
Ahogy húsz évvel ezelőtt, úgy hétfőn is Berlinre figyel a világ. 1989. november 9-én omlott le a Fal, ez volt a kelet-európai rendszerváltás leginkább emblematikus eseménye. A faldöntés képsorai bejárták a világot. Németország egész nap ünnepel, az utcákat elözönlötték az emberek, Berlinbe utaztak a legfontosabb európai vezetők, és ott vannak a húsz évvel ezelőtti eseményekben szerepet játszó politikusok is. Este nyolckor együtt döntik le a Falat szimbolizáló dominósort.
A szabadság ünnepe nevet viselő hivatalos megemlékezések bővelkednek a szimbolikus eseményekben. Angela Merkel kancellár Mihail Gorbacsov és Lech Walesa társaságában délután átsétált azon a hajdani, a Bornholmer Strassén állt határátkelőhelyen, amelyet 1989. november 9-én harminc perccel éjfél előtt nyitottak meg először a keletnémet határőrök. Ez a Bösebrücke, a Bornholmer Stasse-nál. Ez volt az egyik a hét berlini határátkelő közül.
Angela Merkel nem először járt itt. Pontosan 20 éve, november 9-én éjjel ő is egy volt a 20 ezer kelet-berlini közül, aki a fal leomlásakor átment nyugatra. „Könnyű egy már újraegyesített országot ismét közös ünneplésre, emlékezésre hívni. De visszatekintve az elvesztett reményeket, a félelmet és a bánatot elfogadni nagyon nehéz” - mondta a német kancellár.
Állam- és kormányfők tömege érkezett Berlinbe, hogy együtt ünnepelje a szabadságot a németekkel. Berlinben van Dimitrij Medvegyev, Gordon Brown, Nicholas Sarkozy és Hillary Clinton is. Az amerikai külügyminiszter meglátogatta azt a - nagy színes dominókból épített - jelképes falat, amelyet este nyolckor, a főünnepségen döntenek majd le ugyanazok, akik az egykori fal ledöntésében is részt vettek.
Páratlan biztonsági intézkedések vannak érvényben a városban. Az utcán lévő több ezer rendőrnek az eddigi információk szerint nemigen lesz dolga. A németek többsége ünnepelni jött, ahogyan a külföldiek is. Rengeteg turista van a német fővárosban. Sokan közülük kihasználják azt a páratlan és számukra talán soha vissza nem térő alkalmat, hogy egy Trabantot vezethessenek.
Mi is történt pontosan húsz évvel ezelőtt?
Tulajdonképpen egy elszólásnak köszönhető, hogy éppen 1989. november 9. nyitották meg a keletnémet határokat, és bontották le a berlini falat. Az egyik keletnémet pártvezető aznap bejelentette egy sajtótájékoztatón, hogy az NDK polgárainak nem kell kiutazási engedély. Amikor egy olasz újságíró megkérdezte, mikortól, némi habozás után azt válaszolta, hogy "haladéktalanul". Erre aztán hatalmas tömeg indult a berlini átkelőkhöz. Történelmi mondat egy funkcionáriustól. Günter Schabowski, az egykori keletnémet állampárt központi bizottságának tagja pont 20 éve jelentette be, hogy az NDK állampolgárai ezentúl szabadon utazhatnak. A kommunista pártvezetés csak másnap hajnalra tervezte a bejelentést.
Néhány óra alatt kelet-berliniek tízezrei özönlöttek az NDK fővárosát kettéosztó határhoz, hogy átjussanak Nyugat-Berlinbe. A Bornholmer Strasse-i átkelő parancsnoka, Harald Jaeger volt az első, aki döntött az emberek átengedéséről. Most azt mondja, nem kaptak semmilyen utasítást. „Nem vagyok hős, az egyetlen jó megoldást választottam. Csak annyi az érdemem, hogy nem volt vérontás, csak könnyek és hideg veríték” - emlékszik az egykori parancsnok. Pár nap alatt kelet- és nyugatnémetek együtt rombolták le a falat, a hidegháború jelképét.
A berlini falat 1961-ben néhány hét alatt húzták föl, hogy véget vessenek a keletnémetek tömeges disszidálásának. A határőrök tűzparancsot kaptak. 28 év alatt 135 menekülni próbáló embert öltek meg a Berlin két részét elválasztó falnál.
A megosztott Berlin jelképe, a szovjet és amerikai érdekzónát elválasztó Checkpoint Charlie átkelő az egyik fő turistalátványosság. Ma Trabantban érkezve pecsétet is lehetett kérni a határőrtől.
hirado
2009.11.09. 21:06