HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Németország választ - Merkel kancellár maradhat
A második világháború utáni 17. Bundestag - azaz a parlamenti alsóház - összetételéről 62,2 millió szavazó dönt. A választásokon 27 párt összesen 3556 jelöltje indul, közülük a legfiatalabb 18, a legidősebb 90 éves.
Hivatalosan 598 képviselőt választanak meg, egyéni, illetve pártlistán, mégpedig fele-fele arányban. A mandátumok száma azonban a német választási rendszer sajátosságaiból fakadóan ennél több lesz, a szavazás eredményeként ugyanis úgynevezett többletszavazatok (Überhangsmandat) is elosztásra kerülnek. Nagy a valószínűsége annak, hogy a többletszavazatok - a választások történetében nem először - sorsdöntőek lehetnek.
A Bundestagba történő bejutáshoz Németországban is az 5 százalékos küszöb elérése szükséges. Ennek alapján csak azoknak a pártoknak van tényleges esélyük a bejutásra, amelyek eddig is ott voltak a német parlament alsóházában, azaz a konzervatív CDU-nak és a CSU-nak, és az elmúlt négy évben vele nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata pártnak (SPD), továbbá a három ellenzéki pártnak, a liberális szabad demokratáknak (FDP), a környezetvédő Zöldeknek és ez egykori keletnémet kommunista utódpártot, a PDS-t magában foglaló, az SPD-tól balra elhelyezkedő Baloldal pártjának. A szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Pártnak (NPD) ugyanakkor semmi esélye nincs arra, hogy elérje a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, támogatottsága országosan 1 százalék alatt van.
A választásokat meglehetősen csendes kampány előzte meg, amely csak a hajrában vált feszültté, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet Németország ellen intézett, sorozatos fenyegetései, másrészt a gazdasági válságból való kiútkeresés kapcsán kirobbant vita miatt. Ez utóbbi mindenekelőtt arról szólt, hogy van-e lehetőség a konzervatívok és a liberálisok által ígért adócsökkentésre vagy pedig - a szociáldemokraták és a Baloldal álláspontja szerint - inkább a magas jövedelműek adóterheinek növelésére lenne szükség.
A választások előestéjén közzétett felmérések alapján szinte egyforma esélye van annak, hogy Németországban - Helmuth Kohl volt kancellár 16 évig tartó kormányzásának mintájára - konzervatív-liberális koalíció alakul, illetve, hogy hivatalban marad a jelenlegi nagykoalíció. A harmadik lehetőséget - jóval kisebb valószínűséggel - egy hármas kormányzati szövetség jelenti, az egyik nagy párt, továbbá a liberálisok és a Zöldek részvételével. Az viszont szinte bizonyos, hogy Németország első női - és egyben keletnémet - kancellárja, az 55 esztendős konzervatív Angela Merkel újabb négy évre kancellár marad.
A 2005-ös választásokon a konzervatív CDU/CSU a szavazatok 35,2 százalékát szerezte meg, a szociáldemokraták pedig a voksok 34,2 százalékához jutottak. A liberálisok 9,8, a Zöldek 8,1, a Baloldal pedig 8,7 százalékot szereztek. A többletmandátumokkal megnövelt 614 képviselői helyből a konzervatívok 226, a szociáldemokraták 222, a liberálisok 61, a Zöldek 51, a Baloldal pedig 54 mandátummal rendelkeztek.
A választások előestéjén közzétett felmérések a CDU/CSU-nak 33, potenciális partnerének, az FDP-nek 14 százalékot jósoltak. A szociáldemokrata párt 25, a Zöldek 10, a Baloldal pártja pedig 12 százalékon állt. Szakértők ugyanakkor emlékeztettek: a négy évvel ezelőtti választások előtt a közvélemény-kutató intézetek szinte kivétel nélkül "csődöt mondtak".
A részvételi arány négy évvel ezelőtt minden korábbinál alacsonyabb, azaz 77,7 százalékos volt. Az aggodalmak szerint a részvétel ennél most sem lesz magasabb.
Az országos parlamenti választásokkal egy időben helyi törvényhozási választások kezdődtek két tartományban, Brandenburgban és Schleswig-Holsteinben is. Az előbbiben a szociáldemokraták, az utóbbiban a konzervatívok az esélyesek, és mindkettőben koalíciós kormány lesz.
Az exit poll felméréseken alapuló első előrejelzéseket az urnazárást követően rögtön nyilvánosságra hozzák. Nem hivatalos végeredmény hétfő hajnalra várható.
hirado
2009.09.27. 12:01
t: 614
Németország választ - Merkel kancellár maradhat
A második világháború utáni 17. Bundestag - azaz a parlamenti alsóház - összetételéről 62,2 millió szavazó dönt. A választásokon 27 párt összesen 3556 jelöltje indul, közülük a legfiatalabb 18, a legidősebb 90 éves. Hivatalosan 598 képviselőt választanak meg, egyéni, illetve pártlistán, mégpedig fele-fele arányban. A mandátumok száma azonban a német választási rendszer sajátosságaiból fakadóan ennél több lesz, a szavazás eredményeként ugyanis úgynevezett többletszavazatok (Überhangsmandat) is elosztásra kerülnek. Nagy a valószínűsége annak, hogy a többletszavazatok - a választások történetében nem először - sorsdöntőek lehetnek.
A Bundestagba történő bejutáshoz Németországban is az 5 százalékos küszöb elérése szükséges. Ennek alapján csak azoknak a pártoknak van tényleges esélyük a bejutásra, amelyek eddig is ott voltak a német parlament alsóházában, azaz a konzervatív CDU-nak és a CSU-nak, és az elmúlt négy évben vele nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata pártnak (SPD), továbbá a három ellenzéki pártnak, a liberális szabad demokratáknak (FDP), a környezetvédő Zöldeknek és ez egykori keletnémet kommunista utódpártot, a PDS-t magában foglaló, az SPD-tól balra elhelyezkedő Baloldal pártjának. A szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Pártnak (NPD) ugyanakkor semmi esélye nincs arra, hogy elérje a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, támogatottsága országosan 1 százalék alatt van.
A választásokat meglehetősen csendes kampány előzte meg, amely csak a hajrában vált feszültté, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet Németország ellen intézett, sorozatos fenyegetései, másrészt a gazdasági válságból való kiútkeresés kapcsán kirobbant vita miatt. Ez utóbbi mindenekelőtt arról szólt, hogy van-e lehetőség a konzervatívok és a liberálisok által ígért adócsökkentésre vagy pedig - a szociáldemokraták és a Baloldal álláspontja szerint - inkább a magas jövedelműek adóterheinek növelésére lenne szükség.
A választások előestéjén közzétett felmérések alapján szinte egyforma esélye van annak, hogy Németországban - Helmuth Kohl volt kancellár 16 évig tartó kormányzásának mintájára - konzervatív-liberális koalíció alakul, illetve, hogy hivatalban marad a jelenlegi nagykoalíció. A harmadik lehetőséget - jóval kisebb valószínűséggel - egy hármas kormányzati szövetség jelenti, az egyik nagy párt, továbbá a liberálisok és a Zöldek részvételével. Az viszont szinte bizonyos, hogy Németország első női - és egyben keletnémet - kancellárja, az 55 esztendős konzervatív Angela Merkel újabb négy évre kancellár marad.
A 2005-ös választásokon a konzervatív CDU/CSU a szavazatok 35,2 százalékát szerezte meg, a szociáldemokraták pedig a voksok 34,2 százalékához jutottak. A liberálisok 9,8, a Zöldek 8,1, a Baloldal pedig 8,7 százalékot szereztek. A többletmandátumokkal megnövelt 614 képviselői helyből a konzervatívok 226, a szociáldemokraták 222, a liberálisok 61, a Zöldek 51, a Baloldal pedig 54 mandátummal rendelkeztek.
A választások előestéjén közzétett felmérések a CDU/CSU-nak 33, potenciális partnerének, az FDP-nek 14 százalékot jósoltak. A szociáldemokrata párt 25, a Zöldek 10, a Baloldal pártja pedig 12 százalékon állt. Szakértők ugyanakkor emlékeztettek: a négy évvel ezelőtti választások előtt a közvélemény-kutató intézetek szinte kivétel nélkül "csődöt mondtak".
A részvételi arány négy évvel ezelőtt minden korábbinál alacsonyabb, azaz 77,7 százalékos volt. Az aggodalmak szerint a részvétel ennél most sem lesz magasabb.
Az országos parlamenti választásokkal egy időben helyi törvényhozási választások kezdődtek két tartományban, Brandenburgban és Schleswig-Holsteinben is. Az előbbiben a szociáldemokraták, az utóbbiban a konzervatívok az esélyesek, és mindkettőben koalíciós kormány lesz.
Az exit poll felméréseken alapuló első előrejelzéseket az urnazárást követően rögtön nyilvánosságra hozzák. Nem hivatalos végeredmény hétfő hajnalra várható.
hirado
2009.09.27. 12:01
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
