HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > KÜLFÖLD > Forradalmi hangulat Moldovában!

t: 855

Forradalmi hangulat Moldovában!

Elemzők szerint elkerülhetetlenek voltak az utcai tüntetések, mert Moldova Európa legszegényebb állama, Vladimir Voronin moldáv államfőnek pedig a románellenes megnyilatkozásai és fenyegetőzései nem eredményezhettek gazdasági fellendülést.

Több száz antikommunista tüntető gyűlt össze szerdán délelőtt a moldovai fővárosban a kormányzati negyednél, eltorlaszolva a belváros fő sugárútját. A nagyjából 300 tüntető nagy hangon szapulta a helyszínre érkező rohamrendőröket, akik lezárták a mellékutcákat, de nyoma sincs a felfokozott indulatoknak, amelyek kedden heves összecsapásokhoz, valamint a parlament és az elnöki hivatal feldúlásához vezettek a hét végén lezajlott, s az ellenzék szerint meghamisított parlamenti választás kapcsán.

Szerda délelőtt csak egy határátkelőn keresztül lehet közlekedni a román-moldáv határon, amelyet korábban a Moldovai Köztársaság hatóságai teljes mértékben lezártak - adta hírül szerdán a Realitatea TV román hírtelevízió. A moldovai hatóságok azt követően zárták le a határt, és tiltották meg az országba való be- és kilépést, hogy kedden heves kommunistaellenes tüntetések robbantak ki Chisinauban.

A hírtelevízió szerint a moldovai hatóságok csak szóban értesítették a román kollégáikat a be- és kiutazási tilalomról. A reggeli órákban mintegy 150 Romániában tanuló moldovai egyetemista tiltakozott Seculeninél amiatt, hogy nem térhetnek haza. A moldovai diákok a román himnuszt énekelték, és kommunistaellenes jelszavakat skandáltak.

A moldovai hatóságok végül megnyitották a seculeni határátkelőt de csak azután, hogy Vladimir Voronin moldovai államfő bejelentette: vízumkényszert vezetnek be a román állampolgárokkal szemben. A román nagykövetnek 24 órán belül el kell hagynia az országot, a vízumkényszer bevezetése mellett pedig megszigorítják a határőrizet is - közölte Voronin.

"Pontosan tudjuk, hogy a nyugtalanságot bizonyos romániai érdekcsoportok szítják" - mondta a kommunista elnök, utalva a heves összecsapásokba torkolló keddi tüntetésekre, amelyek során a demonstrálók az ő hivatalát is feldúlták. "Mindennek megvan a határa" - mondta az egészen 1940-ig Romániához tartozott állam első embere.

A román kormány tagadja, hogy bármi köze lenne a moldovai tüntetésekhez, amelyek a vasárnapi parlamenti választások után kezdődtek az ellenzék felhívására. A moldovai liberális ellenzék szerint a kommunista kormány meghamisította a voksolás eredményét.

A moldovai zavargásokat illetően a szerdai orosz sajtókommentárok többnyire egyetértettek abban, hogy az ellenzék alaptalanul támadta meg a választások eredményét, s hogy a történtekben része van Románia bizonyos köreinek is, amelyek kezdettől fogva finanszírozták a moldovai jobboldali ellenzék választási kampányát.

Forradalmi hangulat!

Húsz évvel a romániai 1989-es forradalom után Chisinauban is sor került a második "román" forradalomra - adta hírül szerdai számában a Cotidianul című napilap.

A moldovai kommunista hatalom ellen irányuló keddi utcai tüntetésekről részletesen beszámolnak a román országos napilapok. Több újság is forradalomnak és lázadásnak nevezi a chisinaui kormányellenes tüntetést. A Gandul című napilap szerint 30 ezer tüntető robbantotta ki Chisinau utcáin a forradalmat.

A román lapok egyhangúlag kiemelik, hogy a moldovai hatóságok ellenőrzésük alá vonták az elektronikus és az írott médiát, így a legtöbb információ az ottani eseményekről az interneten keresztül érkezett. A moldáv fiatalok a közösségi és a videómegosztó portálokon keresztül tájékoztatták a közvéleményt az eseményekről - írják.

A Cotidianul megjegyzi, hogy az 1989-es romániai forradalom volt az első, amit a televízió közvetített élőben, a moldovai forradalom viszont multimédiás eszközöknek köszönhetően válik követhetővé. Az Evenimentul Zilei című napilap a fiatalok kormányellenes lázadásáról beszél, amely szerinte néhány internetes üzenettel kezdődött.

Az Adevarul című napilap szerint elkerülhetetlenek voltak az utcai tüntetések, mert Moldova Európa legszegényebb állama, Vladimir Voronin moldáv államfőnek pedig a románellenes megnyilatkozásai és fenyegetőzései nem eredményezhettek gazdasági fellendülést.

A cikkíró felidézi: a tüntetők a parlament épületének elfoglalása után azt skandálták, hogy győzelem. Ennek kapcsán megállapítja, hogy az utcai lázadás nem vezethet győzelemre, ez utóbbihoz hiteles programot felmutató vezetőkre van szükség.

A szerző szerint az 1989-es "román modell" nem az egyedül érvényes megoldás, hiszen létezik még a lengyel kerekasztal példája, ahol a kommunisták elismerték a Szolidaritás vezetői előtt, hogy a történelem rég túlhaladta őket - olvasható az Adevarulban.

hirado

2009.04.08. 13:56

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek