HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > KÜLFÖLD > Lenin és pálmafák - Pillanatképek Ukrajnáról fél évvel a forradalom után

t: 327

Lenin és pálmafák - Pillanatképek Ukrajnáról fél évvel a forradalom után

Egy európai ország, Európa határain túl. Elsõ ránézésre Ukrajna alig különbözik az unió újonnan csatlakozott tagállamaitól. Felújított házak, tisztán tartott parkok, építkezések. Európai az emberek mentalitása is. A vendégszeretet és a mosoly - úgy tûnik - az ukránok természetébõl fakad.
Ukrajna neve annyit jelent "határövezet". Európa és Ázsia határán az ukránok sokkal inkább tartoznak az ókontinenshez. Ukrajna elkötelezte magát a nyugat mellett. Tárgyalásokat kezdett a Világkereskedelmi Szervezettel, az Európai Unióval és a NATO-val. A narancsos forradalom egységbe kovácsolta az országot. A keleti régiók oligarchái belátták, hogy Európában nagyobb eséllyel rúgnak labdába, mint ha a moszkvai érdekekkel kéne versenyezniük. A nyugati területek lakosai pedig bíznak abban, hogy az új vezetés Európába vezeti õket akkor is, ha ehhez idõ kell.

Mások nem ennyire bizakodóak. Az idõsebbek körében, a változások csak nehezen érezhetõk. A nyugdíjrendszer a padlón van, és az állam a szociális juttatások folyósításával is hadilábon áll. Május 9-én, a II. világháborús gyõzelem napján tízezrek vonultak a kijevi gyõzelmi emlékmûhöz, hogy a múlt dicsõségérõl emlékezzenek.

A szovjet rendszer maradványai a Krím-félszigeten szembetûnõek. Lenin és pálmafák, a Fekete-tenger partján. Jalta egzotikus keveréke a kommunista Szovjetuniónak és a modern nyugati üdülõ-övezeteknek. A parti sétány a Földközi tenger partján akárhol lehetne. Egy utcával beljebb azonban már a szovjet valóság száll harcba a '20-as évek Nyugat-Európáját idézõ múlttal. A századfordulóról megmaradt díszes épületek, hotelek, villák, családi rezidenciák az enyészettel hadakoznak.

A Krím-félsziget autonóm köztársaság Ukrajnán belül. Saját törvényhozással és közigazgatással, saját zászlóval és nyelvvel. Az ukrán mellett az orosz is hivatalos nyelvnek számít, nem véletlen, hogy szinte mindenki oroszul beszél.

De hogyan lesz a szovjet idõk elsõszámú üdülõhelyébõl európai turistaparadicsom? A félsziget fénykorában naponta 80 repülõgépet fogadott. Ma ötöt. Egykor évi 20 millió látogatója volt a Krímnek, ma jó ha ennek a negyedét ide tudják csábítani. Márpedig a Krím a turizmusból él, kivéve talán Szevasztopol városa, ami egy darabka Oroszország.

A kikötõváros, a Földközi-tengeri szovjet hadiflotta állomáshelye egykor szigorúan ellenõrzött zárt város volt. Külföldiek egyáltalán nem léphettek be, sõt még a szovjet állampolgárok is csak alapos ellenõrzés után. A város mind a mai napig Oroszországhoz tartozik. A kikötõben már nem állnak atomtengeralattjárók mint egykor, a város azonban még mindig a tengerbõl él. Minden második ember valamilyen módon kapcsolatban áll a hadsereggel.

hirtv

2005.05.27. 21:10

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek