
Ez egyben a politikai stabilitás jele, hiszen a szovjet utódállamban a kommunizmus bukása óta még egyetlen kormány sem tudta kitölteni mandátumát, nemhogy megismételni a választási győzelmet.
A voksok 97 százalékának összesítése alapján Andrus Ansip miniszterelnök Észt Reformpártja 33, míg konzervatív kormánykoalíciós partnere, a Pro Patria-Res Publica párt 23 mandátumra számíthat. Ez azt jelenti, hogy a kormánykoalíciónak az eddiginél öttel több, összesen 56 képviselője lesz a 101 fős tallinni parlamentben.
Az ellenzék legfőbb pártja, az Észt Centrumpárt 26 képviselői helyre, a korábban a kormánykoalícióhoz tartozó, ám onnan 2009-ben kilépő szociáldemokraták pedig 19 mandátumra számíthatnak a nem végleges eredmények szerint.
Az észt gazdaság mára ismét növekedésnek indult
Több évig tartó látványos növekedést követően a gazdasági világválság, illetve az észtországi ingatlanpiaci buborék kipukkanásának hatására a balti köztársaság gazdasága 2009-ben 14 százalékkal visszaesett, s a munkaképes korúak ötödének nem volt állása.
Ansip kormánya nemzetközi mentőöv nélkül kezelte a válságot: csökkentette a közalkalmazottak fizetését és növelt egyes adókat az államháztartási hiány lefaragása érdekében. Tallin ily módon képes volt az euróövezeti csatlakozás felé vezető pályán tartani az észt gazdaságot.
Az erőfeszítések eredményeként - az export felfutásának segítségével - az észt gazdaság mára ismét növekedésnek indult, az államháztartási hiány pedig immár a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-tagországok között. A munkanélküliség is csökkent, bár még mindig a legmagasabbak közé tartozik az unióban. Észtország ez év január elsején pedig csatlakozott az euróövezethez.
hirado
2011.03.06. 23:04