HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Terrorizmus: Európa készül a visszavágásra
Németország bejelentette: nem ismeri el magára nézve kötelezőnek a terrorizmus megfékezésére hozott uniós kiadatási kérelmet.
Németország állampolgára, legyen az akár terrorizmussal gyanúsítható, nem adható ki, nem kötelezőek rá nézve az EU kiadatási egyezményei - így summázható a német alkotmánybíróság botrányszagú döntése, a berlini kormánynak lekevert újabb pofonja. Mamoun Darkazanli német-szíriai állampolgár, akit Spanyolországban a 2001-es Amerika-ellenes al-Kaida-támadás előkészítésében való közvetlen részvétellel vádolnak, tegnap szabad emberként hagyhatta el a börtönt.
Brigitte Zypries német igazságügy-miniszter újabb visszalépésnek minősítette az alkotmánybírák Darkazanli elengedését lehetővé tevő határozatát, jelentette berlini tudósítónk, Inotai Edit. Rolf Tophoven, neves szakértő a döntés kapcsán az európai terrorizmusellenes harc fekete napjáról beszél.
A vita, hogy meddig terjednek az egyéni szabadságjogok és a (köz)biztonság érdekében hol lehet ezeket korlátozni, ismét fellángolt. A karlsruhei testület tegnap alkotmányellenesnek minősítette az európai elfogatóparancs németországi alkalmazásáról hozott törvényt. Az EU-keretegyezmény értelmében a tagállamoknak automatikusan ki kell adniuk saját állampolgáraikat, ha egy másik EU-tagállamban elfogatóparancs van érvényben ellenük. Az ezt elvető német alkotmánybírák szerint nem az uniós törvénnyel van baj, hanem az ennek alkalmazásáról tavaly hozott német jogszabállyal. Ennek ugyanis - legalábbis részben - védenie kellene a német állampolgárok jogait.
Mamoun Darkazanli német-szíriai üzletembert tavaly szó szerint a hamburgi repülőtér kifutópályájáról rendelte vissza a német alkotmánybíróság azzal, hogy elsietett volt a kiadatásáról szóló döntés, az erről rendelkező jogszabályt a testület részletesen meg kívánja vizsgálni. Darkazanli először a 2001. szeptember 11-i merényletek után került a német nyomozók látókörébe. Azzal gyanúsították, hogy ő volt Oszama bin Laden al-Kaida-vezér egyik európai összekötője, anyagilag támogatta a terrorszervezetet, és szoros kapcsolatban állt a New York-i terrorcsoportot vezető Mohammed Atta hamburgi csapatával is. Elegendő bizonyítékot azonban nem találtak, így a férfi ellen végül nem emeltek vádat.
Spanyolország és Franciaország nincs könnyű helyzetben. Az igen nagyarányú muzulmán bevándorlás évtizedek óta óriási szociális és politikai terhet jelent mindkét ország számára, jelenti párizsi tudósítónk, Petőcz András József.
- Nyitottak vagyunk a szabályozott bevándorlás előtt, de nem fogadjuk el az ellenőrizetlen bevándorlást. A köztársaság és a demokrácia nem jelent gyenge társadalmi berendezkedést, nem fogadhatunk el semmiféle olyan megnyilvánulást vagy kezdeményezést, amely valamilyen vallási összejövetel ürügyén gyűlöletre vagy gyilkosságra uszít - nyilatkozta a hét végén Nicolas Sarkozy, francia belügyminiszter, aki spanyol kollégája, José Antonio Alonso meghívására a spanyol fővárosban járt.
Sarkozy, aki korábban is határozottan szólalt fel a közös uniós migrációs politikáért, és aki francia belügyminiszterként a "foglalkozásalapú" bevándorlást szorgalmazza, amely nyilvánvalóan hátrányosan érintené a frankofón arab lakosság és a francia-afrikaiak migrációját, nem hagyott kétséget afelől, hogy a New York-i, madridi, londoni merényletek után "permanenes háborút" kell hirdetni a terrorizmus minden típusa ellen, a jelenséget a születése pillanatában kell elfojtani.
- Csak egy politikát ismerek az ilyen típusú bűnözőkkel szemben, a börtön, a szigorú büntetés, az elkülönítés politikáját - mondta a francia belügyminiszter. - Ki kell utasítani minden olyan imámot (muzulmán vallási vezetőt) Franciaországból, illetve az unió területéről, aki valamilyen módon kapcsolatot tart fenn radikális erőkkel - nyilatkozta Sarkozy.
A spanyol és a francia belügyminiszter egyetértett abban is, hogy a határozott fellépésnek érintenie kell minden esetben az illegális bevándorlókat is.
Olaszország nem függeszti fel a schengeni egyezményt, de a londoni merényletek óta a hatóságok már kétszer tüzetesen ellenőrizték a hivatalosan 800 ezres muzulmán közösséget, jelenti Rómából tudósítónk, Sárközy Júlia. Az arab és ázsiai utcai árusok standjait felszámolták, a gyanús vagy tartózkodási engedély nélküli bevándorlókat azonnal kiutasítják, az őrizetbe vétel idejét a jelenlegi tizenkét óráról huszonnégyre akarják emelni. Az öt olasz mecset vallási vezetője együttműködést ígért, a Milánó melletti Carmagnola szélsőséges vallási vezetőjét a közelmúltban kiutasították.
hirstart
2005.07.19. 11:07
t: 196
Terrorizmus: Európa készül a visszavágásra
Németország bejelentette: nem ismeri el magára nézve kötelezőnek a terrorizmus megfékezésére hozott uniós kiadatási kérelmet.Németország állampolgára, legyen az akár terrorizmussal gyanúsítható, nem adható ki, nem kötelezőek rá nézve az EU kiadatási egyezményei - így summázható a német alkotmánybíróság botrányszagú döntése, a berlini kormánynak lekevert újabb pofonja. Mamoun Darkazanli német-szíriai állampolgár, akit Spanyolországban a 2001-es Amerika-ellenes al-Kaida-támadás előkészítésében való közvetlen részvétellel vádolnak, tegnap szabad emberként hagyhatta el a börtönt.
Brigitte Zypries német igazságügy-miniszter újabb visszalépésnek minősítette az alkotmánybírák Darkazanli elengedését lehetővé tevő határozatát, jelentette berlini tudósítónk, Inotai Edit. Rolf Tophoven, neves szakértő a döntés kapcsán az európai terrorizmusellenes harc fekete napjáról beszél.
A vita, hogy meddig terjednek az egyéni szabadságjogok és a (köz)biztonság érdekében hol lehet ezeket korlátozni, ismét fellángolt. A karlsruhei testület tegnap alkotmányellenesnek minősítette az európai elfogatóparancs németországi alkalmazásáról hozott törvényt. Az EU-keretegyezmény értelmében a tagállamoknak automatikusan ki kell adniuk saját állampolgáraikat, ha egy másik EU-tagállamban elfogatóparancs van érvényben ellenük. Az ezt elvető német alkotmánybírák szerint nem az uniós törvénnyel van baj, hanem az ennek alkalmazásáról tavaly hozott német jogszabállyal. Ennek ugyanis - legalábbis részben - védenie kellene a német állampolgárok jogait.
Mamoun Darkazanli német-szíriai üzletembert tavaly szó szerint a hamburgi repülőtér kifutópályájáról rendelte vissza a német alkotmánybíróság azzal, hogy elsietett volt a kiadatásáról szóló döntés, az erről rendelkező jogszabályt a testület részletesen meg kívánja vizsgálni. Darkazanli először a 2001. szeptember 11-i merényletek után került a német nyomozók látókörébe. Azzal gyanúsították, hogy ő volt Oszama bin Laden al-Kaida-vezér egyik európai összekötője, anyagilag támogatta a terrorszervezetet, és szoros kapcsolatban állt a New York-i terrorcsoportot vezető Mohammed Atta hamburgi csapatával is. Elegendő bizonyítékot azonban nem találtak, így a férfi ellen végül nem emeltek vádat.
Spanyolország és Franciaország nincs könnyű helyzetben. Az igen nagyarányú muzulmán bevándorlás évtizedek óta óriási szociális és politikai terhet jelent mindkét ország számára, jelenti párizsi tudósítónk, Petőcz András József.
- Nyitottak vagyunk a szabályozott bevándorlás előtt, de nem fogadjuk el az ellenőrizetlen bevándorlást. A köztársaság és a demokrácia nem jelent gyenge társadalmi berendezkedést, nem fogadhatunk el semmiféle olyan megnyilvánulást vagy kezdeményezést, amely valamilyen vallási összejövetel ürügyén gyűlöletre vagy gyilkosságra uszít - nyilatkozta a hét végén Nicolas Sarkozy, francia belügyminiszter, aki spanyol kollégája, José Antonio Alonso meghívására a spanyol fővárosban járt.
Sarkozy, aki korábban is határozottan szólalt fel a közös uniós migrációs politikáért, és aki francia belügyminiszterként a "foglalkozásalapú" bevándorlást szorgalmazza, amely nyilvánvalóan hátrányosan érintené a frankofón arab lakosság és a francia-afrikaiak migrációját, nem hagyott kétséget afelől, hogy a New York-i, madridi, londoni merényletek után "permanenes háborút" kell hirdetni a terrorizmus minden típusa ellen, a jelenséget a születése pillanatában kell elfojtani.
- Csak egy politikát ismerek az ilyen típusú bűnözőkkel szemben, a börtön, a szigorú büntetés, az elkülönítés politikáját - mondta a francia belügyminiszter. - Ki kell utasítani minden olyan imámot (muzulmán vallási vezetőt) Franciaországból, illetve az unió területéről, aki valamilyen módon kapcsolatot tart fenn radikális erőkkel - nyilatkozta Sarkozy.
A spanyol és a francia belügyminiszter egyetértett abban is, hogy a határozott fellépésnek érintenie kell minden esetben az illegális bevándorlókat is.
Olaszország nem függeszti fel a schengeni egyezményt, de a londoni merényletek óta a hatóságok már kétszer tüzetesen ellenőrizték a hivatalosan 800 ezres muzulmán közösséget, jelenti Rómából tudósítónk, Sárközy Júlia. Az arab és ázsiai utcai árusok standjait felszámolták, a gyanús vagy tartózkodási engedély nélküli bevándorlókat azonnal kiutasítják, az őrizetbe vétel idejét a jelenlegi tizenkét óráról huszonnégyre akarják emelni. Az öt olasz mecset vallási vezetője együttműködést ígért, a Milánó melletti Carmagnola szélsőséges vallási vezetőjét a közelmúltban kiutasították.
hirstart
2005.07.19. 11:07
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
