Csütörtökön levetítették a sajtó képviselőinek a film húszperces változatát, a rendező szavaival az alkotás esszenciáját. "Hogy hogy lehet szépen átadni? Csak szépen szabad átadni" - mondta Koltai Lajos arról, hogy a történet nem zárja ki a boldogságot és a szépséget. A képsorok hangulata magával ragad, a film lenyűgöző, megrázó és gyönyörű egyszerre. "Igenis voltak olyan pillanatok, amiket így élt meg a gyerek. A naplemente szép volt ott is. A fene egye meg, hogy szögesdrót volt közte meg a nap között, de gyönyörű volt, és egy pillanatra még el is felejtette, hogy van köztük bármi. Ez őt azon az estén átsegítette."
A filmben van néhány jelenet, amik nem szerepeltek a regényben. Az egyik ilyen, mikor a rabok transzportra várakoznak, és a katonák felszólítják őket, hogy ha van köztük előadóművész, szórakoztassa a többieket. Ekkor lép elő a négy Kollmann fiú, és eléneklik a Holdvilágos éjszakán kezdetű régi dalt, ami a film Ennio Morricone szerezte zenéjének visszatérő motívuma. A forgatókönyvön dolgozó Kertész Imre úgy gondolta, teljesebb keretre van szükség, ezért a film vége hosszabbra nyúlt, a főhős több régi ismerőssel találkozik, mint a regényben. "Azért van, hogy kerek legyen a kép, hogy kiderüljön, mi van a visszatérés után. Annamária is megjelenik újra a film végén. Nagyon fontos, hogy vannak olyan dolgok, amik az ember életében stabilak, például, hogy van egy lány. Az ilyen visszatérő pillanatok, az ismétlődések nagyon fontosak" - mondta Koltai.
Suhanás a filmben
Az epizódszerepekben olyan elismert hazai színészek tűnnek fel, mint Haumann Péter, Bán János és Schell Judit. Valamennyien boldogan vállalták a feladatot. "Koltai Lajos telefonon keresett meg a szerepajánlattal. Felemelő érzés volt ez manapság, mert ritka, hogy egy rendező elmenjen színházba, megnézzen színészeket, és annak alapján döntsön" - mondta a Gyuri mostohaanyját játszó Schell Judit, akit a Három nővér-ben nyújtott alakítása alapján kért föl Koltai a szerepre.
"Ez egy mákszemnyi szerep, csak egy pillanat, egy suhanás a filmben. Mint amikor - bár nem tudni még - valaki szörnyű kirándulásra indul, és a mama, egy jós vagy egy jó nagybácsi még egy pogácsát ad, mert nem lehet tudni, hátha a hosszú úton szükség lesz rá" - mesélte Haumann Péter Lajos bácsi karakteréről, aki a munkatáborba induló apa búcsúztatásának estéjén jiddis nyelven tanítja imádkozni a kisfiút.
Herrer Sára játssza Annamáriát, azt a lányt, akivel Gyuri épp csak elkezdi fölfedezni a szerelmet, mielőtt elviszik. "Furcsa volt ezt eljátszani, mert bár volt nekem egy kis tapasztalatom e téren, egyrészt ott volt a kamera, másrészt a lány jóval idősebb, mint én, de nagyon jóban vagyunk azóta is. Őt is jól választották ki" - mondta mosolyogva a főszereplő, Nagy Marcell.
Két dudás egy csárdában
Koltai az operatőri feladatokat Pados Gyulára, a Kontroll és az Állítsátok meg Terézanyut! képi világáért felelős filmesre bízta. A Sorstalanság látványa meghatározott dramaturgiát követ. "A film valamiféle aranykorral indul, a békeidőkkel, de már valami baljós előjellel. Elindul egy viszonylag színesebb világból, világításból, és ahogy megyünk előre a filmben, ahogy a fiú lelke darabokra hullik, úgy romlik le a film minősége is bizonyos szempontból, úgy veszítjük el a színeket, a kép egyre inkább fekete-fehérré válik, a fények sokkal egyszerűbbek lesznek. A fényekben és a színekben is megfigyelhető az a leépülés, amin a fiú végigmegy" - magyarázta Pados, aki elmondása szerint fölöslegesen tartott attól, hogy Koltai nehezen fog tudni kilépni az operatőri szerepkörből.
"Le a kalappal előtte, ahogy ő ezt csinálta. Neki kellett kiválasztania, hogy az ötleteim közül melyik jó és melyik rossz, de az én munkámba, például a világításba abszolút nem szólt bele. Borzasztó nyitott volt, nagyon sokat lehetett vele beszélgetni."
A holokausztról nem lehet eleget beszélni
Haumann Péter azt reméli, a film újra ráirányítja a közvélemény figyelmét a holokauszttra. "Olyan súlyos ez a téma, hogy még jó darabig írhatnak róla, mi volt ennek a borzalomnak a lényege. Ezek a dolgok megtörténtek. Nincs felmentés. Megmagyarázni lehet, talán, bizonyos apró részleteit, de megérteni soha. Amíg tudatosítani kell, hogy ezt soha meg nem lehet érteni, addig ezeknek a filmeknek újra és újra meg kell jelenniük" - mondta. A Gyuri édesapját játszó Bán János, aki harminc éve jó barátja Koltainak, is ebben látja a Sorstalanság feladatát. "A holokausztról nem lehet eleget beszélni." A rendező viszont nem ért ezzel egyet. "Nem holokausztfilmet készítettünk, csupán egy fiú történetét meséltük el" - állítja.
"Nekem a legfontosabb kérdés az, hogy miért történt, az egész értelmetlensége fogott meg" - mondta a nyolcadikos Nagy Marcell, akit négyezer jelentkező közül választottak ki Köves Gyuri szerepére. A fiatal főszereplő nem volt teljesen kezdő, az olasz-magyar koprodukcióban készülő Pál utcai fiúk-ban Kolnai szerepét játszotta. A göndör hajú, kifejező szemű fiú úgy érzi, sokkal felnőttebb lett a Sorstalanság forgatásának végére, valamit elveszített gyermekkori naivitásából. Pedig a stáb különösen óvta őt, a rendező, akit Marci csak Sutyi bácsiként emleget, sokszor órákig beszélgetett vele a korról egy-egy fontosabb jelenet előtt. A végső döntést arról, hogy megkapja a szerepet, csak az utolsó pillanatban árulták el neki, nehogy túl korán zavarják meg a mindennapjait. A nyilvánosságnak is csak a lehető legkésőbb mutatták be. A fiút a sminkes buszban őrizgették a forgatás alatt, és csak akkor jöhetett ki, ha a sajtó emberei nem voltak a környéken.
Csak szeressék
A 2,7 milliárd forintos költségvetésű produkció 59 forgatási nap alatt készült el, 145 színész és hozzávetőleg tízezer statiszta közreműködésével. Magyar filmben korábban soha nem volt még ennyi beszélő szereplő, nem használtak még ekkora díszletet. Piliscsabán fölépítették egy haláltábor pontos mását. "Azért is fontos, hogy ezek a dolgok meg legyenek építve nagyban, mert fontosnak éreztük azt, hogy a hangulatot ott helyben létre lehessen hozni. Ez lényeges a színészek számára is, például Marcinál, aki nem profi színész, neki állapotokat kellett létrehoznunk. Ott forgattunk a táborban, ami tényleg olyan volt, mint egy tábor. Úgy gondolom, hogy ez tényleg nagyon sokat segített" - véli Pados Gyula.
A Sorstalanság-ot a Magyar Filmszemle záróünnepségén mutatják be először, február 8-án. Számtalanszor megkérdezték már Koltai Lajostól, hogy milyen fogadtatást vár, hogy számít-e a szakma elismerésére, Oscar-jelölésre, ő azonban nem akar erről beszélni. "Nem akarok egyelőre díjakra gondolni, csak szeressék, azt szeretném" - mondta.
[LHP.HU]
2005.01.21. 12:48