HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Napokig titkolták Karadzic elfogását?
Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt még a múlt héten pénteken, este 21:30-kor vették őrizetbe Belgrádnál egy buszon - közölte kedden Svetozar Vujacic, a legkeresettebb hágai vádlott ügyvédje.
Vujacic azután nyilatkozott újságíróknak, hogy védencét keddre virradóra kihallgatta a háborús perekben eljáró belgrádi különbíróság vizsgálóbírója, Milan Dilparic. Az ügyvéd szerint Karadzic a kihallgatáson azt mondta, hogy a főváros és a Belgrád melletti Batajnica település között közlekedő buszon fogták el a múlt héten pénteken, este 21:30-kor. Mint mondta, "valamilyen sapkát húztak a fejére", ezért nem is tudja, hogy kik fogták el. Dilparicot meglepte Karadzic kijelentése, a vizsgálóbíró azt mondta, hogy ellenőrizni fogja a vádlott állításait, a szerbiai nemzetbiztonsági tanács ugyanis előzőleg közölte, hogy a vádlottat hétfő este fogták el - mondta az ügyvéd.
Milan Dilparic szerint a kihallgatás során a vádlott nem tagadta kilétét. Újságírók azt firtatták a vizsgálóbírótól, hogy teljesültek-e a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (NT) való kiadatás feltételei. "Minden befejeződött" - válaszolta Dilparic, aki szerint a kiadatásig Karadzic a különbíróság fogdájában marad.
A hatályos szerb törvények szerint a különös rendeltetésű törvényszék vizsgálóbírójának kell engedélyt adnia a kiadatási eljárás megindításához, előzőleg azonosítania kell a vádlottat, szembesítenie kell a hágai vádirattal. Három napon belül kell állást foglalnia a kiadatás megindításáról - ami ellen a vádlott panaszt nyújthat be -, de az elmúlt években a hágai vádlottak kiadatásakor ez csupán formalitás volt, a vizsgálóbíró sosem gördített akadályt a kiadatás elé.
Hallgatás beleegyezés?
Svetozar Vujacic szerint Karadzic a vizsgálóbíró előtt "hallgatással védekezett", és "színjátéknak" minősítette az ellene folyó eljárást. Nem volt hajlandó ételt venni magához, lefogyott, de nyugodt és higgadt volt. Orvos megvizsgálta a vádlottat, és egészségesnek találta - mondta az ügyvéd.
Belgrádban a Nyugat-barát demokraták és Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök - ugyancsak hágai vádlott - örökösei között szemlátomást rögtön vita bontakozott ki Karadzic letartóztatásának körülményeiről. Boris Tadic szerbiai elnök hivatala korábban a nemzetbiztonsági tanács tájékoztatására hagyatkozó közleményben tudatta, hogy Karadzicot "a szerb belbiztonsági szolgálatok találták meg és fogták el". Ezzel szemben a szocialista Ivica Dacic vezette belügyminisztérium azt állította, hogy a rendőrség nem vett részt a szökevény felkutatásában és elfogásában. Uros Pena, a boszniai szerb rendőrség vezetője szerint a boszniai szerb rendőrség sem vett részt Karadzic felkutatásában.
A srebrenicai népirtás egyik főbűnösének tartott, de sok szerb által ma is nemzeti hősként tisztelt Radovan Karadzic elfogása láthatóan egyelőre nem okozott nagyobb felzúdulást sem Szerbiában, sem a boszniai Szerb Köztársaságban (RS). A szerb belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy Belgrádban "ellenőrzés alatt van a biztonsági helyzet", az elfogásról szóló hírek után elővigyázatosságból megemelték a rendőri erők készültségét. Uros Pen szerint az RS-ben is hasonló intézkedésekhez folyamodtak, szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezettek be, megerősítették a vallási közösségeknek és nemzetközi szervezeteknek otthont adó épületek biztonságát.
Az éjszaka folyamán a belgrádi különbíróság épületénél az Obraz nevű, szélsőségesen nacionalista szervezet közel ötven híve gyűlt össze Karadzicot ábrázoló pólókban. Rendőrség kordonnal zárta le az épület környékét, és kiszorította a tiltakozókat a szomszédos utcába. Belgrád központjában mindössze egy tucat fiatal tiltakozott Karadzic elfogása ellen. A belgrádi média szerint a háborús perekben eljáró bíróság épületét a szerb rendőrség elitegysége védi.
Karadzic portré
Radovan Karadzic 1945. június 19-én született a montenegrói Savnikban egy cipész fiaként. 15 évesen került Szarajevóba, ahol az egyetem orvosi karán szerzett diplomát. Több évig pszichiáterként és terapeutaként dolgozott, de orvosi munkája mellett írói és zeneszerzői ambícióinak is hódolt (a 90-es évek elején több hazai és külföldi irodalmi díjat kapott).
A szenvedélyes játékosnak és életművésznek tartott Karadzic Jugoszlávia szétesésének idején kezdett politikával foglalkozni. 1990-ben megalapította a bosznia-hercegovinai Szerb Demokrata Pártot (SDS), amelynek 1996 derekáig elnöke volt. 1991-ben még a szerb, muzulmán és horvát állam konföderációjából álló Bosznia-Hercegovina mellett kardoskodott, de nemsokára a szélsőséges nacionalistákhoz csatlakozott. Politikai célja ettől kezdve a "Nagy Szerbia" megteremtése volt, a saját szerb állam létrehozása a boszniai területek 70 százalékán, kijárattal az Adriára és egyesülés az "anyaországgal".
Karadzic kezdetben Slobodan Milosevic pártfogoltjának és lelkes hívének számított, az akkori szerb elnök támogatásával lett az 1992. január 5-én egyoldalúan kikiáltott paléi Szerb Köztársaság elnöke, erről a tisztségről 1996. június 30-án volt kénytelen lemondani. A véres boszniai polgárháború idején ő volt az itteni szerbek első számú politikai vezetője. Karadzic már 1993 májusában szembekerült Milosevic-csel, majd Belgrád 1994 nyarán vonta meg tőle feltétlen támogatását, amikor a boszniai szerb vezetés elutasította a nemzetközi béketervet. Karadzic a daytoni békemegállapodás 1995. decemberi aláírása után háttérbe szorult, majd 1996 júliusában bejelentette, hogy visszavonul a politikai szerepléstől.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 1995. július 25-én letartóztatási parancsot adott, majd 1995. november 16-án vádat emelt Radovan Karadzic ellen az emberiség elleni és háborús bűntettek, valamint népirtás miatt. Pere - távollétében - 1996 júniusában kezdődött meg.
A Karadzic elfogatására tett kísérletek mindeddig eredménytelenek maradtak, hiába tűztek ki fejére ötmillió dolláros vérdíjat. Az SFOR katonái többször is megkísérelték letartóztatását, sikertelenül. Feltételezések szerint Bosznia szerb ellenőrzés alatt álló területein bujkált, ahonnét időnként hazalopakodott szülőföldjére, Montenegróba. Közben irodalmi szenvedélyének is hódolt: 2002-ben Szerbiában kiadták Sitovacija című könyvét, egy színművet, valamint Az eszement lándzsától a fekete meséig című verseskötetét.
Karadzic ellen 2000 augusztusában polgári peres eljárást indított Amerikában 22 boszniai muzulmán és horvát panaszos a polgárháború alatt elkövetett szerb atrocitások miatt, s a bíróság 4,7 milliárd dollár kártérítés kifizetésére kötelezte. 2005 júliusában felesége felhívással fordult férjéhez, hogy családja érdekében jelentkezzen önként az ellene vádat emelt hágai Nemzetközi Törvényszéknél.
hirado
2008.07.22. 09:21
t: 633
Napokig titkolták Karadzic elfogását?
Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt még a múlt héten pénteken, este 21:30-kor vették őrizetbe Belgrádnál egy buszon - közölte kedden Svetozar Vujacic, a legkeresettebb hágai vádlott ügyvédje.Vujacic azután nyilatkozott újságíróknak, hogy védencét keddre virradóra kihallgatta a háborús perekben eljáró belgrádi különbíróság vizsgálóbírója, Milan Dilparic. Az ügyvéd szerint Karadzic a kihallgatáson azt mondta, hogy a főváros és a Belgrád melletti Batajnica település között közlekedő buszon fogták el a múlt héten pénteken, este 21:30-kor. Mint mondta, "valamilyen sapkát húztak a fejére", ezért nem is tudja, hogy kik fogták el. Dilparicot meglepte Karadzic kijelentése, a vizsgálóbíró azt mondta, hogy ellenőrizni fogja a vádlott állításait, a szerbiai nemzetbiztonsági tanács ugyanis előzőleg közölte, hogy a vádlottat hétfő este fogták el - mondta az ügyvéd.
Milan Dilparic szerint a kihallgatás során a vádlott nem tagadta kilétét. Újságírók azt firtatták a vizsgálóbírótól, hogy teljesültek-e a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (NT) való kiadatás feltételei. "Minden befejeződött" - válaszolta Dilparic, aki szerint a kiadatásig Karadzic a különbíróság fogdájában marad.
A hatályos szerb törvények szerint a különös rendeltetésű törvényszék vizsgálóbírójának kell engedélyt adnia a kiadatási eljárás megindításához, előzőleg azonosítania kell a vádlottat, szembesítenie kell a hágai vádirattal. Három napon belül kell állást foglalnia a kiadatás megindításáról - ami ellen a vádlott panaszt nyújthat be -, de az elmúlt években a hágai vádlottak kiadatásakor ez csupán formalitás volt, a vizsgálóbíró sosem gördített akadályt a kiadatás elé.
Hallgatás beleegyezés?
Svetozar Vujacic szerint Karadzic a vizsgálóbíró előtt "hallgatással védekezett", és "színjátéknak" minősítette az ellene folyó eljárást. Nem volt hajlandó ételt venni magához, lefogyott, de nyugodt és higgadt volt. Orvos megvizsgálta a vádlottat, és egészségesnek találta - mondta az ügyvéd.
Belgrádban a Nyugat-barát demokraták és Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök - ugyancsak hágai vádlott - örökösei között szemlátomást rögtön vita bontakozott ki Karadzic letartóztatásának körülményeiről. Boris Tadic szerbiai elnök hivatala korábban a nemzetbiztonsági tanács tájékoztatására hagyatkozó közleményben tudatta, hogy Karadzicot "a szerb belbiztonsági szolgálatok találták meg és fogták el". Ezzel szemben a szocialista Ivica Dacic vezette belügyminisztérium azt állította, hogy a rendőrség nem vett részt a szökevény felkutatásában és elfogásában. Uros Pena, a boszniai szerb rendőrség vezetője szerint a boszniai szerb rendőrség sem vett részt Karadzic felkutatásában.
A srebrenicai népirtás egyik főbűnösének tartott, de sok szerb által ma is nemzeti hősként tisztelt Radovan Karadzic elfogása láthatóan egyelőre nem okozott nagyobb felzúdulást sem Szerbiában, sem a boszniai Szerb Köztársaságban (RS). A szerb belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy Belgrádban "ellenőrzés alatt van a biztonsági helyzet", az elfogásról szóló hírek után elővigyázatosságból megemelték a rendőri erők készültségét. Uros Pen szerint az RS-ben is hasonló intézkedésekhez folyamodtak, szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezettek be, megerősítették a vallási közösségeknek és nemzetközi szervezeteknek otthont adó épületek biztonságát.
Az éjszaka folyamán a belgrádi különbíróság épületénél az Obraz nevű, szélsőségesen nacionalista szervezet közel ötven híve gyűlt össze Karadzicot ábrázoló pólókban. Rendőrség kordonnal zárta le az épület környékét, és kiszorította a tiltakozókat a szomszédos utcába. Belgrád központjában mindössze egy tucat fiatal tiltakozott Karadzic elfogása ellen. A belgrádi média szerint a háborús perekben eljáró bíróság épületét a szerb rendőrség elitegysége védi.
Karadzic portré
Radovan Karadzic 1945. június 19-én született a montenegrói Savnikban egy cipész fiaként. 15 évesen került Szarajevóba, ahol az egyetem orvosi karán szerzett diplomát. Több évig pszichiáterként és terapeutaként dolgozott, de orvosi munkája mellett írói és zeneszerzői ambícióinak is hódolt (a 90-es évek elején több hazai és külföldi irodalmi díjat kapott).
A szenvedélyes játékosnak és életművésznek tartott Karadzic Jugoszlávia szétesésének idején kezdett politikával foglalkozni. 1990-ben megalapította a bosznia-hercegovinai Szerb Demokrata Pártot (SDS), amelynek 1996 derekáig elnöke volt. 1991-ben még a szerb, muzulmán és horvát állam konföderációjából álló Bosznia-Hercegovina mellett kardoskodott, de nemsokára a szélsőséges nacionalistákhoz csatlakozott. Politikai célja ettől kezdve a "Nagy Szerbia" megteremtése volt, a saját szerb állam létrehozása a boszniai területek 70 százalékán, kijárattal az Adriára és egyesülés az "anyaországgal".
Karadzic kezdetben Slobodan Milosevic pártfogoltjának és lelkes hívének számított, az akkori szerb elnök támogatásával lett az 1992. január 5-én egyoldalúan kikiáltott paléi Szerb Köztársaság elnöke, erről a tisztségről 1996. június 30-án volt kénytelen lemondani. A véres boszniai polgárháború idején ő volt az itteni szerbek első számú politikai vezetője. Karadzic már 1993 májusában szembekerült Milosevic-csel, majd Belgrád 1994 nyarán vonta meg tőle feltétlen támogatását, amikor a boszniai szerb vezetés elutasította a nemzetközi béketervet. Karadzic a daytoni békemegállapodás 1995. decemberi aláírása után háttérbe szorult, majd 1996 júliusában bejelentette, hogy visszavonul a politikai szerepléstől.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 1995. július 25-én letartóztatási parancsot adott, majd 1995. november 16-án vádat emelt Radovan Karadzic ellen az emberiség elleni és háborús bűntettek, valamint népirtás miatt. Pere - távollétében - 1996 júniusában kezdődött meg.
A Karadzic elfogatására tett kísérletek mindeddig eredménytelenek maradtak, hiába tűztek ki fejére ötmillió dolláros vérdíjat. Az SFOR katonái többször is megkísérelték letartóztatását, sikertelenül. Feltételezések szerint Bosznia szerb ellenőrzés alatt álló területein bujkált, ahonnét időnként hazalopakodott szülőföldjére, Montenegróba. Közben irodalmi szenvedélyének is hódolt: 2002-ben Szerbiában kiadták Sitovacija című könyvét, egy színművet, valamint Az eszement lándzsától a fekete meséig című verseskötetét.
Karadzic ellen 2000 augusztusában polgári peres eljárást indított Amerikában 22 boszniai muzulmán és horvát panaszos a polgárháború alatt elkövetett szerb atrocitások miatt, s a bíróság 4,7 milliárd dollár kártérítés kifizetésére kötelezte. 2005 júliusában felesége felhívással fordult férjéhez, hogy családja érdekében jelentkezzen önként az ellene vádat emelt hágai Nemzetközi Törvényszéknél.
hirado
2008.07.22. 09:21
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
- Drámai a helyzet Parajdon: „Sajnos elvesztettük a csatát a természettel”
HIRDETÉS
