HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Péntek éjfélig megjelenhetnek a közvélemény-kutatások
A közvélemény-kutatási adatokat péntek éjfélig, a kampánycsend kezdetéig nyilvánosságra lehet hozni az Alkotmánybíróság két évvel ezelőtti döntése értelmében.
A legfőbb bírói testület 2007 februárjában eltörölte a választások előtti közvélemény-kutatási adatok nyilvánosságra hozatalát tiltó törvényi rendelkezést, ennek értelmében a vasárnapi európai parlamenti választást megelőző napig közzé lehet tenni azokat.
Korábban a választási eljárásról szóló törvény értelmében a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig nem volt szabad nyilvánosságra hozni a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket. (Ez azonban nem zárta ki, hogy ilyen felméréseket, például exitpoll-méréseket ebben az időszakban végezzenek.)
Az említett szabályt azonban megtámadták az Alkotmánybíróság előtt, a taláros testület pedig 2007. február 27-én úgy döntött, megsemmisíti a törvény ezen rendelkezését.
A határozat indoklása szerint más a célja a kampánynak és más a közvélemény-kutatásnak: míg a kampány kifejezetten a választópolgári akarat formálására, a meggyőződés befolyásolására irányul, addig ilyen közvetlen célja a közvélemény-kutatási eredmények közzétételének nincs.
A közvélemény-kutatás főként a tájékoztatást szolgálja, azzal a céllal, hogy elősegítse az egyénnek a politikai folyamatokban való megalapozott részvételét.
Az eljárás során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közvélemény-kutatás közzétételének tilalma valóban korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, valamint szoros összefüggésben áll a demokratikus közvélemény kialakulásához elengedhetetlen információszabadság alapjogával, a választópolgárok tájékozódáshoz való jogával is.
Az Alkotmánybíróság szerint azonban a véleménynyilvánítási és sajtószabadság, illetve az információszabadság ily módon történő korlátozása nem fogadható el, még akkor sem, ha elismerik, hogy a közvélemény-kutatási adatok hatnak a választói magatartásra.
Mint írták, bár a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra-hozatali korlátozásának célja a választások zavartalan lebonyolítása, és ez legitim cél, a nyolc napig tartó tilalom azonban nincs arányban az elérni kívánt céllal.
Vagyis a rendelkezés nem szükségtelenül, de aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát a nyolc napos korlátozással, és így alkotmánysértő.
A döntés nyomán a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra hozatali tilalmára - mint jogintézményre - a kampánycsend szabályai az irányadók. E szerint a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig tilos kampányt folytatni.
Kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen "a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton."
Választási szakértők szerint a közvélemény-kutató cégek politikai tartalmú felméréseit "felértékeli", hogy vasárnap este hét és tíz óra között az uniós szabályozás értelmében nem hozhatók nyilvánosságra az EP-választás részeredményei, ezért ebben a három órában a figyelem elsősorban rájuk irányul majd.
Június 7-én Magyarország mintegy nyolcmillió választópolgára arról dönthet, hogy ki képviselje a következő öt évben az Európai Parlamentben (EP). Magyarország 22 képviselőt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező 736 tagú testületbe.
Az Európai Unió 27 tagállamában június 4-e és 7-e között tartják a választásokat. A 375 millió választójogosult között 36 millió első szavazót várnak az urnákhoz.
hirado
2009.06.03. 10:44
t: 778
Péntek éjfélig megjelenhetnek a közvélemény-kutatások
A közvélemény-kutatási adatokat péntek éjfélig, a kampánycsend kezdetéig nyilvánosságra lehet hozni az Alkotmánybíróság két évvel ezelőtti döntése értelmében.A legfőbb bírói testület 2007 februárjában eltörölte a választások előtti közvélemény-kutatási adatok nyilvánosságra hozatalát tiltó törvényi rendelkezést, ennek értelmében a vasárnapi európai parlamenti választást megelőző napig közzé lehet tenni azokat.
Korábban a választási eljárásról szóló törvény értelmében a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig nem volt szabad nyilvánosságra hozni a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket. (Ez azonban nem zárta ki, hogy ilyen felméréseket, például exitpoll-méréseket ebben az időszakban végezzenek.)
Az említett szabályt azonban megtámadták az Alkotmánybíróság előtt, a taláros testület pedig 2007. február 27-én úgy döntött, megsemmisíti a törvény ezen rendelkezését.
A határozat indoklása szerint más a célja a kampánynak és más a közvélemény-kutatásnak: míg a kampány kifejezetten a választópolgári akarat formálására, a meggyőződés befolyásolására irányul, addig ilyen közvetlen célja a közvélemény-kutatási eredmények közzétételének nincs.
A közvélemény-kutatás főként a tájékoztatást szolgálja, azzal a céllal, hogy elősegítse az egyénnek a politikai folyamatokban való megalapozott részvételét.
Az eljárás során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közvélemény-kutatás közzétételének tilalma valóban korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, valamint szoros összefüggésben áll a demokratikus közvélemény kialakulásához elengedhetetlen információszabadság alapjogával, a választópolgárok tájékozódáshoz való jogával is.
Az Alkotmánybíróság szerint azonban a véleménynyilvánítási és sajtószabadság, illetve az információszabadság ily módon történő korlátozása nem fogadható el, még akkor sem, ha elismerik, hogy a közvélemény-kutatási adatok hatnak a választói magatartásra.
Mint írták, bár a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra-hozatali korlátozásának célja a választások zavartalan lebonyolítása, és ez legitim cél, a nyolc napig tartó tilalom azonban nincs arányban az elérni kívánt céllal.
Vagyis a rendelkezés nem szükségtelenül, de aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát a nyolc napos korlátozással, és így alkotmánysértő.
A döntés nyomán a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra hozatali tilalmára - mint jogintézményre - a kampánycsend szabályai az irányadók. E szerint a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig tilos kampányt folytatni.
Kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen "a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton."
Választási szakértők szerint a közvélemény-kutató cégek politikai tartalmú felméréseit "felértékeli", hogy vasárnap este hét és tíz óra között az uniós szabályozás értelmében nem hozhatók nyilvánosságra az EP-választás részeredményei, ezért ebben a három órában a figyelem elsősorban rájuk irányul majd.
Június 7-én Magyarország mintegy nyolcmillió választópolgára arról dönthet, hogy ki képviselje a következő öt évben az Európai Parlamentben (EP). Magyarország 22 képviselőt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező 736 tagú testületbe.
Az Európai Unió 27 tagállamában június 4-e és 7-e között tartják a választásokat. A 375 millió választójogosult között 36 millió első szavazót várnak az urnákhoz.
hirado
2009.06.03. 10:44
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
