
Az orosz nukleáris meghajtású tengeralattjárón bekövetkezett balesetben túlélők elbeszélése szerint kétszer került freon gáz a legénységi kajütbe: előbb az ottani (vélt) tűz miatt, majd oda került valamiért a torpedórekeszbe való adag is.
A Komszomolszkaja Pravda című lapnak a fokinói katonai kórházban kezelt sérültek elmondták: mindenkinek volt oxigénmaszkja, hangjelzést is adott a tűzoltó rendszer - igaz, másodperces késéssel -, a rangidős parancsot pedig adott a maszkok felvételére, de volt, aki így is telibe kapta a gázt, és azonnal elkábult, mások gyakorlat híján nem tudták elég gyorsan felvenni és beszabályozni, egyesek pedig odébb tették, hogy ne legyen útban, amikor éppen pihenni tértek a műszak után.
Elmondták, hogy a csapatot úgy szedték össze a fél országból, volt, aki Kamcsatkáról érkezett, mert nagy a hiány szakértő mérnökökből és munkásokból egyaránt, és sokan nem is akartak részt venni a Nyerpa kipróbálásában.
Egy szakértő hozzátette: régebben évente több ilyen hajót is átadtak, manapság jó, ha ötévente egy elkészül.
Legalább egy igazi hős is volt a tengeralattjárón: az Amur menti Komszomolszk hajógyárából a 25 éves Alekszandr Nyezsurov apjával, Vlagyimirral együtt vett részt a próbaúton. A fiú idejében felöltötte a maszkot, s apja keresésére indult. Mikor megtalálta eszméletlen állapotban, ráadta saját maszkját és felvonszolta egy szinttel feljebb, majd újra lement másokat menteni, és közben életét vesztette. Apja a fokinói kórház intenzív osztályán van súlyos fagyási sérülésekkel.
Bolsoj Kamenyben, ahová befutott a Nyerpa, négy halottat gyászolnak. Nyikolaj Markovcev első osztályú tartalékos kapitány, aki sokáig szolgált atommeghajtású tengeralattjárókon, majd a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál a tengeralattjáró flottát felügyelte, a lapnak nyilatkozva kijelentette: alighanem tűz volt a Nyerpán, csak ezzel magyarázható az áldozatok nagy száma, de a részletek soha nem fognak nyilvánosságra kerülni. Hozzátette: tapasztalata szerint a hajógyári átadó csapat kiképzése általában formális, ezért a civilek többnyire felkészületlenül kerülnek a tengeralattjáróra, ahol több mint száz civil jelenléte mindenképpen veszélyes.
Arra a kérdésre, hogy milyen veszélyekkel kell még számolni, Alekszandr Lanszkov első osztályú tartalékos kapitány, egy atommeghajtású tengeralattjáró volt parancsnoka úgy vélte: a legfőbb veszélyt az elavult technika és fegyverzet jelenti, mindenekelőtt azok a tengeralattjárók, repülőgépek, helikopterek, hagyományos és nukleáris rakéták, vegyi töltetek, amelyeknek rég lejárt a garanciája.
Húsz halott a tengeralattjárón
Az orosz tengeralattjárón 20 halálos áldozatot követelő balesetet az automatikus tűzoltó rendszer váratlan működésbe lépése okozta: az emberek megfulladtak, mert a felhasznált freon gáz "megeszi" az oxigént, 400 fok felett pedig erősen mérgező részekre bomlik - írták a hétfői orosz lapok szakértői vizsgálatokra hivatkozva.
hirado
Az orosz besorolásban Scsuka-B, a NATO besorolásában pedig Cápa osztályhoz tartozó Nyerpa (Fóka) tengeralattjárót és egy további hasonlót India szándékozott lizingelni. A Nyerpa és társa átadását Indiának tavalyra tervezték, de csak nemrég kezdődött el a kipróbálás. Közben az orosz fél a szerződésben szereplő 650 millióról 785 millió dollárra emelte a Nyerpa árát.
A Nyerpát az Amur menti Komszomolszk hajógyárában kezdték építeni 1991-ben, és 1996-ra már majdnem készen állt, ekkor kapta nevét és számát. Ám a távol-keleti hadiipari üzemek civil termelésre való átállítása miatt a Nyerpa építését befagyasztották. 2004-ben azonban döntés született a hajó befejezéséről.
A Komszomolszkaja Pravda egyik olvasója, a Vosztok hajógyár munkatársa azt írta a lapnak: a hajógyáriak közül senki sem akart vállalkozni a kipróbálásra és az átadásra, mert mindenki tudta, hogy nagyon sok baj van a Nyerpával, és féltek az átvevő bizottságtól. Az első próbautakon állítólag a hajó fémborításának hegesztési varratainál még beszivárgott a víz.
2008.11.11. 11:48