
Katalin cárnő szenvedélyes műgyűjtő volt. 1770-ben Amszterdamban meghalt Gerrit Braamcamp gazdag fakereskedő, aki mesés festmény-, ezüst- és régiséggyűjteményt hagyott hátra, Katalin utasította nagykövetét, hogy az árveréseken szerezze meg a műkincseket, majd szállíttassa haza. A Vrouv Maria állítólag számos Rembrandt- és Rubens-festménnyel a fedélzetén útnak indult Hollandiából, ám a Balti-tengeren zátonyra futott és elsüllyedt. Most a finn hajózási hivatal meghívására hajótörések specialistái és roncsvadászok próbálják megmenteni a felbecsülhetetlen értékű kincseket.
- A hajó teljesen ép, noha már jó 230 éve odalenn van - mondta a National Geographic adásában Clive Cussler, akinek a témáról írt könyvei már több mint százmillió példányban keltek el. - Az árbocok még mindig állnak. A talált roncs jellemzői teljesen megegyeznek a Vrouv Mariáról ismert adatokkal, az eddig felszínre hozott tárgyak is a tizennyolcadik századból valók, és mind, egytől egyig Hollandiában készültek. Kíváncsian várjuk, hogy előkerülnek-e a gyomrában levő mesés kincsek.
A cárnő lelkesedett a művészetekért, ugyanis férje, Péter nagyherceg nemigen törődött vele. Jobban kedvelte kegyencei társaságát, mint fiatal feleségét. Abban lelte örömét, hogy udvari lakájait katonai egyenruhába öltöztette. Az éles eszű Katalin a nagy európai írók és művészek alkotásaihoz menekült a merev udvari életből.
blikk
2005.07.26. 09:46