
Az EU csúcson Olaszország bejelentette, hogy megvétózza az unió klímavédelmi programját. Lengyelország a csomag egyes részeit kívánja leszavazni, így tesz Magyarország is.
A leghevesebben az olaszok tiltakoznak
"Bejelentettem, hogy élni kívánok a vétójogommal" - közölte az újságírókkal Silvio Berlusconi olasz kormányfő Brüsszelben. "A gazdaságunk abszolúte nincsen most abban a helyzetben, hogy a javasolt klímavédelmiszabályok költségét elviselje".
Az olasz miniszterelnök nincs egyedül a véleményével. Több ország is inkább kihátrálna a csomag mögül. A nagy mértékben szénfüggő Lengyelország bejelentette, hogy a klímavédelmi program egyes elmeit kész megvétózni.
"Lengyelország kész vétót emelni, ha ránk akarnák kényszeríteni a klímavédelmi megállapodást" - jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.
Nem kell, vagy kell?
Még a csúcs kezdete előtt a 9 kelet-európai ország, köztük Magyarország is aláírta azt a nyilatkozatot, amely szerint össze kell egyeztetni a környezetvédelmi célokat a fenntartható gazdasági növekedés célkitűzésével. Éppen ettől, a klímavédelem felvizezésétől tartott a csúcs előtt Brüsszel és több nyugat-urópai tagállam, köztük Nagy-Britannia.
"A klímaváltozás még nem tűnik el a pénzügyi válság miatt. A klímaváltozás központi kérdés, ha Európa a jövőben prosperálni akar, és ha meg akarjuk őrizni bolygónk életminőségét" - mondta Jose Manuel Barroso. Barroso azzal érvelt, hogy ha az EU példát mutat, azzal más országokat is ösztönöz. Berlusconi szerint azonban ez irreális elvárás akkor, amikor a fő környezetszennyezők nem hajlandók alkalmazni a szigorú klímavédelmi szabályokat.
Tavaly az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az is része a csomagnak, hogy 20 százalékkal csökkenjen az összes energiafelhasználás, és a megtermelt energia 20 százaléka megújuló forrásból származzon
hirado
2008.10.16. 09:52