HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Török tagság – ellene és mellette
Az uniós polgárok Törökországgal szembeni ellenérzései korábban leginkább Franciaországban voltak nyilvánvalóak, amit bátorított a francia politikai elit több mint tartózkodó hozzálállása is. „Ha Törökország – bármely időpontban – csatlakozna, az EU első számú döntéshozójává válna, s megváltozna az európai terv lényege! Törökország nem maradna követők nélkül. Már most sorban állnak a várakozók, Keleten éppúgy, mint Nyugaton. Valószínű, hogy Marokkó is a Törökország által megnyitott útra kívánna majd lépni. Ebből egy folyamatos bővítési folyamat következik, amely destabilizálja az unió rendszerének működését, és az elveszíti eredeti racionalitását” – írta, még a népszavazási kampány beindulása előtt Valéry Giscard d'Estaing az Európai Unió alkotmányának tervezetét kidolgozó konvent elnöke, Franciaország egykori köztársasági elnöke. Akkor a franciák 64 százaléka utasította el a török csatlakozás gondolatát, az EU alkotmány francia elutasításának pedig már egyik fő oka volt a törököktől való félelem.
Le kell vonni a népszavazások tanulságait
Uniós tagországok hivatalban lévő magas rangú politikusai a francia népszavazás generálta „válság” előtt nemigen hangoztatták egyértelmű elutasításukat a török csatlakozás kérdésében. Éppen ezért feltűnő az az interjú, amelyet Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter e hét hétfőjén adott a mérvadónak tekinthető londoni Financial Times-nak. Grasser egyebek között azt mondta: Horvátországnak és a Balkán egyéb államainak több joguk van a rövid időn belüli EU-tagságra, mint Törökországnak. Ő a maga részéről megpróbálja elérni, hogy a teljes jogú EU-tagság ne váljék reális kilátássá Törökország számára, és nem lenne helyénvaló, ha a teljes török uniós tagságról kezdődnének tárgyalások.
„Ha megkérdeznék az embereket, hogy akarják-e Törökország tagságát, meggyőződésem, hogy a válasz nemleges lenne” – mondta Grasser, aki szerint az EU-nak le kell vonnia a holland és a francia népszavazások tanulságait, és oda kell figyelnie a választók aggályaira. Ausztria azt az egyértelmű üzenetet akarja eljuttatni Törökországnak, hogy „mindenképpen érdekeltek vagyunk gazdasági és társadalmi stabilizációjában, de nem tudjuk elképzelni a teljes jogú tagságot”. Az osztrák pénzügyminiszter szerint Ausztria azért egyezett bele decemberben a Törökországgal kezdendő, „nyílt kimenetelű” tárgyalásokba, mert nyomás nehezedett rá a nagyobb országok, például Németország és Nagy-Britannia részéről.
Németországban a kormányzó szociáldemokraták és az őszi előre hozott választásokon győzelemre esélyes uniópártok (CDU/CSU) között éles ellentét van a török csatlakozás kérdésében. Az uniópártok alig egy hete bemutatott választási programjukban elzárkóznak Törökország uniós tagfelvétele elől, s helyette egy kivételezett partnerséget ajánlanak Ankarának. Joschka Fischer külügyminiszter ugyanekkor arról beszélt, hogy kedvezőtlen következményekkel járna a kontinens biztonságára nézve, ha az Európai Unió elutasítaná Törökország csatlakozási erőfeszítéseit. „Tekintettel a 43 éve adott ígéretekre, mindazok számára, akik azt hiszik, hogy ma becsaphatjuk az ajtót Törökország orra előtt, világos kell legyen, milyen kedvezőtlen következményekkel járna ez az európai biztonságra nézve" - fejtette ki a külügyminiszter, aki szerint a kontinens biztonsága „ma mindenekelőtt regionális szomszédságunkban, a Közel- és Közép-Keleten dől el”.
A hatvanas években tett ígéretek más körülmények között születtek – állítják a török csatlakozás ellenzői. „Ezek Törökországnak a Közös Piacba való esetleges belépéséről szóltak, a Közös Piac pedig abban az időben kizárólag gazdasági jellegű szervezetként működött. Mondhatjuk, hogy betartottuk ebbéli ígéretünket, hiszen az Európai Unió 1995-ben vámuniós megállapodást írt alá Törökországgal, mely utat nyitott számára a közös piac felé” –áll az idézett Giscard-írásban.
Európai ország Törökország?
Mi szól leginkább a teljes jogú török tagság ellen? Törökország rendelkezik egy kis kiterjedésű európai területtel is, de ez csak az ország területének 5 százalékát teszi ki, és a lakosság 8 százalékának ad otthont. Ennek alpján megkérdőjelezhető, hogy „Európai állam-e” egyáltalán? Lakosságszáma a 73 millióhoz közelít. Népesebb, mint Németország kivételével bármely európai állam. Az ENSZ demográfiai becslései alapján húsz év múlva közel 89 millió lakossal Törökország lenne az Európai Unió legnépesebb állama. Ehhez vegyük hozzá, hogy Törökország lakossága egy nagyobb török ajkú közösség része, amelyet a szolidaritás tart össze, és amelynek határai keleten olyan közép-ázsiai államokig terjednek, mint például Türkmenisztán.
A török életszínvonal jelentősen elmarad az európai átlagtól. Az egy főre jutó jövedelem az újonnan csatlakozott tíz államénak is csak a fele, a 15 régi tagénak pedig csak az ötöde. A török gazdaság struktúrája az utóbbi évek jelentős fejlődése ellenére is messze elmarad az európai „normáktól”. A mezőgazdasági termelés a GDP-nek még mindig 14 százalékát teszi ki, s az EU mezőgazdasági biztosa szerint: „A török mezőgazdaság belépésével kapcsolatos költségvetési kiadások önmagukban magasabbak lesznek, mint a mostani tíz új belépővel kapcsolatosak voltak összesen.”
Piac és munkaerőforrás
A csatlakozás mellett szóló egyik érv éppen a népességszám. 10-15 év múlva Európának akár több millió bevándorlóra lesz szüksége, s különféle tanulmányok szerint a szabad munkaerő-áramlás távoli jövőbe képzelt megvalósulása esetén évi mintegy 225 ezer török jövevényre lehet számítani. Egy 70-80 milliós fogyasztói táborral rendelkező, fiatal és dinamikus ország belépése tehát éppen hogy kedvező az elöregedő európai gazdaságok számára. A támogatók szerint már most is 12 millió muzulmán él az EU-ban, s ez a szám mindenképpen, török belépés nélkül is növekedni fog.
Törökország stratégiai szempontból is fontos lehet Európának. Ha az Európai Unió világpolitikát formáló tényező akar lenni, nélkülözhetetlen eszköz számára az egyszerre európai, ázsiai és közel-keleti Törökország. Nem szabad elfelejteni, hogy ennek az országnak van a NATO második legnagyobb hadserege. Igaz, sokan vitatják e stratégiai szempont jelentőségét és azt hangoztatják, hogy Törökország uniós tagsága nem európai, hanem rövid távú amerikai érdek.
Olli Rehn EU-biztos néhány napja megerősítette, hogy a török belépési megállapodásról várhatóan október 3-án kezdődő tárgyalások lehetséges kimenetelét nyitva hagyják, a tárgyalásokon nem érvényesül majd semmilyen automatizmus. EU erkölcsi kötelességének nevezte a nyugat-balkáni országok belépési távlatainak felmutatását. „A térség Európához tartozik, és az EU nem engedheti meg magának, hogy játékot űzzön elkötelezettségükkel.” Brüsszelben kemény viták kezdődnek az ősszel...
hirstart
2005.07.21. 11:17
t: 304
Török tagság – ellene és mellette
Az uniós polgárok Törökországgal szembeni ellenérzései korábban leginkább Franciaországban voltak nyilvánvalóak, amit bátorított a francia politikai elit több mint tartózkodó hozzálállása is. „Ha Törökország – bármely időpontban – csatlakozna, az EU első számú döntéshozójává válna, s megváltozna az európai terv lényege! Törökország nem maradna követők nélkül. Már most sorban állnak a várakozók, Keleten éppúgy, mint Nyugaton. Valószínű, hogy Marokkó is a Törökország által megnyitott útra kívánna majd lépni. Ebből egy folyamatos bővítési folyamat következik, amely destabilizálja az unió rendszerének működését, és az elveszíti eredeti racionalitását” – írta, még a népszavazási kampány beindulása előtt Valéry Giscard d'Estaing az Európai Unió alkotmányának tervezetét kidolgozó konvent elnöke, Franciaország egykori köztársasági elnöke. Akkor a franciák 64 százaléka utasította el a török csatlakozás gondolatát, az EU alkotmány francia elutasításának pedig már egyik fő oka volt a törököktől való félelem. Le kell vonni a népszavazások tanulságait
Uniós tagországok hivatalban lévő magas rangú politikusai a francia népszavazás generálta „válság” előtt nemigen hangoztatták egyértelmű elutasításukat a török csatlakozás kérdésében. Éppen ezért feltűnő az az interjú, amelyet Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter e hét hétfőjén adott a mérvadónak tekinthető londoni Financial Times-nak. Grasser egyebek között azt mondta: Horvátországnak és a Balkán egyéb államainak több joguk van a rövid időn belüli EU-tagságra, mint Törökországnak. Ő a maga részéről megpróbálja elérni, hogy a teljes jogú EU-tagság ne váljék reális kilátássá Törökország számára, és nem lenne helyénvaló, ha a teljes török uniós tagságról kezdődnének tárgyalások.
„Ha megkérdeznék az embereket, hogy akarják-e Törökország tagságát, meggyőződésem, hogy a válasz nemleges lenne” – mondta Grasser, aki szerint az EU-nak le kell vonnia a holland és a francia népszavazások tanulságait, és oda kell figyelnie a választók aggályaira. Ausztria azt az egyértelmű üzenetet akarja eljuttatni Törökországnak, hogy „mindenképpen érdekeltek vagyunk gazdasági és társadalmi stabilizációjában, de nem tudjuk elképzelni a teljes jogú tagságot”. Az osztrák pénzügyminiszter szerint Ausztria azért egyezett bele decemberben a Törökországgal kezdendő, „nyílt kimenetelű” tárgyalásokba, mert nyomás nehezedett rá a nagyobb országok, például Németország és Nagy-Britannia részéről.
Németországban a kormányzó szociáldemokraták és az őszi előre hozott választásokon győzelemre esélyes uniópártok (CDU/CSU) között éles ellentét van a török csatlakozás kérdésében. Az uniópártok alig egy hete bemutatott választási programjukban elzárkóznak Törökország uniós tagfelvétele elől, s helyette egy kivételezett partnerséget ajánlanak Ankarának. Joschka Fischer külügyminiszter ugyanekkor arról beszélt, hogy kedvezőtlen következményekkel járna a kontinens biztonságára nézve, ha az Európai Unió elutasítaná Törökország csatlakozási erőfeszítéseit. „Tekintettel a 43 éve adott ígéretekre, mindazok számára, akik azt hiszik, hogy ma becsaphatjuk az ajtót Törökország orra előtt, világos kell legyen, milyen kedvezőtlen következményekkel járna ez az európai biztonságra nézve" - fejtette ki a külügyminiszter, aki szerint a kontinens biztonsága „ma mindenekelőtt regionális szomszédságunkban, a Közel- és Közép-Keleten dől el”.
A hatvanas években tett ígéretek más körülmények között születtek – állítják a török csatlakozás ellenzői. „Ezek Törökországnak a Közös Piacba való esetleges belépéséről szóltak, a Közös Piac pedig abban az időben kizárólag gazdasági jellegű szervezetként működött. Mondhatjuk, hogy betartottuk ebbéli ígéretünket, hiszen az Európai Unió 1995-ben vámuniós megállapodást írt alá Törökországgal, mely utat nyitott számára a közös piac felé” –áll az idézett Giscard-írásban.
Európai ország Törökország?
Mi szól leginkább a teljes jogú török tagság ellen? Törökország rendelkezik egy kis kiterjedésű európai területtel is, de ez csak az ország területének 5 százalékát teszi ki, és a lakosság 8 százalékának ad otthont. Ennek alpján megkérdőjelezhető, hogy „Európai állam-e” egyáltalán? Lakosságszáma a 73 millióhoz közelít. Népesebb, mint Németország kivételével bármely európai állam. Az ENSZ demográfiai becslései alapján húsz év múlva közel 89 millió lakossal Törökország lenne az Európai Unió legnépesebb állama. Ehhez vegyük hozzá, hogy Törökország lakossága egy nagyobb török ajkú közösség része, amelyet a szolidaritás tart össze, és amelynek határai keleten olyan közép-ázsiai államokig terjednek, mint például Türkmenisztán.
A török életszínvonal jelentősen elmarad az európai átlagtól. Az egy főre jutó jövedelem az újonnan csatlakozott tíz államénak is csak a fele, a 15 régi tagénak pedig csak az ötöde. A török gazdaság struktúrája az utóbbi évek jelentős fejlődése ellenére is messze elmarad az európai „normáktól”. A mezőgazdasági termelés a GDP-nek még mindig 14 százalékát teszi ki, s az EU mezőgazdasági biztosa szerint: „A török mezőgazdaság belépésével kapcsolatos költségvetési kiadások önmagukban magasabbak lesznek, mint a mostani tíz új belépővel kapcsolatosak voltak összesen.”
Piac és munkaerőforrás
A csatlakozás mellett szóló egyik érv éppen a népességszám. 10-15 év múlva Európának akár több millió bevándorlóra lesz szüksége, s különféle tanulmányok szerint a szabad munkaerő-áramlás távoli jövőbe képzelt megvalósulása esetén évi mintegy 225 ezer török jövevényre lehet számítani. Egy 70-80 milliós fogyasztói táborral rendelkező, fiatal és dinamikus ország belépése tehát éppen hogy kedvező az elöregedő európai gazdaságok számára. A támogatók szerint már most is 12 millió muzulmán él az EU-ban, s ez a szám mindenképpen, török belépés nélkül is növekedni fog.
Törökország stratégiai szempontból is fontos lehet Európának. Ha az Európai Unió világpolitikát formáló tényező akar lenni, nélkülözhetetlen eszköz számára az egyszerre európai, ázsiai és közel-keleti Törökország. Nem szabad elfelejteni, hogy ennek az országnak van a NATO második legnagyobb hadserege. Igaz, sokan vitatják e stratégiai szempont jelentőségét és azt hangoztatják, hogy Törökország uniós tagsága nem európai, hanem rövid távú amerikai érdek.
Olli Rehn EU-biztos néhány napja megerősítette, hogy a török belépési megállapodásról várhatóan október 3-án kezdődő tárgyalások lehetséges kimenetelét nyitva hagyják, a tárgyalásokon nem érvényesül majd semmilyen automatizmus. EU erkölcsi kötelességének nevezte a nyugat-balkáni országok belépési távlatainak felmutatását. „A térség Európához tartozik, és az EU nem engedheti meg magának, hogy játékot űzzön elkötelezettségükkel.” Brüsszelben kemény viták kezdődnek az ősszel...
hirstart
2005.07.21. 11:17
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
