HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Tony Blair: szentül hittem az iraki tömegpusztító fegyverek létezésében
"Drámaian" megváltoztatta Irak kockázati megítélését is a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletsorozat - mondta az iraki háború indokairól londoni meghallgatásán Tony Blair volt brit kormányfő. Blair, aki az iraki háború előzményeinek és hátterének feltárására hivatott, tavaly kezdődött vizsgálat legfőbb koronatanúja, a bizottság előtt kijelentette: a 2003-ban kezdődött invázió előtt "teljes meggyőződéssel" hitte, hogy akkor még voltak tömegpusztító fegyverek Szaddám Huszein iraki elnök birtokában.
A vallási fanatizmus átalakította a rizikószámítás módszerét
Blair elismerte, hogy a hírszerzés nem talált közvetlen kapcsolatot Huszein és a szeptember 11-i terrortámadások között. A merényletekig az Irakkal kapcsolatos hivatalos politika a "féken tartás" volt, de a támadássorozat után London és Washington úgy ítélte meg, hogy ez már elégséges - tette hozzá. Szaddám és az al-Kaida (a merényletekért felelősnek tartott terrorhálózat) két különálló dolog volt, de mindig is féltem attól, hogy egyszer csak összekapcsolódnak - fogalmazott a volt brit kormányfő. Felidézte: a brit hírszerzésnek tudomása volt arról, hogy Ajmán az-Zavahiri, az al-Kaida második embere nem sokkal a háború előtt Irakban járt.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok úgy ítélte meg, hogy hatalmas fenyegetést jelent, ha egy "brutális rezsim" tömegpusztító fegyverek birtokában van. Ezért szeptember 11. után "semmiféle kockázatot nem lehetett vállalni" Irakkal kapcsolatban - mondta Blair.
Az Amerika városaiban elkövetett merényletekről kijelentette: a New York-i támadásnak háromezernél valamivel több halálos áldozata volt, de ha a vallási fanatizmustól vezérelt" merénylők megölhettek volna 30 ezer embert, azt is megtették volna. Ennek felismerése teljesen átalakította a kockázatszámítás módját.
„Ma is ugyanúgy döntenék”
Blair kijelentette: mai ismeretei alapján is meghozná a döntést a brit háborús részvételről, különös tekintettel Szaddám Huszein múltjára, arra, hogy az egykori iraki elnök korábban ténylegesen bevetett tömegpusztító fegyvereket, tíz éven át nem tett eleget ENSZ-határozatoknak, és egymillió ember haláláért volt felelős. Nagy-Britannia 45 ezer fős kontingenssel kapcsolódott be az iraki invázióba; a brit hadsereg tavaly tavasszal szüntette be hadszíntéri műveleteit Irakban. Az iraki háborúban 179 brit katona esett el.
A brit háborús részvétel hivatalos indoka annak idején az volt, hogy Szaddám Huszein nem tett eleget a tömegpusztító fegyverek leszerelését előíró ENSZ-határozatoknak, és ezért veszélyt jelent a nemzetközi közösségre. Ilyen fegyvereket azonban a szövetséges haderő Irakban nem talált. Egy korábbi brit vizsgálat a háború után meg is állapította, hogy az iraki rezsimnek az invázió előtt már szinte bizonyosan nem volt bevethető állapotú tömegpusztító fegyverzete.
hirado
2010.01.29. 14:27
t: 166
Tony Blair: szentül hittem az iraki tömegpusztító fegyverek létezésében
"Drámaian" megváltoztatta Irak kockázati megítélését is a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletsorozat - mondta az iraki háború indokairól londoni meghallgatásán Tony Blair volt brit kormányfő. Blair, aki az iraki háború előzményeinek és hátterének feltárására hivatott, tavaly kezdődött vizsgálat legfőbb koronatanúja, a bizottság előtt kijelentette: a 2003-ban kezdődött invázió előtt "teljes meggyőződéssel" hitte, hogy akkor még voltak tömegpusztító fegyverek Szaddám Huszein iraki elnök birtokában. A vallási fanatizmus átalakította a rizikószámítás módszerét
Blair elismerte, hogy a hírszerzés nem talált közvetlen kapcsolatot Huszein és a szeptember 11-i terrortámadások között. A merényletekig az Irakkal kapcsolatos hivatalos politika a "féken tartás" volt, de a támadássorozat után London és Washington úgy ítélte meg, hogy ez már elégséges - tette hozzá. Szaddám és az al-Kaida (a merényletekért felelősnek tartott terrorhálózat) két különálló dolog volt, de mindig is féltem attól, hogy egyszer csak összekapcsolódnak - fogalmazott a volt brit kormányfő. Felidézte: a brit hírszerzésnek tudomása volt arról, hogy Ajmán az-Zavahiri, az al-Kaida második embere nem sokkal a háború előtt Irakban járt.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok úgy ítélte meg, hogy hatalmas fenyegetést jelent, ha egy "brutális rezsim" tömegpusztító fegyverek birtokában van. Ezért szeptember 11. után "semmiféle kockázatot nem lehetett vállalni" Irakkal kapcsolatban - mondta Blair.
Az Amerika városaiban elkövetett merényletekről kijelentette: a New York-i támadásnak háromezernél valamivel több halálos áldozata volt, de ha a vallási fanatizmustól vezérelt" merénylők megölhettek volna 30 ezer embert, azt is megtették volna. Ennek felismerése teljesen átalakította a kockázatszámítás módját.
„Ma is ugyanúgy döntenék”
Blair kijelentette: mai ismeretei alapján is meghozná a döntést a brit háborús részvételről, különös tekintettel Szaddám Huszein múltjára, arra, hogy az egykori iraki elnök korábban ténylegesen bevetett tömegpusztító fegyvereket, tíz éven át nem tett eleget ENSZ-határozatoknak, és egymillió ember haláláért volt felelős. Nagy-Britannia 45 ezer fős kontingenssel kapcsolódott be az iraki invázióba; a brit hadsereg tavaly tavasszal szüntette be hadszíntéri műveleteit Irakban. Az iraki háborúban 179 brit katona esett el.
A brit háborús részvétel hivatalos indoka annak idején az volt, hogy Szaddám Huszein nem tett eleget a tömegpusztító fegyverek leszerelését előíró ENSZ-határozatoknak, és ezért veszélyt jelent a nemzetközi közösségre. Ilyen fegyvereket azonban a szövetséges haderő Irakban nem talált. Egy korábbi brit vizsgálat a háború után meg is állapította, hogy az iraki rezsimnek az invázió előtt már szinte bizonyosan nem volt bevethető állapotú tömegpusztító fegyverzete.
hirado
2010.01.29. 14:27
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
