"Korunk legnagyobb törvényhozója" távozott; Edward Kennedy a Demokrata Párt lelke volt - fogalmazott búcsúbeszédében Barack Obama amerikai elnök a bostoni Missziós Templomban tartott szombati gyászmisén.
Ted Kennedy soha nem a gazdagok, a hatalmasok vagy a különleges kapcsolatokkal rendelkezők oldalán állt, hanem azokat segítette, akiknek nem lehetett hallani a hangját - mondta Obama a szertartáson, amelyen a négy életben levő volt elnök közül három, George W. Bush, Bill Clinton és Jimmy Carter jelen volt.
Obama szerint Kennedy a szenátus oroszlánja volt, akinek több mint 300 törvény köthető a nevéhez. Mint megjegyezte, egy olyan kor szülötte volt, amikor a politika öröme és emelkedettsége még megakadályozta azt, hogy a pártok és világnézetek közötti különbségek gátolják az együttműködést és a kölcsönös tiszteletet, amikor az ellenfelek még hazafiaknak tekintették egymást. "Ted Kennedy így vált korunk legnagyobb törvényhozójává" - mondta.
Obama - aki Massachussets állambeli családi vakációját megszakítva utazott el a first ladyvel a bostoni szertartásra - arról beszélt: Kennedy magánéletében az általa kapott súlyos örökségnek megfelelő szellemben élt, az élet kihívásaira rugalmasan, jó humorral reagált.
Az elnök már korábban elrendelte, hogy vasárnap napnyugtáig félárbocra eresztve lobogjon az amerikai zászló a Fehér Házon és a kormányzati épületeken.
Edward Kennedy fontos szerepet játszott az első fekete bőrű amerikai elnök üstökösszerű karrierjében. A szenátusban 2005-ben szárnyai alá vette, tanácsokkal látta el, és az elnökválasztási kampányban korán mögé állt, ami hozzásegítette Obamát ahhoz, hogy a jelöltségért folyó küzdelemben legyőzze nagy ellenfelét, Hillary Clinton akkori szenátort. Kennedy és Obama között szoros barátság alakult ki; a szenátor ajándékozta az elnöknek és családjának az "első ebet", a Bo nevű portugál vízi kutyát, Obama pedig júliusban személyesen továbbította Kennedy levelét XVI. Benedek pápának.
A szombati bostoni gyászmisén beszédet mondott az elhunyt szenátor fia, ifjabb Ted Kennedy is. Elcsukló hangon emlékezett vissza arra, mennyi szeretetet kapott apjától, aki, mint mondta, mindig bátorította őt a nehéz időszakokban. Azt mondta apjáról, hogy egyáltalán nem volt tökéletes, de hitt a megváltásban, és soha nem adta fel a küzdelmet, soha nem tett le arról, hogy a saját vagy mások kudarcai miatti hibákat kijavítsa. A 48 éves üzletember - aki 12 évesen rákbetegségben elvesztette az egyik lábát - azt mondta: "időnként nem volt könnyű ezzel a névvel élni, de soha nem voltam rá büszkébb, mint ma".
hirado
2009.08.29. 21:04