
Egy ország akkor mondhatja igazán barátjának a másikat, ha a politikai színtéren túl működik az úgynevezett "társadalmi diplomácia", az önkormányzati, a kulturális, az oktatási és a szakmai együttműködés - jelentette ki Schmitt Pál szerdán Poznanban, a magyar-lengyel barátság napjának megnyitóján elmondott ünnepi beszédében.
Az Adam Mickiewicz Egyetemen, több száz fős lengyel és magyar közönség előtt Bronislaw Komorowski lengyel államfő Poznant szimbolikus színhelynek nevezte a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Komorowski hangsúlyozta, hogy a két ország között "ezer éves közös múlt után élő, erős és ma is szövetségesi kapcsolat áll fönn". "Minden területen folytatni kell ezt a hagyományt" - mondta.
Schmitt Pál ünnepi beszédében emlékeztetett a közös történelmi múlt nagy alakjaira, köztük Árpád-házi Szent Kingára, Petőfi és Bem barátságára és a II. világháborúban a lengyel menekülteknek nyújtott magyar segítségre.
"Az 1956-os júniusi poznani felkelés szíven találta a magyarokat. Az októberi magyarországi események pedig a lengyel emberekben leltek őszinte megértésre. A Lengyelországban lezajló tömeges szimpátiatüntetések és véradások, a segélyszállítmányok megszervezése példa nélküli gesztus volt az egykor szovjet befolyás alatt álló szocialista országok viszonylatában. Ezt az összekötő kapcsot a Kádár-rendszer 80-as években megindított ellenpropagandája sem volt képes szétforgácsolni" - mondta a magyar államfő.
A két államfő az egyetem előtti Adam Mickiewicz téren megkoszorúzta a poznani felkelés áldozatainak emlékművét. A téren a magyar küldöttséget száz főnyi ünneplő tömeg fogadta egy transzparenssel, amelyen az állt: "Kedves magyar barátaink, veletek vagyunk".
A két elnök virágcsokrot helyezett el a poznani munkáslázadás lengyel és az 1956-os magyar forradalom magyar gyerekhőseiről elnevezett utcákban lévő emléktábláknál, majd a Függetlenségi Harcok Múzeumában megnyitották a Poznan-Budapest - szétlőtt városok című kiállítást.
Az '56-os lengyel események hazánkra is nagy hatással voltak
1956. június 28-án a poznani munkások általános sztrájkot tartottak a normarendezések és az alacsony munkabérek ellen tiltakozva, és tömegesen a város utcáira vonultak. A városban fegyveres harcok robbantak ki a rendfenntartó erőkkel, amelyekben 74-en életüket vesztették, több százan megsebesültek, mintegy 700 embert pedig letartóztattak.
A poznani események mintegy nyitányát jelentették az 1956-os magyar forradalomnak, melynek jelszavai között felhangzottak a "lengyel út" követésére buzdító felhívások. A rendszerváltás után Poznanban utcát neveztek el a lengyel és magyar 56 két gyermekkorú vértanújáról, Romek Strzalkowskiról és Mansfeld Péterről.
hirado
2011.03.23. 21:49