HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Csehországban a polgári demokraták, Romániában a szociáldemokraták nyerték a választást
A jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) nyerte az európai parlamenti (EP-) választást Csehországban - közölte hétfőre virradóra a szavazatokat összegző cseh statisztikai hivatal. A polgári demokratákon kívül még három párt küldhet képviselőket Brüsszelbe. A szavazatok összeszámlálása után a cseh statisztikai hivatal által közzétett eredmény szerint az ODS a voksok 31,44 százalékát szerezte meg, a szociáldemokraták 22,39, a kommunisták 14,18, míg a kereszténydemokraták 7,65 százalékot kaptak. A választás eredménye alapján a 22 európai mandátumból a Polgári Demokratikus Párt 9-et, a Cseh Szociáldemokrata Párt 7-et, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja 4-et, míg a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt kettőt szerzett meg.
Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban volt a legalacsonyabb a szavazási kedv az európai parlamenti (EP-) választásokon. A rendelkezésre álló adatok szerint a huszonhét tagállamból álló Európai Unióban (EU) a választási részvétel átlagosan 43,55 százalékos volt, így a távolmaradás rekord nagyságú, 56,45 százalékos. Öt évvel ezelőtt még 45,4 százalékos volt a választási részvétel. Szlovákiában a szavazópolgárok 80,36 százaléka döntött úgy, hogy nem megy el szavazni. Mindazonáltal a választási részvétel a maga 19,64 százalékával, még így is magasabb volt, mint az öt évvel ezelőtti 16,97 százalék. Ugyancsak erős érdektelenség jellemezte az EP-választást Litvániában (a szavazópolgárok 79,19 százaléka tüntetett távollétével), Szlovéniában (77,63 százalék), Csehországban (75 százalék), Romániában (72,79 százalék) és Lengyelországban (71,6 százalék). Nem dicsekedhet a soros EU-elnökséget július 1-jén átvevő Svédország sem, a skandináv országban a szavazásra jogosultak 65 százaléka maradt otthon. Az EU-átlagnál alacsonyabb volt a részvétel Magyarországon (nem szavazott 63,72 százalék), Portugáliában (63,52 százalék), Hollandiában (63,5 százalék), Bulgáriában (62,5 százalék), Franciaországban (59,95 százalék), Finnországban (59,7 százalék), Németországban (57,8 százalék), Ausztriában (57,6 százalék) és Észtországban (56,8 százalék). Nagy-Britannia közép-európai idő szerint vasárnap éjfélig még sem az eredményt, sem a választási részvételi adatokat nem tette közzé.
Csehországnak ez előző öt évben 24 parlamenti képviselője volt Brüsszelben. Ebből kilenc mandátummal a konzervatív Polgári Demokratikus Párt, hattal Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja rendelkezett, míg a Cseh Szociáldemokrata Pártnak és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppártnak két-két mandátuma volt. Három mandátum a Függetlenek Szövetsége-Európai Demokraták koalícióé volt, míg két képviselő a Függetlenek mozgalom listáján szerzett képviselői mandátumot.
A mostani választás után tehát az eddigi hat cseh politikai csoportosulás helyett már csak négynek van képviselője az EP-ben. A választási részvétel ezúttal 28,2 százalékos volt, míg 2004-ben az arra jogosultak 28,3 százaléka járult az urnákhoz.
Az első hivatalos részeredmények szerint is a szociáldemokrata és a konzervatív párt szövetsége (PSD-PC) vezet Romániában az Európai Parlamenti választásokon.
A romániai Országos Választási Iroda (BEC) csak hétfőn reggel, helyi idő szerint kilenc órakor tette közzé az első hivatalos részadatokat a vasárnapi választásokról. A szavazatok 91,59 százalékos összeszámlálása alapján a két kormánypárt meglehetősen szoros versenyben állt egymással, de egyértelműnek látszik, hogy a PSD-PC áll az élen 30,56 százalékkal, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) 29,69 százalékot ért el. Az ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) 14,56 százalékkal tartja harmadik helyét, utána következik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevén bejegyzett Magyar Összefogás listája 9,27 százalékkal.
A nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) 8,74 százalékot kapott, ezt követi a sorban a függetlenként indult Elena Basescu (Traian Basescu államfő lánya) 4,23 százalékkal. A kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) 1,48 százalékot szerzett, a másik független jelölt, Pavel Abraham mindössze 1,02 százalékot szerzett. Utolsó helyen a Polgári Erő (Forta Civica) elnevezésű párt áll 0,40 százalékkal.
A balti országokban a kormánypártokat büntették
A balti országokban előretörtek az ellenzéki pártok és a nemzeti kisebbségek képviselői az európai parlamenti (EP-) választáson. A választók szigorúan büntették a kormánypártokat a Baltikumot különösen súlyosan sújtó pénzügyi és gazdasági válság miatt. Észtországban a legnagyobb ellenzéki párt, az Észt Centrumpárt nyerte meg a vasárnapi EP-választást. A leadott szavazatok 26,4 százalékát szerezte meg, így két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe - közölte a központi választási bizottság. Andrus Ansip kormányfő liberális Észt Reformpártja 15,13 százalékos eredménnyel egy képviselői helyet szerzett a strasbourgi testületben Észtország számára fenntartott hat mandátum közül.
Litvániában komoly érdektelenség övezte a választást, a szavazók mindössze 20,88 százaléka járult az urnák elé az öt évvel ezelőtti 48,38 százalék helyett. Andrius Kubilius kormányfő konzervatív pártja - a Haza Szövetsége-Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD) - nyerte meg a választást a szavazatok 25,69 százalékával, és így a pártnak 4 képviselői helye lesz az EP-ben. Második helyen a szociáldemokraták végeztek a szavazatok 19,06 százalékával, így az eddigihez képest eggyel több, azaz három képviselőt küldhetnek az EP-be. A populista Rend és Igazság pártnak 12,55 százaléknyi szavazatával két mandátuma lesz, a populista centrista Munka Párt 9,3 százalékkal egy képviselői helyet kap. Egy-egy mandátum várományosa a litvániai Lengyelek Választási Akciója (8,27 százalék) és a Liberálisok Uniója (7,05 százalék).
Lettországban a kormánypártok a vártnál jobban szerepeltek. A kormánykoalíciót március óta vezető Új Idő (JL) párt 6,66 százalékkal egy képviselőt küldhet az EP-be, míg a Polgári Szövetség (PS) 24,32 százalékos eredménnyel a pártok közötti versenyben az első helyen végzett, és így két EP-mandátumot szerzett. A Lettország Első Pártja/Lett Út (LPP/LC) elnevezésű tömörülés 7,5 százalékos támogatottsággal egy mandátumra tett szert. A kormánykoalíció másik két tagja viszont öt százalék alatti eredményt ért el, így nem lesz jelen az EP-ben. Lettországnak nyolc képviselője lesz az új EP-ben, a választási részvétel 53,06 százalékos volt, jóval magasabb az uniós 43,09 százalékos átlagnál, illetve az öt évvel ezelőtti 41,34 százaléknál.
A Munkáspárt súlyos veresége, bejutott a brit szélsőjobb
A brit európai parlamenti választások a hétfő hajnali, nem végleges eredmények alapján a kormányzó Munkáspárt történelmi vereségét hozták, és bejuttatták a brit szélsőjobb legnagyobb erejét, a Brit Nemzeti Pártot (BNP) az uniós törvényhozásba. A BNP két mandátumot nyert; az egyik a párt elnökéé.
A hétfő hajnali adatok alapján az 1997 óta hatalmon lévő Munkáspárt a harmadik helyre csúszott vissza, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) mögé, amelynek egyetlen fő politikai programpontja Nagy-Britannia kivezetése az EU-ból. A brit EP-választást a Konzervatív Párt nyerte; a részeredmények alapján a két tartományban a toryk 28,6 százalékot kaptak. Utánuk a UKIP következik 17,4 százalékkal, majd a Munkáspárt 15,3 százalékkal. Ez a brit baloldal vezető erejének katasztrofális veresége. A választások előtt számos elemző jósolta, hogy ha a Labour szavazataránya a 20 százalékos lélektani határ alá süllyed, az megpecsételheti az egyébként is súlyosan megingott helyzetű Gordon Brown kormányfő politikai sorsát.
Megszerezte viszont első mandátumait az Európai Parlamentben a brit szélsőjobboldal vezető ereje, a Brit Nemzeti Párt. A BNP két jelöltje jutott be az uniós törvényhozásba a hétfő hajnalig beérkezett részeredmények szerint; egyikük Nick Griffin, a párt elnöke. A BNP-t a brit baloldal és a konzervatívok egyaránt fajgyűlölő politikával vádolják.
Griffin többször megfordult Budapesten is, legutóbb a Jobbik tavaly október 23-ai gyűlésén. Három éve bíróság elé idézték faji erőszakra uszítás gyanújával - ezért a bűncselekményért Nagy-Britanniában hét év szabadságvesztés róható ki -, az eljáró leedsi koronabíróság esküdtszéke azonban felmentette a vádak alól. A pártelnök hétfő hajnalban a BBC-nek azt mondta: a BNP kizárólag az illegális bevándorlókat és a csalárd indokokkal menedékjogért folyamodókat akarja eltávolítani Nagy-Britanniából, őket is csak törvényes eszközökkel. A legális bevándorlókkal, akik hozzájárulnak a brit gazdaság fejlődéséhez, a pártnak nincs semmi baja - tette hozzá.
Megerősödött a jobbközép Belgiumban
A jobbközép néppártiak, illetve a környezetvédők megerősödését hozta a belgiumi európai parlamenti (EP-) választás. Az országnak - Magyarországgal azonos kategóriába tartozva - eddig 24 EP-képviselője volt, ezután pedig 22 lesz. A néppártiak hat, a szocialisták, illetve a liberálisok öt-öt, a Zöldek három, más kötődésűek pedig szintén három fővel képviselik majd Belgiumot az EP-ben.
A holland nyelvű flamandok létszáma 14-ről 13-ra csökken. Ennek fényében a továbbra is négy néppárti mellett csak két szocialista, három liberális, három más kötődésű és egy zöld képviselő lesz, tehát csaknem minden változatlan maradt, és az egy fős veszteséget a szocialisták szenvedték el. A francia ajkú vallonok 9 fős csoportja eddig négy szocialista, három liberális, egy néppárti és egy zöld képviselőből tevődött össze. A vallon csoport 8 fősre csökken, és csak három szocialista, csak két liberális, viszont két zöld és egy néppárti képviselőből áll majd. Egy néppárti képviselőt adnak továbbra is a külön jogokkal bíró német nyelvű közösség tagjai.
Hagyományos módon 13 óráig, elektronikus úton 15 óráig lehetett leadni a szavazatot. Belgiumban - 50-100 eurós pénzbüntetés terhe mellett - kötelező a választáson való részvétel, így a részvételi arány rendszerint 90 és 92 százalék között alakul, vagyis az apró eltérésekből nem lehet érdemben következtetni az uniós parlament fontosságának lakossági megítélésére. Az öt évvel ezelőtti EP-választáson a jogosultak 90,81, idén 91 százaléka adta le szavazatát.
Juncker pártja nyerte a parlamenti választásokat Luxemburgban
Jean-Claude Juncker keresztényszocialista pártja nyerte meg újra - sőt, az eddiginél nagyobb fölénnyel - Luxemburgban a vasárnap tartott parlamenti választást. Az európai parlamenti (EP-) választással egyidejűleg tartott képviselőházi választáson a Keresztény Szociális Néppárt (CSV) a szavazatok 38 százalékát kapta meg, amivel 26 mandátumot szerezhetett a 60 tagú törvényhozó testületben, az eddigi 24 helyett. A CSV orientációja lényegében az Európában többnyire
hirado
2009.06.08. 10:17
t: 979
Csehországban a polgári demokraták, Romániában a szociáldemokraták nyerték a választást
A jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) nyerte az európai parlamenti (EP-) választást Csehországban - közölte hétfőre virradóra a szavazatokat összegző cseh statisztikai hivatal. A polgári demokratákon kívül még három párt küldhet képviselőket Brüsszelbe. A szavazatok összeszámlálása után a cseh statisztikai hivatal által közzétett eredmény szerint az ODS a voksok 31,44 százalékát szerezte meg, a szociáldemokraták 22,39, a kommunisták 14,18, míg a kereszténydemokraták 7,65 százalékot kaptak. A választás eredménye alapján a 22 európai mandátumból a Polgári Demokratikus Párt 9-et, a Cseh Szociáldemokrata Párt 7-et, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja 4-et, míg a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt kettőt szerzett meg. Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban volt a legalacsonyabb a szavazási kedv az európai parlamenti (EP-) választásokon. A rendelkezésre álló adatok szerint a huszonhét tagállamból álló Európai Unióban (EU) a választási részvétel átlagosan 43,55 százalékos volt, így a távolmaradás rekord nagyságú, 56,45 százalékos. Öt évvel ezelőtt még 45,4 százalékos volt a választási részvétel. Szlovákiában a szavazópolgárok 80,36 százaléka döntött úgy, hogy nem megy el szavazni. Mindazonáltal a választási részvétel a maga 19,64 százalékával, még így is magasabb volt, mint az öt évvel ezelőtti 16,97 százalék. Ugyancsak erős érdektelenség jellemezte az EP-választást Litvániában (a szavazópolgárok 79,19 százaléka tüntetett távollétével), Szlovéniában (77,63 százalék), Csehországban (75 százalék), Romániában (72,79 százalék) és Lengyelországban (71,6 százalék). Nem dicsekedhet a soros EU-elnökséget július 1-jén átvevő Svédország sem, a skandináv országban a szavazásra jogosultak 65 százaléka maradt otthon. Az EU-átlagnál alacsonyabb volt a részvétel Magyarországon (nem szavazott 63,72 százalék), Portugáliában (63,52 százalék), Hollandiában (63,5 százalék), Bulgáriában (62,5 százalék), Franciaországban (59,95 százalék), Finnországban (59,7 százalék), Németországban (57,8 százalék), Ausztriában (57,6 százalék) és Észtországban (56,8 százalék). Nagy-Britannia közép-európai idő szerint vasárnap éjfélig még sem az eredményt, sem a választási részvételi adatokat nem tette közzé.
Csehországnak ez előző öt évben 24 parlamenti képviselője volt Brüsszelben. Ebből kilenc mandátummal a konzervatív Polgári Demokratikus Párt, hattal Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja rendelkezett, míg a Cseh Szociáldemokrata Pártnak és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppártnak két-két mandátuma volt. Három mandátum a Függetlenek Szövetsége-Európai Demokraták koalícióé volt, míg két képviselő a Függetlenek mozgalom listáján szerzett képviselői mandátumot.
A mostani választás után tehát az eddigi hat cseh politikai csoportosulás helyett már csak négynek van képviselője az EP-ben. A választási részvétel ezúttal 28,2 százalékos volt, míg 2004-ben az arra jogosultak 28,3 százaléka járult az urnákhoz.
Az első hivatalos részeredmények szerint is a szociáldemokrata és a konzervatív párt szövetsége (PSD-PC) vezet Romániában az Európai Parlamenti választásokon.
A romániai Országos Választási Iroda (BEC) csak hétfőn reggel, helyi idő szerint kilenc órakor tette közzé az első hivatalos részadatokat a vasárnapi választásokról. A szavazatok 91,59 százalékos összeszámlálása alapján a két kormánypárt meglehetősen szoros versenyben állt egymással, de egyértelműnek látszik, hogy a PSD-PC áll az élen 30,56 százalékkal, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) 29,69 százalékot ért el. Az ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) 14,56 százalékkal tartja harmadik helyét, utána következik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevén bejegyzett Magyar Összefogás listája 9,27 százalékkal.
A nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) 8,74 százalékot kapott, ezt követi a sorban a függetlenként indult Elena Basescu (Traian Basescu államfő lánya) 4,23 százalékkal. A kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) 1,48 százalékot szerzett, a másik független jelölt, Pavel Abraham mindössze 1,02 százalékot szerzett. Utolsó helyen a Polgári Erő (Forta Civica) elnevezésű párt áll 0,40 százalékkal.
A balti országokban a kormánypártokat büntették
A balti országokban előretörtek az ellenzéki pártok és a nemzeti kisebbségek képviselői az európai parlamenti (EP-) választáson. A választók szigorúan büntették a kormánypártokat a Baltikumot különösen súlyosan sújtó pénzügyi és gazdasági válság miatt. Észtországban a legnagyobb ellenzéki párt, az Észt Centrumpárt nyerte meg a vasárnapi EP-választást. A leadott szavazatok 26,4 százalékát szerezte meg, így két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe - közölte a központi választási bizottság. Andrus Ansip kormányfő liberális Észt Reformpártja 15,13 százalékos eredménnyel egy képviselői helyet szerzett a strasbourgi testületben Észtország számára fenntartott hat mandátum közül.
Litvániában komoly érdektelenség övezte a választást, a szavazók mindössze 20,88 százaléka járult az urnák elé az öt évvel ezelőtti 48,38 százalék helyett. Andrius Kubilius kormányfő konzervatív pártja - a Haza Szövetsége-Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD) - nyerte meg a választást a szavazatok 25,69 százalékával, és így a pártnak 4 képviselői helye lesz az EP-ben. Második helyen a szociáldemokraták végeztek a szavazatok 19,06 százalékával, így az eddigihez képest eggyel több, azaz három képviselőt küldhetnek az EP-be. A populista Rend és Igazság pártnak 12,55 százaléknyi szavazatával két mandátuma lesz, a populista centrista Munka Párt 9,3 százalékkal egy képviselői helyet kap. Egy-egy mandátum várományosa a litvániai Lengyelek Választási Akciója (8,27 százalék) és a Liberálisok Uniója (7,05 százalék).
Lettországban a kormánypártok a vártnál jobban szerepeltek. A kormánykoalíciót március óta vezető Új Idő (JL) párt 6,66 százalékkal egy képviselőt küldhet az EP-be, míg a Polgári Szövetség (PS) 24,32 százalékos eredménnyel a pártok közötti versenyben az első helyen végzett, és így két EP-mandátumot szerzett. A Lettország Első Pártja/Lett Út (LPP/LC) elnevezésű tömörülés 7,5 százalékos támogatottsággal egy mandátumra tett szert. A kormánykoalíció másik két tagja viszont öt százalék alatti eredményt ért el, így nem lesz jelen az EP-ben. Lettországnak nyolc képviselője lesz az új EP-ben, a választási részvétel 53,06 százalékos volt, jóval magasabb az uniós 43,09 százalékos átlagnál, illetve az öt évvel ezelőtti 41,34 százaléknál.
A Munkáspárt súlyos veresége, bejutott a brit szélsőjobb
A brit európai parlamenti választások a hétfő hajnali, nem végleges eredmények alapján a kormányzó Munkáspárt történelmi vereségét hozták, és bejuttatták a brit szélsőjobb legnagyobb erejét, a Brit Nemzeti Pártot (BNP) az uniós törvényhozásba. A BNP két mandátumot nyert; az egyik a párt elnökéé.
A hétfő hajnali adatok alapján az 1997 óta hatalmon lévő Munkáspárt a harmadik helyre csúszott vissza, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) mögé, amelynek egyetlen fő politikai programpontja Nagy-Britannia kivezetése az EU-ból. A brit EP-választást a Konzervatív Párt nyerte; a részeredmények alapján a két tartományban a toryk 28,6 százalékot kaptak. Utánuk a UKIP következik 17,4 százalékkal, majd a Munkáspárt 15,3 százalékkal. Ez a brit baloldal vezető erejének katasztrofális veresége. A választások előtt számos elemző jósolta, hogy ha a Labour szavazataránya a 20 százalékos lélektani határ alá süllyed, az megpecsételheti az egyébként is súlyosan megingott helyzetű Gordon Brown kormányfő politikai sorsát.
Megszerezte viszont első mandátumait az Európai Parlamentben a brit szélsőjobboldal vezető ereje, a Brit Nemzeti Párt. A BNP két jelöltje jutott be az uniós törvényhozásba a hétfő hajnalig beérkezett részeredmények szerint; egyikük Nick Griffin, a párt elnöke. A BNP-t a brit baloldal és a konzervatívok egyaránt fajgyűlölő politikával vádolják.
Griffin többször megfordult Budapesten is, legutóbb a Jobbik tavaly október 23-ai gyűlésén. Három éve bíróság elé idézték faji erőszakra uszítás gyanújával - ezért a bűncselekményért Nagy-Britanniában hét év szabadságvesztés róható ki -, az eljáró leedsi koronabíróság esküdtszéke azonban felmentette a vádak alól. A pártelnök hétfő hajnalban a BBC-nek azt mondta: a BNP kizárólag az illegális bevándorlókat és a csalárd indokokkal menedékjogért folyamodókat akarja eltávolítani Nagy-Britanniából, őket is csak törvényes eszközökkel. A legális bevándorlókkal, akik hozzájárulnak a brit gazdaság fejlődéséhez, a pártnak nincs semmi baja - tette hozzá.
Megerősödött a jobbközép Belgiumban
A jobbközép néppártiak, illetve a környezetvédők megerősödését hozta a belgiumi európai parlamenti (EP-) választás. Az országnak - Magyarországgal azonos kategóriába tartozva - eddig 24 EP-képviselője volt, ezután pedig 22 lesz. A néppártiak hat, a szocialisták, illetve a liberálisok öt-öt, a Zöldek három, más kötődésűek pedig szintén három fővel képviselik majd Belgiumot az EP-ben.
A holland nyelvű flamandok létszáma 14-ről 13-ra csökken. Ennek fényében a továbbra is négy néppárti mellett csak két szocialista, három liberális, három más kötődésű és egy zöld képviselő lesz, tehát csaknem minden változatlan maradt, és az egy fős veszteséget a szocialisták szenvedték el. A francia ajkú vallonok 9 fős csoportja eddig négy szocialista, három liberális, egy néppárti és egy zöld képviselőből tevődött össze. A vallon csoport 8 fősre csökken, és csak három szocialista, csak két liberális, viszont két zöld és egy néppárti képviselőből áll majd. Egy néppárti képviselőt adnak továbbra is a külön jogokkal bíró német nyelvű közösség tagjai.
Hagyományos módon 13 óráig, elektronikus úton 15 óráig lehetett leadni a szavazatot. Belgiumban - 50-100 eurós pénzbüntetés terhe mellett - kötelező a választáson való részvétel, így a részvételi arány rendszerint 90 és 92 százalék között alakul, vagyis az apró eltérésekből nem lehet érdemben következtetni az uniós parlament fontosságának lakossági megítélésére. Az öt évvel ezelőtti EP-választáson a jogosultak 90,81, idén 91 százaléka adta le szavazatát.
Juncker pártja nyerte a parlamenti választásokat Luxemburgban
Jean-Claude Juncker keresztényszocialista pártja nyerte meg újra - sőt, az eddiginél nagyobb fölénnyel - Luxemburgban a vasárnap tartott parlamenti választást. Az európai parlamenti (EP-) választással egyidejűleg tartott képviselőházi választáson a Keresztény Szociális Néppárt (CSV) a szavazatok 38 százalékát kapta meg, amivel 26 mandátumot szerezhetett a 60 tagú törvényhozó testületben, az eddigi 24 helyett. A CSV orientációja lényegében az Európában többnyire
hirado
2009.06.08. 10:17
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
