
2008. február 17-én sokak számára egy álom vált valóra Koszovóban. Ám a függetlenség kikiáltásának pillanataiban még kevesen gondolták, hogy három évvel később is komoly politikai és gazdasági nehézségekkel küszködik majd Európa legfiatalabb állama. Arra is kevesek számítottak, hogy az ország tekintélyét beárnyékolja majd a szervkereskedelemmel gyanúsított Hashim Thaci miniszterelnök botránya.
Nyoma sincs a jó kedvnek
Jóllehet a koszovói főváros, Pristina utcáit csütörtökön kék-sárga koszovói zászlók ékesítették, nyoma sem volt annak az eufórikus hangulatnak, ami három évvel ezelőtt volt tapasztalható, amikor az ideiglenes ENSZ-igazgatás alá vont, túlnyomó többségében albánok lakta dél-szerbiai tartomány egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Semmilyen központi ünnepséget nem tartottak, Jakup Krasniqi parlamenti elnök egy tévébeszédben szólította fel honfitársait, hogy folytassák az életképes állam felépítésére irányuló erőfeszítéseket. "Nem engedhetünk meg magunknak semmiféle lazítást az előttünk álló nehéz feladatok megoldása során" - szögezte le a házelnök.
Gazdasági téren sem történt jelentős előrelépés a függetlenség kikiáltása óta. Koszovó Európa egyik legszegényebb országa, ahol 40-45 százalékos a munkanélküliségi ráta, s a lakosság csaknem fele a szegénységi küszöb alatt tengődik.
Kormányfői botrány hátráltatja az ország függetlenségének elismerését
Ami azonban még megdöbbentőbb volt a külföld számára, az a miniszterelnökhöz köthető ügy. Dick Marty svájci szenátor, az Európa Tanács megbízottja azt írta egy decemberben nyilvánosságra hozott jelentésében, hogy Hashim Thaci koszovói kormányfő - és több más koszovói vezető - érintett a koszovói szervkereskedelmi ügyben. Feltételezések szerint az 1998-99-es koszovói szerb-albán fegyveres konfliktus után a szerbek ellen harcoló albán gerillahadsereg, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tagjai több száz szerb foglyot Észak-Albániába hurcoltak, kivégeztek, hogy szerveiket kioperálják és eladják a feketepiacon. Thaci az idő tájt az UCK egyik vezetője volt. Bár Thaci vehemensen tagadta a vádat, elkerülhetetlennek tűnik, hogy nemzetközi vizsgálat induljon az ügyben.
117 ország továbbra sem ismeri el az államot
Koszovó már tagja a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak, de függetlenségét máig csak 75 ország ismerte el - köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió 27 tagországa közül huszonkettő, Magyarország is -, az ENSZ további 117 tagországa viszont nem, így Koszovó egyelőre nem lehet a világszervezet tagja.
A függetlenség elismerésének ügyében tavaly júliusban fontos esemény volt, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság Szerbia kérésére tanácsadó véleményt mondott Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltásáról, s úgy foglalt állást, hogy az nem ellentétes a nemzetközi joggal. Ekkor úgy tűnt, hogy belátható közelségbe került a koszovói függetlenség elismertetésének kérdése. Mindez megváltozott azonban decemberben a Marty-jelentés közzététele után.
hirado
2011.02.18. 10:10