Abbász hétfőn készül találkozni meghívójával, Vlagyimir Putyin elnökkel, valamint Szergej Lavrov külügyminiszterrel és II. Alekszij pátriárkával is. Oroszország (amely az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ mellett tagja a közel-keleti kvartettnek) bizakodott, hogy a január 9-én megválasztott Abbász képes demokratikus reformokat véghezvinni, és támogatást szerezni a nemzetközi közösségtől és Izraeltől egyaránt.
Putyin kifejezte készségét az Abbásszal való szoros együttműködésre a hagyományos orosz-palesztin barátság szilárdítása végett, noha Moszkva az elmúlt években inkább a nagyszámú orosz ajkút befogadó Izraelhez fűződő jó kapcsolatokkal törődött a terrorellenes harc jegyében. Az arab kártya befolyásszerző kihasználásának szándékára vallott, hogy Putyin ezen a héten fogadta Bassár el-Aszad szíriai elnököt, elengedve Szíria szovjet adósságának csaknem háromnegyedét, és előirányozva a haditechnikai együttműködés fejlesztését (esetleg SA-18-as Igla légvédelmi rakéták eladásával).
A palesztinoknak szükségük van Oroszországra, hogy ne kizárólag a nyugatiaktól függjenek - jelezték moszkvai megfigyelők azzal kapcsolatban, hogy Abbász első külföldi útja keretében keresi fel Moszkvát: előbb, mint Washingtont és Európát. Mindamellett orosz elemzők is kétségbe vonták Moszkva képességét komoly szerep betöltésére a térségben.
Amerika cseppet sem nem érdekelt abban, hogy Oroszország megerősödjön a Közel-Keleten - mondta Konsztantyin Szimonov politológus, hozzátéve: a térség kulcsfontosságát Washington számára mutatja, hogy Condoleezza Rice elsőként közel-keleti utat jelentett be külügyminiszteri minőségében. (Ez a vizit egybeesik Abbász és Ariel Saron izraeli miniszterelnök találkozójával, amely február 8-án várható médiajelentések szerint.)
Oroszország periférikus helyet foglal el Palesztina érdekkörében, és nem számíthat arra, hogy megfogadják a palesztin jövőre vonatkozó javaslatait - vélte Jevgenyij Szatanovszkij keletkutató, rámutatva, hogy Amerikán kívül számos más erő hat a régióban: Izrael, Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia, más iszlám országok. Szatanovszkij kétségbe vonta azt is, hogy Abbász konszenzust érhet el a palesztin csoportok között, még ha egy asztalhoz is tudja ültetni valamennyit.
Szatanovszkij elég komolynak ítélte az Egyesült Államok katonai expanziójának veszélyét Szíriában. Hamarosan elválik, hatalmon marad-e Aszad és kormánya, vagy Amerika ugyanúgy lép fel Szíriában is, mint Irakban - mondta az Interfaxnak. Oroszországot megvádolhatják, hogy túl szoros kapcsolatokat tart fenn olyan arab rendszerekkel, amelyek Washington szerint terrorista csoportokat támogatnak - intett Szimonov.
Abbász egyébként 1982-ben a moszkvai Keletkutató Intézetben védte meg kandidátusi értekezését, amely a cionista mozgalom vezetői által a náci Németországgal 1933-tól 1939-ig fenntartott titkos kapcsolatokról szólt.
[LHP.HU]
2005.01.30. 14:10