HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Zsidók, cigányok, melegek - ma rátok gondolunk!
Emlékezik a világ
Csütörtök délután fél háromkor fékező vonat hangja visszhangzott Auschwitzban. A világ több mint harminc országának vezetői emlékeznek ekkor a holokauszt 13 millió áldozatára. Magyarországot Mádl Ferenc köztársasági elnök képviseli. Az ott működő gázkamrákban és a kínzásokban 436 ezer magyar állampolgár halt meg.
Az emlékezés a lengyel kulturális miniszter néhány perces beszédével kezdődött. Utána három emlékező kapott szót. Wladyslaw Bartoszewski volt lengyel külügyminiszter, aki maga is auschwitzi rab volt, az oda hurcolt lengyelek nevében beszélt. Utána egy másik auschwitzi túlélő, Simone Veil volt francia egészségügyi miniszter beszélt, aki a zsidóságot képviselte. Romani Rose, a legnagyobb németországi roma szervezet vezetője a romák nevében emlékezett.
Ekkor felolvasták II. János Pál pápa levelét. Ebben így fogalmazott a katolikus egyházfő: "Egy egész nép tervszerű kiirtásának kísérlete súlyos árnyként nehezedik Európára és az egész világra; olyan bűntény, amely örökre beszennyezte az emberiség történetét" - a pápa 1979-ben e szavakat személyesen is elmondta Auschwitzban. Majd a lengyel, az orosz és az izraeli elnökök tartottak beszédet. Egy rabbi, egy protestáns lelkész és egy katolikus pap mondott imát az áldozatokért. Az államfők, kormányfők és uralkodók az imák után gyertyákat gyújtottak, majd a lódzi zsinagóga kántora megfújta a sófárt.
Albániától a Vatikánig szinte az összes európai ország képviseltette magát az emlékezésen. Ott volt a belga király, a holland királynő és az Európai Bizottság elnöke is. Németországot az államfő képviselte, aki a megemlékezés előtt néhány órával Európa sok országából összegyűlt fiataloknak tartott előadást. Az USA-t az alelnök képviselte. A megjelentek közül Viktor Juscsenko ukrán elnök édesapja is Auschwitz rabja volt - Andrij Juscsenko egyike volt annak a 100 szovjet hadifogolynak, akik megérték a felszabadulást. A katolikus egyház nevében Jean-Marie Lustiger, Párizs bíboros érseke szólalt fel, akinek édesanyja az Auschwitzba deportálás közben halt meg.
A náci népirtás áldozataira emlékeznek ezen a héten mindenütt a világon. Magyarországon 18-án, a budapesti gettó felszabadulásának évfordulóján a Dohány utcai zsinagógában tartottak emlékező istentiszteletet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök itt így fogalmazott: "A holokauszt nem egy a bűnök közül, hanem a bűn, amire nincs bocsánat." A zsinagógában az emlékezők közt volt Mádl Ferenc államfő, Boross Péter és Orbán Viktor volt miniszterelnökök is.
Gyurcsány Ferenc csütörtökön is beszédet mondott a Holokauszt Emlékközpontban, Budapesten. "Magyarországnak voltak olyan kormányai, akik nem tették a dolgukat, akik nem hibáztak, hanem akik bűnt követtek el" - mondta. "Ők könyörögtek, ők imádkoztak, mi pedig nem segítettünk" - emlékezett arra, hogy a legtöbben tétlenül nézték a magyarországi zsidók meggyilkolását. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz, hogy származása, hite, vallása ne lehessen senki pusztulásának oka.. "Ezt fogom tenni, ezt fogjuk tenni, ha belepusztulunk is" - ígérte.
Izraelben Ariel Saron miniszterelnök a parlament emlékülésén szerdán szólalt fel. Beszédében a nácik ellen harcoló szövetségeseket is elítélte. "A világ a kisujját sem mozdította az európai zsidóság megmentéséért" - mondta. Saron szerint a szövetségesek egyik legnagyobb bűne az volt, hogy nem mentették meg a magyarországi zsidóságot. Félmillió magyarországi zsidót akkor vittek el, amikor már lehetett tudni a haláltáborokról, a szövetségesek már közel voltak, mégsem bombázták az Auschwitzba és más táborokba tartó vasúti síneket. Saron azt mondta: "Most is létezik az antiszemitizmus mindenütt a világon." Ezért szerinte Izrael az egyetlen biztos menedék a holokauszt utáni zsidóság számára.
Gerhard Schröder német kancellár kedden emlékezett a német parlamentben. "A most élő németek hatalmas többsége nem felelős a holokauszt bűnéért. De különleges felelősséget viselnek: éberen kell őrködniük" - fogalmazott. Schröder kitért arra, hogy nem lehet csak Hitlert és egy távoli démoni gonoszságot felelősnek tartani, mert "a náci ideológiát emberek akarták és emberek hozták létre". Ezért a kancellár szerint az antiszemtizimus és a rasszizmus elleni küzdelem létfontosságú maradt.
Hétfőn az ENSZ megalakulása óta először tartott emlékülésnek nevezett rendkívüli közgyűlést. Az ülésen a holokauszt 60. évfordulójára emlékeztek. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szégyennek nevezte, hogy a holokauszt után is hagyta a világ, hogy népirtás történjen Kambodzsában, Ruandában és a világ más részein. Elie Wiesel, a Máramarosszigetről származó Nobel-békedíjas író, aki túlélte a haláltábort, arról beszélt, hogy a világnak szembe kell néznie azzal, hogy hétköznapi emberek is képesek a legszörnyűbb kegyetlenkedésre. "Intelligens, tanult emberek naponta gyerekek százait géppuskázták le. Aztán hazamentek Schillert olvasni és Bachot hallgatni." Wiesel is kitért a közömbösök felelősségére: "A nyugati nemzeteknek sok lehetőségük lett volna megmenteni a zsidókat, de nem tettek semmit. Erre a szégyenteli közömbösségre muszáj emlékezni. A halottakra emlékezni már túl késő, de a mi és az önök gyerekeire még nincs késő gondolni."
Gombamód szaporodnak a holokausztmúzeumok
A világ sok városában nyílnak és nyíltak már kiállítások, hogy emlékeztessenek a holokauszt és a népirtások tragédiáira. A 60. évfordulóra programok, események és bejelentések sorát időzítették.
A tavaly megnyílt budapesti Holokauszt Emlékközpontban egész héten filmvetítésekkel emlékeznek. Csütörtök délután itt tartják a MAUS című képregény magyar kiadásának bemutatóját. A világhírű kötet a macskák és az egerek harcaként mutatja be a holokausztot, egy túlélő fia készítette el 1992-ben apja emlékei alapján.
A héten jelentette be az olasz kormány, hogy holokausztmúzeummá alakítják át Mussolini villáját. A kiállításon az olaszok második világháborús szenvedéseit is felidézik. A tárlókban csak korabeli dokumentumok, visszaemlékezések jegyzőkönyvei és filmfelvételei lesznek.
Norvégiában is most döntöttek arról, hogy múzeumot rendeznek be a világ etnikai tisztogatásainak emlékére. A kiállítást Vidkin Quisling, a második világháború idején hivatalban lévő norvég náci elnök villájában rendezik be. A tárlókban az európai zsidóság, a törökországi örmények, a kambodzsaiak, a ruandai és a délszláv polgárháború áldozatainak történetét mutatják majd be. A kijelölt igazgató szerint félő, hogy nyitásra Darfúr-termet is kell majd nyitniuk.
Párizsban felújították és jelentősen kibővítették a második világháborút bemutató múzeumot. Elsősorban a holokauszttal kapcsolatos tárlat lett nagyobb. Elkészült egy fal, amelyre felvésték az összes elhurcolt francia zsidó nevét: a lista 76 ezer névből áll. (Hasonló fal folyamatosan készül a budapesti Emlékközpontban is.) A kiállítást a hét elején Jacques Chirac köztársasági elnök nyitotta meg, aki első francia államfőként beszélt arról, hogy a franciáknak is komoly felelősségük van a holokausztért, hiszen a kollaboráns Vichy-kormány aktívan részt vett a deportálások szervezésében.
Májusban nyílik Berlin új holokausztemlékműve. A Brandenburgi kapu mellett 2700 hatalmas, sírköveket jelképező kőtömböt helyeznek el.
A héten a lengyel kormány elkötelezte magát, hogy zsidó múzeum épüljön Varsóban. A kiállítás várhatóan 2008-ra készül el.
Triesztben a héten felavatták a világ első emléktábláját, amely a holokauszt homoszexuális áldozatai előtt tiszteleg.
Hollandiában egy hét alatt az ország több városában folyamatosan olvassák fel a holokauszt 102 ezer hollandiai áldozatának a nevét, az ország 700 ismert személyiségének közreműködésével.
George W. Bush amerikai elnök január 27-ét Amerikában holokauszt- emléknappá nyilvánította. (Magyarországon Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter rendelte el korábban a holokauszt-emléknap bevezetését az iskolákban.)
A magyarországi Holokauszt Emlékközpont közel egy éve készen van, de állandó tárlat még nincs benne. Az alakuló tervek szerint zsidó és cigány családok történetein keresztül mutatják majd be a vészkorszakot.
A legnagyobb holokauszt-intézmények Jeruzsálemben, Washingtonban, Londonban, Berlinben, Párizsban és Budapesten működnek. Sok helyen vitatott, hogyan lehet bemutatni emberek millióinak tervszerű meggyilkolását. Washingtonban egy krematóriumra hasonlító liftbe vezetik a látogatókat, Berlinben pedig egy teljesen elsötétített teremben lehet emlékezni. A jövőre nyíló oslói kiállításon viszont kifejezetten kerülni próbálják, hogy az érzékszervekre hassanak: ott csak dokumentumok lesznek.
[LHP.HU]
2005.01.27. 23:31
t: 1399
Zsidók, cigányok, melegek - ma rátok gondolunk!
Emlékezik a világCsütörtök délután fél háromkor fékező vonat hangja visszhangzott Auschwitzban. A világ több mint harminc országának vezetői emlékeznek ekkor a holokauszt 13 millió áldozatára. Magyarországot Mádl Ferenc köztársasági elnök képviseli. Az ott működő gázkamrákban és a kínzásokban 436 ezer magyar állampolgár halt meg.
Az emlékezés a lengyel kulturális miniszter néhány perces beszédével kezdődött. Utána három emlékező kapott szót. Wladyslaw Bartoszewski volt lengyel külügyminiszter, aki maga is auschwitzi rab volt, az oda hurcolt lengyelek nevében beszélt. Utána egy másik auschwitzi túlélő, Simone Veil volt francia egészségügyi miniszter beszélt, aki a zsidóságot képviselte. Romani Rose, a legnagyobb németországi roma szervezet vezetője a romák nevében emlékezett.
Ekkor felolvasták II. János Pál pápa levelét. Ebben így fogalmazott a katolikus egyházfő: "Egy egész nép tervszerű kiirtásának kísérlete súlyos árnyként nehezedik Európára és az egész világra; olyan bűntény, amely örökre beszennyezte az emberiség történetét" - a pápa 1979-ben e szavakat személyesen is elmondta Auschwitzban. Majd a lengyel, az orosz és az izraeli elnökök tartottak beszédet. Egy rabbi, egy protestáns lelkész és egy katolikus pap mondott imát az áldozatokért. Az államfők, kormányfők és uralkodók az imák után gyertyákat gyújtottak, majd a lódzi zsinagóga kántora megfújta a sófárt.
Albániától a Vatikánig szinte az összes európai ország képviseltette magát az emlékezésen. Ott volt a belga király, a holland királynő és az Európai Bizottság elnöke is. Németországot az államfő képviselte, aki a megemlékezés előtt néhány órával Európa sok országából összegyűlt fiataloknak tartott előadást. Az USA-t az alelnök képviselte. A megjelentek közül Viktor Juscsenko ukrán elnök édesapja is Auschwitz rabja volt - Andrij Juscsenko egyike volt annak a 100 szovjet hadifogolynak, akik megérték a felszabadulást. A katolikus egyház nevében Jean-Marie Lustiger, Párizs bíboros érseke szólalt fel, akinek édesanyja az Auschwitzba deportálás közben halt meg.
A náci népirtás áldozataira emlékeznek ezen a héten mindenütt a világon. Magyarországon 18-án, a budapesti gettó felszabadulásának évfordulóján a Dohány utcai zsinagógában tartottak emlékező istentiszteletet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök itt így fogalmazott: "A holokauszt nem egy a bűnök közül, hanem a bűn, amire nincs bocsánat." A zsinagógában az emlékezők közt volt Mádl Ferenc államfő, Boross Péter és Orbán Viktor volt miniszterelnökök is.
Gyurcsány Ferenc csütörtökön is beszédet mondott a Holokauszt Emlékközpontban, Budapesten. "Magyarországnak voltak olyan kormányai, akik nem tették a dolgukat, akik nem hibáztak, hanem akik bűnt követtek el" - mondta. "Ők könyörögtek, ők imádkoztak, mi pedig nem segítettünk" - emlékezett arra, hogy a legtöbben tétlenül nézték a magyarországi zsidók meggyilkolását. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz, hogy származása, hite, vallása ne lehessen senki pusztulásának oka.. "Ezt fogom tenni, ezt fogjuk tenni, ha belepusztulunk is" - ígérte.
Izraelben Ariel Saron miniszterelnök a parlament emlékülésén szerdán szólalt fel. Beszédében a nácik ellen harcoló szövetségeseket is elítélte. "A világ a kisujját sem mozdította az európai zsidóság megmentéséért" - mondta. Saron szerint a szövetségesek egyik legnagyobb bűne az volt, hogy nem mentették meg a magyarországi zsidóságot. Félmillió magyarországi zsidót akkor vittek el, amikor már lehetett tudni a haláltáborokról, a szövetségesek már közel voltak, mégsem bombázták az Auschwitzba és más táborokba tartó vasúti síneket. Saron azt mondta: "Most is létezik az antiszemitizmus mindenütt a világon." Ezért szerinte Izrael az egyetlen biztos menedék a holokauszt utáni zsidóság számára.
Gerhard Schröder német kancellár kedden emlékezett a német parlamentben. "A most élő németek hatalmas többsége nem felelős a holokauszt bűnéért. De különleges felelősséget viselnek: éberen kell őrködniük" - fogalmazott. Schröder kitért arra, hogy nem lehet csak Hitlert és egy távoli démoni gonoszságot felelősnek tartani, mert "a náci ideológiát emberek akarták és emberek hozták létre". Ezért a kancellár szerint az antiszemtizimus és a rasszizmus elleni küzdelem létfontosságú maradt.
Hétfőn az ENSZ megalakulása óta először tartott emlékülésnek nevezett rendkívüli közgyűlést. Az ülésen a holokauszt 60. évfordulójára emlékeztek. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szégyennek nevezte, hogy a holokauszt után is hagyta a világ, hogy népirtás történjen Kambodzsában, Ruandában és a világ más részein. Elie Wiesel, a Máramarosszigetről származó Nobel-békedíjas író, aki túlélte a haláltábort, arról beszélt, hogy a világnak szembe kell néznie azzal, hogy hétköznapi emberek is képesek a legszörnyűbb kegyetlenkedésre. "Intelligens, tanult emberek naponta gyerekek százait géppuskázták le. Aztán hazamentek Schillert olvasni és Bachot hallgatni." Wiesel is kitért a közömbösök felelősségére: "A nyugati nemzeteknek sok lehetőségük lett volna megmenteni a zsidókat, de nem tettek semmit. Erre a szégyenteli közömbösségre muszáj emlékezni. A halottakra emlékezni már túl késő, de a mi és az önök gyerekeire még nincs késő gondolni."
Gombamód szaporodnak a holokausztmúzeumok
A világ sok városában nyílnak és nyíltak már kiállítások, hogy emlékeztessenek a holokauszt és a népirtások tragédiáira. A 60. évfordulóra programok, események és bejelentések sorát időzítették.
A tavaly megnyílt budapesti Holokauszt Emlékközpontban egész héten filmvetítésekkel emlékeznek. Csütörtök délután itt tartják a MAUS című képregény magyar kiadásának bemutatóját. A világhírű kötet a macskák és az egerek harcaként mutatja be a holokausztot, egy túlélő fia készítette el 1992-ben apja emlékei alapján.
A héten jelentette be az olasz kormány, hogy holokausztmúzeummá alakítják át Mussolini villáját. A kiállításon az olaszok második világháborús szenvedéseit is felidézik. A tárlókban csak korabeli dokumentumok, visszaemlékezések jegyzőkönyvei és filmfelvételei lesznek.
Norvégiában is most döntöttek arról, hogy múzeumot rendeznek be a világ etnikai tisztogatásainak emlékére. A kiállítást Vidkin Quisling, a második világháború idején hivatalban lévő norvég náci elnök villájában rendezik be. A tárlókban az európai zsidóság, a törökországi örmények, a kambodzsaiak, a ruandai és a délszláv polgárháború áldozatainak történetét mutatják majd be. A kijelölt igazgató szerint félő, hogy nyitásra Darfúr-termet is kell majd nyitniuk.
Párizsban felújították és jelentősen kibővítették a második világháborút bemutató múzeumot. Elsősorban a holokauszttal kapcsolatos tárlat lett nagyobb. Elkészült egy fal, amelyre felvésték az összes elhurcolt francia zsidó nevét: a lista 76 ezer névből áll. (Hasonló fal folyamatosan készül a budapesti Emlékközpontban is.) A kiállítást a hét elején Jacques Chirac köztársasági elnök nyitotta meg, aki első francia államfőként beszélt arról, hogy a franciáknak is komoly felelősségük van a holokausztért, hiszen a kollaboráns Vichy-kormány aktívan részt vett a deportálások szervezésében.
Májusban nyílik Berlin új holokausztemlékműve. A Brandenburgi kapu mellett 2700 hatalmas, sírköveket jelképező kőtömböt helyeznek el.
A héten a lengyel kormány elkötelezte magát, hogy zsidó múzeum épüljön Varsóban. A kiállítás várhatóan 2008-ra készül el.
Triesztben a héten felavatták a világ első emléktábláját, amely a holokauszt homoszexuális áldozatai előtt tiszteleg.
Hollandiában egy hét alatt az ország több városában folyamatosan olvassák fel a holokauszt 102 ezer hollandiai áldozatának a nevét, az ország 700 ismert személyiségének közreműködésével.
George W. Bush amerikai elnök január 27-ét Amerikában holokauszt- emléknappá nyilvánította. (Magyarországon Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter rendelte el korábban a holokauszt-emléknap bevezetését az iskolákban.)
A magyarországi Holokauszt Emlékközpont közel egy éve készen van, de állandó tárlat még nincs benne. Az alakuló tervek szerint zsidó és cigány családok történetein keresztül mutatják majd be a vészkorszakot.
A legnagyobb holokauszt-intézmények Jeruzsálemben, Washingtonban, Londonban, Berlinben, Párizsban és Budapesten működnek. Sok helyen vitatott, hogyan lehet bemutatni emberek millióinak tervszerű meggyilkolását. Washingtonban egy krematóriumra hasonlító liftbe vezetik a látogatókat, Berlinben pedig egy teljesen elsötétített teremben lehet emlékezni. A jövőre nyíló oslói kiállításon viszont kifejezetten kerülni próbálják, hogy az érzékszervekre hassanak: ott csak dokumentumok lesznek.
Tekintse meg
Auschwitzról szóló képgalériánkat is a Lengyelország cikkrovatunkban!
[LHP.HU]
2005.01.27. 23:31
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
