HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Titan: hatalmas siker, kis hibával
Leszállás: óriási technikai teljesítmény
Az Európai Űrügynökség (ESA) által épített Huygens 2004. december 25-én vált külön a Cassini-űrszondától, s mintegy húsznapos magányos utazás után érkezett meg célpontjához. Január 14-én (pénteken), közép-európai idő szerint 11.13-kor lépett be a Titan légkörébe, meglehetősen meredek, 65°-os szögben, mintegy hat kilométer/másodperces (6 km/s) sebességgel. Az ESA által 13.30-kor megkezdett sajtótájékoztatón elhangzott: a belépés után mintegy 10 perccel sikerült fogni a Huygens mindössze egy mobiltelefon adójának teljesítményével sugárzott vivőjelét, ami bizonyította, hogy a szerkezet túlélte a kritikus manővert.
A sűrű légkörben való leszállás közel 2,5 órát vett igénybe. Legfontosabb méréseit ekkor, az ereszkedés során végezte el a szonda. 14.40 körül az irányítók közölték, hogy a Huygens vivőjele még mindig fogható, ami azt jelentette, hogy épségben leszállt a felszínre - az irányítók szerint 13.45-kor vagy 13.46-kor - és ott is folytatta tevékenységét.
15.44-kor a Cassini elfordult a leszállóegységtől és megkezdte a Földre való ráállást, de 16 óra után a szonda közvetlen jele még mindig fogható volt. Erre a teljesítményre senki nem számított. Az első adatok 17.20-kor érkeztek meg a Cassiniről a Földre - ekkor vált egyértelművé, amiben néhány órája már komolyan reménykedtünk: a Huygens küldetése az űrkutatás történetének egyik legnagyobb sikere lett!
A 18.26-kor befejeződött sajtótájékoztatón elhangzott: az első ejtőernyő telepítése a tervezett időponthoz képest 15 másodpercen belül zajlott, és a fedélzeti gyorsulásmérő normálisan működött. A szondán belüli hőmérséklet 50 km-es magasságban "kellemes" 25 Celsius-fok volt. Az energiaellátó-rendszer, a számítógépek, a tudományos műszerek mind a vártnak megfeleően működtek. Már ezen a sajtótájékoztatón kiderült azonban, hogy problémák vannak az adattovábbítással, ami végül a képek mintegy felének elvesztéséhez vezetett (lásd később).
Az első képek és tudományos eredmények
21 órakor a Huygens irányítóközpontjában bemutatták az első képeket a Titan felszínéről. A szemünk láttára tárult fel egy új világ, valószínűleg csak kevesek által várt minőségben és részletességgel. Másnap, január 15-én délelőtt újabb képeket közöltek, köztük az első színes felvételt és panorámaképet.
A jobb oldalon az első színes képet láthatjuk a Titan felszínéről és közvetlen közelről. A színeket a felszínről visszavert fény színképelemzése után rendelték a képhez, amelynek segítségével jobb képet kaphatunk a valós helyzetről. A vízjég és szénhidrogénjég keverékéből álló felszín egyébként sötétebb, mint azt eredetileg gondolták. A kavicsok aljánál megfigyelhető formák erózióra utalnak, amelyet folyadék mozgása okozhat. Lehetséges, hogy a tenger- vagy tóparton vagyunk egy "árapályzónában", csak itt nem folyékony víz mozgat kőzeteket, hanem folyékony szénhidrogén görget és nyaldos "jégkavicsokat". Egészen bizarr, szokatlan világ, amelyhez hasonlót eddig nem láttunk.
Az első elemzések után nagyobb jégtömböknek gondolt kerek alakzatok inkább nagyobb kavics méretűek (a kutatók pénteken még nem adtak meg méreteket, előbb részletes elemzést végeztek). Ezek alapján a kép középvonala alatt lévő hosszúkásabb szikla (bal oldalon) kb. 15 centiméter széles lehet, és kb. 85 centiméterre van a leszállóegységtől.
A Telescopium.hu csillagászati portál információi szerint a Huygens az új adatok fényében 2 óra 27 perc és 50 másodperc ereszkedés után kb. 16 km/órás sebességgel ért felszínt. A zökkenés nyomán egy szenzor kikapcsolódott, de néhány percen belül az is feléledt. A penetrátor 15 cm mélyen hatolt be a Titan felszíni törmeléktakarójába és az első elemzések szerint egy vékony felszíni kéreg után homogén szerkezetű anyaggal találkozott. Ez mechanikai szempontból a nedves homok vagy agyag viselkedéséhez állt közel. A megfigyelt szélsebesség 10 és 20 km magasság között 25 km/h körül lehetett. Mindezt földi rádióteleszkópok segítségével 1 m/s pontossággal számították ki, azaz részben sikerült pótolni a fent említett hiányosságokat. 16 és 18 km-es magasság között valószínűleg egy metánködön haladt át a berendezés. A külső hőmérséklet az ereszkedés elején 160 km magasan 70,5 K körül volt, a felszínen pedig 93,8 K.
Az első közzétett kép (lent): a jobb oldali sötét terület folyékony közeg (valószínűleg metán-etán tenger vagy tó), a kép nagyobb részét kitevő rész pedig egy jeges felszín lehet, amelybe talán csatornák és folyómedrek mélyülnek. Nem kizárt tehát, hogy egy tengerpartot látunk a Titánon! A felvétel 16,2 kilométeres magasságból készült, a felbontás 40 méter/pixel.
A Titan: "ősi, fagyott Föld"
A Naprendszerben ismert összes hold közül csak a Titánnak van sűrű, állandó légköre. A szakemberek szerint a kémiai viszonyok részben hasonlatosak azokhoz az állapotokhoz, amelyek az élet kialakulása előtt voltak jellemzőek az ősi Földön. Az óriáshold vizsgálata így értékes információkat szolgáltathat az élet kialakulását megelőző kémiai evolúcióról.
A Szaturnusz óriásholdját sokszor csak "ősi fagyott Föld"-ként emlegetik, mivel 1,6 földi atmoszféra nyomású, 95%-ban nitrogénből álló légköre alapján a környezeti viszonyok igen hasonlók lehetnek azokhoz, amelyek mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt saját bolygónkat jellemezték - egy lényeges kivétellel. A Titán felszíni átlaghőmérséklete ugyanis jelenleg -180 Celsius-fok, ezért a víz helyett csak valamilyen szénhidrogén-vegyület, például metán és etán lehet rajta folyékony állapotban. A légkör másik fő összetevői ennek megfelelően szénhidrogén-vegyületek, főként metán.
Jelenlegi állapotában tehát a Titan felszíne nem alkalmas élet hordozására. Lehetséges azonban, hogy a hold vastag vízjégkérge alatt egy folyékony vízóceán van, amelyben talán ma is létezik a hold egykori melegebb korszakában esetlegesen kialakult élet.
Üröm az örömben: adattovábbítási problémák
A Titanra végrehajtott sikeres leszállás után két nappal, egy sajtótájékoztatón hangzott el: valószínűleg emberi mulasztás miatt veszett el a sikeres küldetés tudományos információinak jelentős része, nagyjából a képek fele - írja a Telescopium.hu.
A Huygens biztonsági okokból két S-sávú rádiócsatornán keresztül küldte volna az adatait a Cassininek. Mindkét csatorna továbbított képeket, a fő különbség köztük, hogy az A csatorna jeleinek frekvencia eltolódásából próbálták volna a szélsebességet utólag rekonstruálni, a Huygens mozgása alapján. Ennek a csatornának a jeleit azonban nem vette és nem továbbította a Cassini, egy hiányzó földi parancs miatt nem is figyelt a csatornára.
A hiba eredményeként közel fele annyi képet sikerült továbbítani, mint tervezték - azonban így is 350 felvétel érkezett a Földre. A spektrális adatokat mindkét csatornán küldte a berendezés, a képeket fele-fele arányban elosztva, azaz ideális esetben 700 felvétel érkezett volna. Az ESA véleménye szerint a Cassini munkatársai felelnek a hiányosságért, míg a NASA ezt pont fordítva látja: a hiányzó parancsot az ESA által a Cassininak kifejlesztett szoftvernek kellett volna megadnia - írja a Telescopium.hu.
Mindent összevetve azonban nem kérdéses: a Huygens küldetése valóban az űrkutatás történetének egyik legnagyobb sikertörténete, amely egy szokatlan, bizarr jégvilágot tárt elénk - egy olyan világot, amelyhez foghatót még soha nem láttunk. Az egyéb műszerektől beérkezett adatok és a meglévő képek segítségével a szakemberek szerint nem kérdéses, hogy a küldetés tudományos céljait sikerül megvalósítani. Az adatok és képek elemzésével remélhetőleg sokat megtudunk a Szaturnusz óriásholdjáról, az ősi Földre emlékeztető Titánról - ezáltal pedig közelebb kerülünk olyan alapkérdések megválaszolásához, hogy milyen kémiai folyamatok előzték meg az élet kialakulását bolygónkon.
[LHP.HU]
2005.01.17. 02:53
t: 1543
Titan: hatalmas siker, kis hibával
Leszállás: óriási technikai teljesítményAz Európai Űrügynökség (ESA) által épített Huygens 2004. december 25-én vált külön a Cassini-űrszondától, s mintegy húsznapos magányos utazás után érkezett meg célpontjához. Január 14-én (pénteken), közép-európai idő szerint 11.13-kor lépett be a Titan légkörébe, meglehetősen meredek, 65°-os szögben, mintegy hat kilométer/másodperces (6 km/s) sebességgel. Az ESA által 13.30-kor megkezdett sajtótájékoztatón elhangzott: a belépés után mintegy 10 perccel sikerült fogni a Huygens mindössze egy mobiltelefon adójának teljesítményével sugárzott vivőjelét, ami bizonyította, hogy a szerkezet túlélte a kritikus manővert.
A sűrű légkörben való leszállás közel 2,5 órát vett igénybe. Legfontosabb méréseit ekkor, az ereszkedés során végezte el a szonda. 14.40 körül az irányítók közölték, hogy a Huygens vivőjele még mindig fogható, ami azt jelentette, hogy épségben leszállt a felszínre - az irányítók szerint 13.45-kor vagy 13.46-kor - és ott is folytatta tevékenységét.
15.44-kor a Cassini elfordult a leszállóegységtől és megkezdte a Földre való ráállást, de 16 óra után a szonda közvetlen jele még mindig fogható volt. Erre a teljesítményre senki nem számított. Az első adatok 17.20-kor érkeztek meg a Cassiniről a Földre - ekkor vált egyértelművé, amiben néhány órája már komolyan reménykedtünk: a Huygens küldetése az űrkutatás történetének egyik legnagyobb sikere lett!
A 18.26-kor befejeződött sajtótájékoztatón elhangzott: az első ejtőernyő telepítése a tervezett időponthoz képest 15 másodpercen belül zajlott, és a fedélzeti gyorsulásmérő normálisan működött. A szondán belüli hőmérséklet 50 km-es magasságban "kellemes" 25 Celsius-fok volt. Az energiaellátó-rendszer, a számítógépek, a tudományos műszerek mind a vártnak megfeleően működtek. Már ezen a sajtótájékoztatón kiderült azonban, hogy problémák vannak az adattovábbítással, ami végül a képek mintegy felének elvesztéséhez vezetett (lásd később).
Az első képek és tudományos eredmények
21 órakor a Huygens irányítóközpontjában bemutatták az első képeket a Titan felszínéről. A szemünk láttára tárult fel egy új világ, valószínűleg csak kevesek által várt minőségben és részletességgel. Másnap, január 15-én délelőtt újabb képeket közöltek, köztük az első színes felvételt és panorámaképet.
A jobb oldalon az első színes képet láthatjuk a Titan felszínéről és közvetlen közelről. A színeket a felszínről visszavert fény színképelemzése után rendelték a képhez, amelynek segítségével jobb képet kaphatunk a valós helyzetről. A vízjég és szénhidrogénjég keverékéből álló felszín egyébként sötétebb, mint azt eredetileg gondolták. A kavicsok aljánál megfigyelhető formák erózióra utalnak, amelyet folyadék mozgása okozhat. Lehetséges, hogy a tenger- vagy tóparton vagyunk egy "árapályzónában", csak itt nem folyékony víz mozgat kőzeteket, hanem folyékony szénhidrogén görget és nyaldos "jégkavicsokat". Egészen bizarr, szokatlan világ, amelyhez hasonlót eddig nem láttunk.
Az első elemzések után nagyobb jégtömböknek gondolt kerek alakzatok inkább nagyobb kavics méretűek (a kutatók pénteken még nem adtak meg méreteket, előbb részletes elemzést végeztek). Ezek alapján a kép középvonala alatt lévő hosszúkásabb szikla (bal oldalon) kb. 15 centiméter széles lehet, és kb. 85 centiméterre van a leszállóegységtől.
A Telescopium.hu csillagászati portál információi szerint a Huygens az új adatok fényében 2 óra 27 perc és 50 másodperc ereszkedés után kb. 16 km/órás sebességgel ért felszínt. A zökkenés nyomán egy szenzor kikapcsolódott, de néhány percen belül az is feléledt. A penetrátor 15 cm mélyen hatolt be a Titan felszíni törmeléktakarójába és az első elemzések szerint egy vékony felszíni kéreg után homogén szerkezetű anyaggal találkozott. Ez mechanikai szempontból a nedves homok vagy agyag viselkedéséhez állt közel. A megfigyelt szélsebesség 10 és 20 km magasság között 25 km/h körül lehetett. Mindezt földi rádióteleszkópok segítségével 1 m/s pontossággal számították ki, azaz részben sikerült pótolni a fent említett hiányosságokat. 16 és 18 km-es magasság között valószínűleg egy metánködön haladt át a berendezés. A külső hőmérséklet az ereszkedés elején 160 km magasan 70,5 K körül volt, a felszínen pedig 93,8 K.
Az első közzétett kép (lent): a jobb oldali sötét terület folyékony közeg (valószínűleg metán-etán tenger vagy tó), a kép nagyobb részét kitevő rész pedig egy jeges felszín lehet, amelybe talán csatornák és folyómedrek mélyülnek. Nem kizárt tehát, hogy egy tengerpartot látunk a Titánon! A felvétel 16,2 kilométeres magasságból készült, a felbontás 40 méter/pixel.
A Titan: "ősi, fagyott Föld"
A Naprendszerben ismert összes hold közül csak a Titánnak van sűrű, állandó légköre. A szakemberek szerint a kémiai viszonyok részben hasonlatosak azokhoz az állapotokhoz, amelyek az élet kialakulása előtt voltak jellemzőek az ősi Földön. Az óriáshold vizsgálata így értékes információkat szolgáltathat az élet kialakulását megelőző kémiai evolúcióról.
A Szaturnusz óriásholdját sokszor csak "ősi fagyott Föld"-ként emlegetik, mivel 1,6 földi atmoszféra nyomású, 95%-ban nitrogénből álló légköre alapján a környezeti viszonyok igen hasonlók lehetnek azokhoz, amelyek mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt saját bolygónkat jellemezték - egy lényeges kivétellel. A Titán felszíni átlaghőmérséklete ugyanis jelenleg -180 Celsius-fok, ezért a víz helyett csak valamilyen szénhidrogén-vegyület, például metán és etán lehet rajta folyékony állapotban. A légkör másik fő összetevői ennek megfelelően szénhidrogén-vegyületek, főként metán.
Jelenlegi állapotában tehát a Titan felszíne nem alkalmas élet hordozására. Lehetséges azonban, hogy a hold vastag vízjégkérge alatt egy folyékony vízóceán van, amelyben talán ma is létezik a hold egykori melegebb korszakában esetlegesen kialakult élet.
Üröm az örömben: adattovábbítási problémák
A Titanra végrehajtott sikeres leszállás után két nappal, egy sajtótájékoztatón hangzott el: valószínűleg emberi mulasztás miatt veszett el a sikeres küldetés tudományos információinak jelentős része, nagyjából a képek fele - írja a Telescopium.hu.
A Huygens biztonsági okokból két S-sávú rádiócsatornán keresztül küldte volna az adatait a Cassininek. Mindkét csatorna továbbított képeket, a fő különbség köztük, hogy az A csatorna jeleinek frekvencia eltolódásából próbálták volna a szélsebességet utólag rekonstruálni, a Huygens mozgása alapján. Ennek a csatornának a jeleit azonban nem vette és nem továbbította a Cassini, egy hiányzó földi parancs miatt nem is figyelt a csatornára.
A hiba eredményeként közel fele annyi képet sikerült továbbítani, mint tervezték - azonban így is 350 felvétel érkezett a Földre. A spektrális adatokat mindkét csatornán küldte a berendezés, a képeket fele-fele arányban elosztva, azaz ideális esetben 700 felvétel érkezett volna. Az ESA véleménye szerint a Cassini munkatársai felelnek a hiányosságért, míg a NASA ezt pont fordítva látja: a hiányzó parancsot az ESA által a Cassininak kifejlesztett szoftvernek kellett volna megadnia - írja a Telescopium.hu.
Mindent összevetve azonban nem kérdéses: a Huygens küldetése valóban az űrkutatás történetének egyik legnagyobb sikertörténete, amely egy szokatlan, bizarr jégvilágot tárt elénk - egy olyan világot, amelyhez foghatót még soha nem láttunk. Az egyéb műszerektől beérkezett adatok és a meglévő képek segítségével a szakemberek szerint nem kérdéses, hogy a küldetés tudományos céljait sikerül megvalósítani. Az adatok és képek elemzésével remélhetőleg sokat megtudunk a Szaturnusz óriásholdjáról, az ősi Földre emlékeztető Titánról - ezáltal pedig közelebb kerülünk olyan alapkérdések megválaszolásához, hogy milyen kémiai folyamatok előzték meg az élet kialakulását bolygónkon.
[LHP.HU]
2005.01.17. 02:53
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
