"A NATO-nak és Oroszországnak sok rakétavédelmi tapasztalata van. Most azon kell dolgoznunk, hogy ezeket a tapasztalatokat mindkét fél hasznára összekössük" - mondta Anders Fogh Rasmussen.
A Fehér Ház csütörtökön jelentette be, hogy lemond az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek lengyelországi, illetve csehországi telepítéséről.
A főtitkár szerint nem kell attól félni, hogy az amerikai elképzelések megváltozása nyomán csökkenne akár egyetlen NATO-szövetséges védettsége.
"Ellenkezőleg, az új tervek értelmében a védelmi kapacitások hamarabb teremthetők meg, mint a korábbi tervek alapján, és szélesebb körű védettséget fognak biztosítani számunkra" - mondta.
Rasmussen szerint keresni kell annak a lehetőségét, hogy idővel összekapcsolják egymással az Egyesült Államok, a NATO és Oroszország rakétavédelmi rendszerét.
A rakétafenyegetettségről szólva a NATO-főtitkár felszólította az orosz vezetést: csatlakozzon a többi nagyhatalomhoz, gyakoroljon velük együtt "maximális politikai és diplomáciai nyomást Iránra", hogy az hagyjon fel nukleáris törekvéseivel.
Az amerikai-NATO-orosz rakétavédelmi rendszerek összekapcsolásának terve mellett azt hozta fel indokként, hogy "ha Észak-Korea megtartja, Irán pedig megszerzi a nukleáris kapacitást, akkor néhány szomszédjuk késztetést érezhet példájuk követésére". A NATO főtitkára nem csupán a rakétavédelem vonatkozásában, hanem szélesebb értelemben is javasolta Moszkvának, hogy nyissanak új fejezetet kétoldalú viszonyukban. Ez a tavaly augusztusi orosz-grúz háború nyomán süllyedt a mélypontra, de idén már újrakezdődött az óvatos kétoldalú párbeszéd az atlanti szövetség és Oroszország között.
"Túlságosan sok energiát fordítunk arra, ami elválaszt bennünket. Ehelyett arra kellene összpontosítanunk, ami összeköt" - fogalmazott Rasmussen.
Dmitrij Rogozin orosz NATO-nagykövet nagyon építő szelleműnek és pozitív tartalmúnak értékelte Rasmussen beszédét. Szerinte van lehetőség Oroszország és a Nyugat között rakétavédelmi együttműködésre. Ha az Egyesült Államok letesz a lengyelországi és csehországi rendszertelepítésről, akkor a válaszként kilátásba helyezett orosz rakétatelepítésre sem lesz szükség a kalinyingrádi térségben - tette hozzá.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján, ahol ezúttal a szokásosnál jóval több újságíró zsúfolódott össze, Rogozin kijelentette: a NATO részéről nem választás kérdése, hanem szükségszerű az együttműködés Oroszországgal. Moszkva - szögezte le - elutasítja, hogy a NATO legyen Európa biztonságának egyetlen szavatolója.
Szerinte egyenrangú félként kell elismerni a NATO mellett a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) nevű tömörülést is, amelynek Oroszország mellett Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a részese. Tekintettel ez utóbbi országokra, az orosz NATO-nagykövet azt mondta, hogy a közép-ázsiai térség problémáit illetően ez a szervezet logikus módon a NATO fő partnere.
Ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy Oroszország támogatja a NATO afganisztáni szerepvállalását, és úgy vélekedett, hogy katasztrofális következményekkel járna, ha az atlanti szövetség "kapitulálna" Afganisztánban a vallási szélsőségesek előtt.
hirado
2009.09.19. 10:30