HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Megtalálták Európa legrégebbi civilizációját
Több mint 150 gigantikus műemléket azonosítottak be európai régészek a mai Németország, Ausztria és Szlovákia földjei és városai alatt. A földből és fából épült, vallási célt szolgáló épületeknek volt bástyájuk, és palánkot is húztak köréjük. A régészek szerint a civilizáció tagjai akár az ötven métert is elérő hosszúságú házakban csoportosan éltek. A bizonyítékok szerint szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést tartottak. A szenzációs felfedezésről az Independent brit napilap szombati száma számolt be.
A civilizáció közel 7000 éve, időszámításuk előtt 4800 és 4600 között létezett. A feltételezések szerint ismeretlen oknál fogva 200 év után tűnt el a történelem süllyesztőjében. A felfedezés egyébként annyira új, hogy a régészek még nevet sem találtak a civilizációra.
Az elmúlt években több helyen is folytak ásatások – amelyek végül arra ösztökélték a kutatókat, hogy újraértékeljék a hasonló, alaposan még nem vizsgált, akár 150 méter szélességet is elérő komplexumokat, amelyeket légi fotókon azonosítottak Közép-Európa szerte. A régészek most úgy vélik, hogy e száznál több, nagyon korai vallási központot teremtő civilizáció egy jó 600 kilométer széles sávban élt: a mai Ausztria, Csehország, Szlovákia és Kelet-Németország területén.
Különleges templomra bukkantak Drezdában: a szakrális belső teret két sánc, három töltés és négy árok vette körül. A régészek szerint a templomok a civilizáció életében a konszolidáció, a gyarapodás időszakában keletkeztek; ez a kontinens közepén a mezőgazdaság elterjedésével következhetett be. Elképzelhető, hogy a frissen feltárt kora neolitikumi műemlékek, tulajdonképpen Európa első miniállama, a területen élő törzsek versengésének következménye.
Relatíve rövid idő, száz-kétszáz év után a civilizáció összeomlott, aminek okát a régészek egyelőre nem ismerik. Elképzelhetőnek tartják, hogy eltűnt az összekovácsoló társadalmi-politikai kényszer az itt élők életéből.
Az újkőkorszaki vallási helyek három éve tartó kutatása számos furcsaságra fényt derített. Egyrészt kiderült, hogy mindegyik templomot csak néhány generáció használta, talán maximum száz évig.
Másodszor a mérések szerint minden templom belső szakrális területe körülbelül ugyanakkora: egyharmad hektár volt. Kiderült az is, hogy a templom körüli kör alakú árkokból az átmérőtől függetlenül, mindig ugyanannyi földet hordtak el. Más szóval: az építők ha csökkentették az árok mélységét, növelték az átmérőt, esetleg fordítva. A lényeg, hogy az elhordott föld mennyisége szinte mindig ugyanannyi lehetett. A régészek ebből arra gyanakodnak, hogy a földmunkákat azonos státuszú emberek végezhették ugyanannyi napig – talán egy vallási naptár előírásai szerint
A régészek szerint a belső szakrális tér sáncokkal, töltésekkel, árkokkal való megerősítése nem védelmi célokat szolgálhatott, sokkal inkább azt akadályozták meg vele, hogy a hétköznapi emberek bepillantást nyerhessenek a titkos rituálékba. A vizsgálatok szerint minden templomot gondosan elföldeltek mielőtt felhagytak használatával.
A régészek szerint a most feltárt helyek Európa első nagyméretű földépületei. A feltételezések szerint a civilizáció tagjai néhány száz évvel korábban a Duna vidékéről, a mai Észak-Szerbia illetve Magyarország területéről érkeztek. Kő-, csont- és faeszközöket, geometriai mintázatú agyagedényeket, valamint kisméretű ember-és állatszobrokat készítettek. Az egyik falura Lipcse közelében, Aythranál bukkantak rá. A 25 hektáron elterülő faluban körülbelül 300-an élhettek.
hirtv
2005.06.13. 18:32
t: 248
Megtalálták Európa legrégebbi civilizációját
Több mint 150 gigantikus műemléket azonosítottak be európai régészek a mai Németország, Ausztria és Szlovákia földjei és városai alatt. A földből és fából épült, vallási célt szolgáló épületeknek volt bástyájuk, és palánkot is húztak köréjük. A régészek szerint a civilizáció tagjai akár az ötven métert is elérő hosszúságú házakban csoportosan éltek. A bizonyítékok szerint szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést tartottak. A szenzációs felfedezésről az Independent brit napilap szombati száma számolt be.A civilizáció közel 7000 éve, időszámításuk előtt 4800 és 4600 között létezett. A feltételezések szerint ismeretlen oknál fogva 200 év után tűnt el a történelem süllyesztőjében. A felfedezés egyébként annyira új, hogy a régészek még nevet sem találtak a civilizációra.
Az elmúlt években több helyen is folytak ásatások – amelyek végül arra ösztökélték a kutatókat, hogy újraértékeljék a hasonló, alaposan még nem vizsgált, akár 150 méter szélességet is elérő komplexumokat, amelyeket légi fotókon azonosítottak Közép-Európa szerte. A régészek most úgy vélik, hogy e száznál több, nagyon korai vallási központot teremtő civilizáció egy jó 600 kilométer széles sávban élt: a mai Ausztria, Csehország, Szlovákia és Kelet-Németország területén.
Különleges templomra bukkantak Drezdában: a szakrális belső teret két sánc, három töltés és négy árok vette körül. A régészek szerint a templomok a civilizáció életében a konszolidáció, a gyarapodás időszakában keletkeztek; ez a kontinens közepén a mezőgazdaság elterjedésével következhetett be. Elképzelhető, hogy a frissen feltárt kora neolitikumi műemlékek, tulajdonképpen Európa első miniállama, a területen élő törzsek versengésének következménye.
Relatíve rövid idő, száz-kétszáz év után a civilizáció összeomlott, aminek okát a régészek egyelőre nem ismerik. Elképzelhetőnek tartják, hogy eltűnt az összekovácsoló társadalmi-politikai kényszer az itt élők életéből.
Az újkőkorszaki vallási helyek három éve tartó kutatása számos furcsaságra fényt derített. Egyrészt kiderült, hogy mindegyik templomot csak néhány generáció használta, talán maximum száz évig.
Másodszor a mérések szerint minden templom belső szakrális területe körülbelül ugyanakkora: egyharmad hektár volt. Kiderült az is, hogy a templom körüli kör alakú árkokból az átmérőtől függetlenül, mindig ugyanannyi földet hordtak el. Más szóval: az építők ha csökkentették az árok mélységét, növelték az átmérőt, esetleg fordítva. A lényeg, hogy az elhordott föld mennyisége szinte mindig ugyanannyi lehetett. A régészek ebből arra gyanakodnak, hogy a földmunkákat azonos státuszú emberek végezhették ugyanannyi napig – talán egy vallási naptár előírásai szerint
A régészek szerint a belső szakrális tér sáncokkal, töltésekkel, árkokkal való megerősítése nem védelmi célokat szolgálhatott, sokkal inkább azt akadályozták meg vele, hogy a hétköznapi emberek bepillantást nyerhessenek a titkos rituálékba. A vizsgálatok szerint minden templomot gondosan elföldeltek mielőtt felhagytak használatával.
A régészek szerint a most feltárt helyek Európa első nagyméretű földépületei. A feltételezések szerint a civilizáció tagjai néhány száz évvel korábban a Duna vidékéről, a mai Észak-Szerbia illetve Magyarország területéről érkeztek. Kő-, csont- és faeszközöket, geometriai mintázatú agyagedényeket, valamint kisméretű ember-és állatszobrokat készítettek. Az egyik falura Lipcse közelében, Aythranál bukkantak rá. A 25 hektáron elterülő faluban körülbelül 300-an élhettek.
hirtv
2005.06.13. 18:32
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
