnöke, Mark Mobius szerint ugyanakkor fel kell hagyni azzal az eddigi szokással, hogy az IMF vezetőjét Európa adja. Szerinte a feltörekvő országokból, Kínából, Indából, vagy máshonnan kellene új vezetőt állítani az IMF élére. Az 50 milliárd dolláros vagyont kezelő Mark Mobius azt mondta, feltörekvő országból kellene választani vezetőt, aki "friss szellemet" hoz az intézetbe.
Az IMF működési rendjében tavaly novemberben, éppen Strauss-Kahn támogatásával bevezetett változtatások következtében megnőtt a világgazdaságban is megerősödött fejlődő országok, így Kína, India és Brazília szavazatának súlya. Ezzel létrejött annak az elvi lehetősége, hogy a tagállamok szakítsanak azzal a sok évtizedes, hallgatólagos megegyezéssel, hogy az IMF vezetője mindig egy európai, a Világbanké pedig egy amerikai tisztségviselő legyen.
A világgazdaság súlypontjának eltolódása mellett a regionális váltáshoz a szubjektív feltételek is adottak, mert a fejlődő országokból nem egy kompetens közgazdász került már az IMF látóterébe.
Közöttük tartják számon Trevor Manuelt, a dél-afrikai tervbizottság vezetőjét, aki hazájának leghosszabb ideig hivatalban lévő pénzügyminisztere volt, valamint Kemal Dervist, a török pénzügyek volt irányítóját, aki sokáig az ENSZ Fejlődési Programját irányította. Manuel és Dervis együtt dolgozott a Nobel-díjas Michael Pence által létrehozott bizottságban, amelynek feladata a harmadik világbeli országok gyors és fenntartható gazdasági fejlődésének ösztönzése volt.
Az esélyesek között emlegetik még az indiai Montek Szingh Ahuluvaliát, az IMF független értékelő hivatalának első igazgatóját, aki Újdelhiben a tervbizottság és a miniszterelnök gazdasági tanácsadói testületének tagja volt. De szóba jöhet még Tharman Sanmugaratnam szingapúri pénzügyminiszter, valamint a mexikói központi bank jelenlegi elnöke, Agustin Carstens vagy elődje, Guillermo Ortiz is.
Gordon Brown még mindig esélyesnek tartja magát az IMF élére
Változatlanul esélyesnek tartja magát a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatói tisztségére Gordon Brown volt munkáspárti brit kormányfő, annak ellenére, hogy a jelenlegi konzervatív-liberális brit kormánykoalíció nem támogatná jelölését a posztra - írta szerdán a Financial Times.
A londoni gazdasági napilap értesülése szerint Brown - aki a Labour által elvesztett tavaly májusi választásokig állt a brit kormány élén - "azt mondogatja barátainak", hogy van akkora globális támogatottsága, amellyel felülkerekedhet a jelenlegi brit miniszterelnök, a konzervatív párti David Cameron ellenállásán.
A Financial Times szerint Brown azt is közölte kollégáival, hogy Cameronnak nincs vétójoga a szexuális bűncselekmények vádjával letartóztatott jelenlegi IMF-vezérigazgató, Dominique Strauss-Kahn utódjának kijelölésében. A lap forrásai szerint Brown már Strauss-Kahn letartóztatása előtt "puhatolózott" Washingtonban és Párizsban, és meggyőződése, hogy jelölését az IMF vezetői posztjára támogatnák azok, akik elismerik a 2008-2009-es pénzügyi válság kezelésében játszott szerepét.
Az egykori munkáspárti brit kormányfő esetleges IMF-vezérigazgatói jövőjével kapcsolatban már jóval Strauss-Kahn hétvégi letartóztatása előtt felmerültek a találgatások a brit sajtóban, bár a jelenlegi konzervatív-liberális brit kormány már értésre adta, hogy nem támogatná Brown jelölését a posztra.
A Daily Mail meg nem nevezett forrásai néhány hete azt mondták a konzervatív brit napilapnak, hogy Gordon Brown "a nyilvánvaló jelölt" az IMF élére. A Mail április végi beszámolója szerint Brown támogatásra lelhet más európai országok részéről, és "vannak szövetségesei" az amerikai Demokrata Párt vezető tisztviselőinek körében is.
David Cameron azonban nem sokkal később, egy BBC-interjúban egyenes utalást tett arra, hogy a jelenlegi brit kormány ellenezné Brown jelölését. Cameron indoklása szerint "olyasvalaki, aki úgy gondolta, hogy Nagy-Britanniának nincsenek adósságproblémái, amikor pedig magától értetődően voltak, talán nem a legmegfelelőbb személy adósságproblémákkal küszködő más országok gondjainak megoldására".
Gordon Brown a Munkáspárt 1997-ben aratott földcsuszamlásszerű választási győzelme után tíz évig volt Nagy-Britannia pénzügyminisztere, majd Tony Blair távozása után, 2007 nyarától nem egészen három évig a kormány élén állt. Nagy-Britanniában sokan Brownt tartják felelősnek a békeidőben példátlan brit államháztartási hiányért, amely a munkáspárti kormány utolsó évében megközelítette a hazai össztermék (GDP) 11 százalékát.
A nemzetközi pénzügyi közösség megítélése szerint azonban a brit politikus komoly szerepet játszott a globális pénzügyi rendszer stabilizálásában - és főleg az IMF finanszírozási kapacitásának óriási mértékű bővítésében - a hitelválság elharapózása után.
hirado
2011.05.19. 10:36
t: 133
Egyre nő Strauss-Kahn lehetséges utódainak száma
Bár még nem tisztázódott pontosan, hogy mi történt azon a bizonyos hétvégi napon egy New York-i szállodában Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője és egy szobalány között, máris számos találgatás látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy ki lesz az utód az intézet élén. Strauss-Kahn megbízatása eredetileg 2012 tavaszán jár le.A legfrissebb értesülés az volt, hogy Marek Belka, a lengyel központi bank vezetője követheti Strauss-Kahnt a poszton. Ezzel kapcsolatban több találgatás látott napvilágot lengyel és külföldi lapokban. Belka azonban szerdán leszögezte, hogy kacsa az egész, nem kíván megmérettetni.
Az 59 éves Belka felemlegetése már csak azért is érdekes, mivel 2007-ben a lengyel kormány őt jelölte IMF-vezetőnek, és pont Strauss-Kahnnal szemben veszített. Marek Belka 2008 és 2010 között Strauss-Kahn vezetése alatt az IMF európai ügyekért felelős osztályának a vezetője volt. Belka 1997-ben, majd 2001 és 2002 között pénzügyminiszter volt Lengyelországban, majd 2004 és 2005 között miniszterelnök.
A lengyel lapokban egyébként felmerült lehetséges utódként Leszek Balcerowicz neve is, aki a kilencvenes évek elején végrehajtott piaci reformok kidolgozója volt.
Az IMF vezetőjét nem Európa adja?
A feltörekvő piaci befektetéseket kezelő Templeton Asset Management ügyvezető elnöke, Mark Mobius szerint ugyanakkor fel kell hagyni azzal az eddigi szokással, hogy az IMF vezetőjét Európa adja. Szerinte a feltörekvő országokból, Kínából, Indából, vagy máshonnan kellene új vezetőt állítani az IMF élére. Az 50 milliárd dolláros vagyont kezelő Mark Mobius azt mondta, feltörekvő országból kellene választani vezetőt, aki "friss szellemet" hoz az intézetbe.
Az IMF működési rendjében tavaly novemberben, éppen Strauss-Kahn támogatásával bevezetett változtatások következtében megnőtt a világgazdaságban is megerősödött fejlődő országok, így Kína, India és Brazília szavazatának súlya. Ezzel létrejött annak az elvi lehetősége, hogy a tagállamok szakítsanak azzal a sok évtizedes, hallgatólagos megegyezéssel, hogy az IMF vezetője mindig egy európai, a Világbanké pedig egy amerikai tisztségviselő legyen.
A világgazdaság súlypontjának eltolódása mellett a regionális váltáshoz a szubjektív feltételek is adottak, mert a fejlődő országokból nem egy kompetens közgazdász került már az IMF látóterébe.
Közöttük tartják számon Trevor Manuelt, a dél-afrikai tervbizottság vezetőjét, aki hazájának leghosszabb ideig hivatalban lévő pénzügyminisztere volt, valamint Kemal Dervist, a török pénzügyek volt irányítóját, aki sokáig az ENSZ Fejlődési Programját irányította. Manuel és Dervis együtt dolgozott a Nobel-díjas Michael Pence által létrehozott bizottságban, amelynek feladata a harmadik világbeli országok gyors és fenntartható gazdasági fejlődésének ösztönzése volt.
Az esélyesek között emlegetik még az indiai Montek Szingh Ahuluvaliát, az IMF független értékelő hivatalának első igazgatóját, aki Újdelhiben a tervbizottság és a miniszterelnök gazdasági tanácsadói testületének tagja volt. De szóba jöhet még Tharman Sanmugaratnam szingapúri pénzügyminiszter, valamint a mexikói központi bank jelenlegi elnöke, Agustin Carstens vagy elődje, Guillermo Ortiz is.
Gordon Brown még mindig esélyesnek tartja magát az IMF élére
Változatlanul esélyesnek tartja magát a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatói tisztségére Gordon Brown volt munkáspárti brit kormányfő, annak ellenére, hogy a jelenlegi konzervatív-liberális brit kormánykoalíció nem támogatná jelölését a posztra - írta szerdán a Financial Times.
A londoni gazdasági napilap értesülése szerint Brown - aki a Labour által elvesztett tavaly májusi választásokig állt a brit kormány élén - "azt mondogatja barátainak", hogy van akkora globális támogatottsága, amellyel felülkerekedhet a jelenlegi brit miniszterelnök, a konzervatív párti David Cameron ellenállásán.
A Financial Times szerint Brown azt is közölte kollégáival, hogy Cameronnak nincs vétójoga a szexuális bűncselekmények vádjával letartóztatott jelenlegi IMF-vezérigazgató, Dominique Strauss-Kahn utódjának kijelölésében. A lap forrásai szerint Brown már Strauss-Kahn letartóztatása előtt "puhatolózott" Washingtonban és Párizsban, és meggyőződése, hogy jelölését az IMF vezetői posztjára támogatnák azok, akik elismerik a 2008-2009-es pénzügyi válság kezelésében játszott szerepét.
Az egykori munkáspárti brit kormányfő esetleges IMF-vezérigazgatói jövőjével kapcsolatban már jóval Strauss-Kahn hétvégi letartóztatása előtt felmerültek a találgatások a brit sajtóban, bár a jelenlegi konzervatív-liberális brit kormány már értésre adta, hogy nem támogatná Brown jelölését a posztra.
A Daily Mail meg nem nevezett forrásai néhány hete azt mondták a konzervatív brit napilapnak, hogy Gordon Brown "a nyilvánvaló jelölt" az IMF élére. A Mail április végi beszámolója szerint Brown támogatásra lelhet más európai országok részéről, és "vannak szövetségesei" az amerikai Demokrata Párt vezető tisztviselőinek körében is.
David Cameron azonban nem sokkal később, egy BBC-interjúban egyenes utalást tett arra, hogy a jelenlegi brit kormány ellenezné Brown jelölését. Cameron indoklása szerint "olyasvalaki, aki úgy gondolta, hogy Nagy-Britanniának nincsenek adósságproblémái, amikor pedig magától értetődően voltak, talán nem a legmegfelelőbb személy adósságproblémákkal küszködő más országok gondjainak megoldására".
Gordon Brown a Munkáspárt 1997-ben aratott földcsuszamlásszerű választási győzelme után tíz évig volt Nagy-Britannia pénzügyminisztere, majd Tony Blair távozása után, 2007 nyarától nem egészen három évig a kormány élén állt. Nagy-Britanniában sokan Brownt tartják felelősnek a békeidőben példátlan brit államháztartási hiányért, amely a munkáspárti kormány utolsó évében megközelítette a hazai össztermék (GDP) 11 százalékát.
A nemzetközi pénzügyi közösség megítélése szerint azonban a brit politikus komoly szerepet játszott a globális pénzügyi rendszer stabilizálásában - és főleg az IMF finanszírozási kapacitásának óriási mértékű bővítésében - a hitelválság elharapózása után.
hirado
2011.05.19. 10:36
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
HIRDETÉS
