HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > A válsághelyzet megoldását elnapolták - véget ért az EU-csúcs!
Októberre, őszi rendes találkozójukra halasztották az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői az EU reformszerződését elutasító írországi népszavazás utáni válsághelyzet megoldását.
A pénteken befejeződött kétnapos értekezlet tanúsága szerint ugyanakkor - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazása szerint - "a tagállamok vezetőinek körében széles egyetértés van abban, hogy közös európai ügyünk a lisszaboni szerződés elfogadása, és közös európai felelősség a tagállamok támogatása, a ratifikáció sikere".
A magyar miniszterelnök szerint az a közös cél, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokat már új szabályok szerint lehessen lefolytatni. Hozzátette: ehhez a következő hónapokban nagyon sok konzultációra lesz szükség az egyes tagállamok és az unió vezető intézményei között.
Tizennyolc tagállam (köztük Magyarország elsőként) már ratifikálta a lisszaboni néven is emlegetett szerződést, ám az eredeti remények szerint idén befejezhető ratifikációs folyamatot a múlt heti (alacsony részvétellel és szoros eredménnyel végződött), elutasító ír népszavazás megakasztotta.
Írország az egyetlen tagállam, ahol a dokumentumot népszavazáson kell megerősíteni, bár pénteken a tagországok a záródokumentumba is bevették azt, hogy "a Cseh Köztársaságban is bizonytalan az unió intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformáló lisszaboni szerződés elfogadása".
A válsághelyezet legegyszerűbb megoldását a népszavazás megismétlése jelentené, de Brian Cowen ír miniszterelnök a csúcsértekezlet után sem tudta megerősíteni, hogy erre sor kerülhet-e.
Abban egyetértettek az EU-vezetők, hogy az ír események miatt nem torpanhat meg az unió működése, és lehetőség szerint összpontosítani kell a lakosságot közvetlenebbül érintő problémákra is, nem csak a tőlük meglehetősen távol eső intézményes kérdésekre. A megoldáskeresés őszre halasztása mindenesetre igen kevés reményt hagy arra, hogy a reformszerződés még életbe léphet az eredeti tervek szerinti 2009-ben.
A csúcstalálkozó másik fontos témája a magas energia- és élelmiszerárak kérdése volt. Egyértelművé vált, hogy a vezetők arra számítanak: az olajárak tartósan magasak maradnak, tehát a probléma nem oldódik meg rövidesen.
Az árak okozta nehézségek leküzdésének számos lehetősége felmerült a tanácskozáson, de egyetértés csak abban alakult ki, hogy hosszú távú megoldást kell találni, míg rövid távon a legfontosabb teendő a leginkább rászoruló, azaz legalacsonyabb jövedelmű rétegek támogatása.
Az Európai Bizottság az októberi EU-csúcsig megvizsgálja, hogy adóeszközöket lehet-e és célszerű-e alkalmazni az olajár emelkedésének ellensúlyozására. Kovács László adóügyi biztos közlése szerint ugyanakkor a tagállamok többsége megerősítette azt a véleményt, hogy az adócsökkentés nem alkalmas eszköz a magas üzemanyagárak problémájának megoldására.
Egyetértés alakult ki abban is, hogy az élelmiszerárak emelkedése elleni fellépésként növelni és ösztönözni kell a mezőgazdasági termelést az unióban. Gyurcsány Ferenc rámutatott, hogy Magyarországnak régóta ez a véleménye, de korábban még kevesen értettek egyet vele az unióban.
A zárónyilatkozat kiemelte azt is, hogy fokozni kell az egyeztetéseket az olajtermelő cégekkel, illetve országokkal. Magyarország egyik kezdeményezője volt az ezt sürgető európai szocialista párti álláspontnak.
Bekerült a záródokumentumba az az elv, hogy az egyenrangúságra kell alapozni az unióban a mezőgazdasági termelők támogatását. Ezt az EU kelet-európai új tagállamai - Lettország vezetésével - a csúcstalálkozó előtt levélben, a brüsszeli tanácskozáson pedig szóban kérték.
A reformszerződés életbe lépésének halasztódása a jelek szerint negatív következményekkel jár az EU további bővítésének folyamatára is. A két legbefolyásosabb EU-hatalomnak számító Franciaország és Németország vezetője (Nicolas Sarkozy elnök és Angela Merkel kancellár) egyaránt úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi intézményi keretek nem teszik lehetővé új ország felvételét. A szlovén elnökség és számos más tagállam ugyanakkor vitatja ezt az álláspontot.
Egyetértettek az uniós vezetők a Földközi-tenger térségében fekvő országokkal fenntartott kapcsolatok szorosabbra vonásában, de leszögezték azt is, hogy fokozzák a kapcsolatokat a keleti (volt szovjet) szomszédokkal is.
Hosszasan foglalkozik a záródokumentum a bevándorlási kérdésekkel. A lakosság szempontjából prioritásnak nevezi, hogy az unió még ebben az évtizedben közös, a jelenleginél hatékonyabb (szigorúbb) szabályokkal rendelkezzen a határok védelmére és a bevándorlás ellenőrzésére.
A brüsszeli csúcstalálkozó záróközleménye a kiújult erőszak miatt újabb szankciókkal fenyegeti meg Zimbabwe vezetőit, és Szudán esetében is új büntetőintézkedéseket helyez kilátásba arra az esetre, ha Kartúm nem működik együtt a háborús bűnökkel gyanúsítottak átadásában.
Macedónia esetében a záróközlemény nem említ lehetséges csatlakozási dátumot, viszont elítéli az ottani választásokon tapasztalt erőszakot.
Méltatták a csúcstalálkozón az Európai Unió budapesti székhelyű innovációs és kutatóintézetének jelentőségét, külön hangsúlyt helyezve a már eldöntött kutatási programok, köztük az energiaügyek fontosságára. Abban is egyetértés volt, hogy a jövőben felállítandó uniós ügynökségek elhelyezésénél is elsőbbséget kell biztosítani az új tagországoknak, ahol még nem működik EU-intézet.
Jóváhagyták a csúcsértekezleten, hogy Szlovákia 16. tagországként csatlakozhasson az euróövezethez.
hirado.hu
2008.06.21. 09:06
t: 1059
A válsághelyzet megoldását elnapolták - véget ért az EU-csúcs!
Októberre, őszi rendes találkozójukra halasztották az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői az EU reformszerződését elutasító írországi népszavazás utáni válsághelyzet megoldását.A pénteken befejeződött kétnapos értekezlet tanúsága szerint ugyanakkor - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazása szerint - "a tagállamok vezetőinek körében széles egyetértés van abban, hogy közös európai ügyünk a lisszaboni szerződés elfogadása, és közös európai felelősség a tagállamok támogatása, a ratifikáció sikere".
A magyar miniszterelnök szerint az a közös cél, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokat már új szabályok szerint lehessen lefolytatni. Hozzátette: ehhez a következő hónapokban nagyon sok konzultációra lesz szükség az egyes tagállamok és az unió vezető intézményei között.
Tizennyolc tagállam (köztük Magyarország elsőként) már ratifikálta a lisszaboni néven is emlegetett szerződést, ám az eredeti remények szerint idén befejezhető ratifikációs folyamatot a múlt heti (alacsony részvétellel és szoros eredménnyel végződött), elutasító ír népszavazás megakasztotta.
Írország az egyetlen tagállam, ahol a dokumentumot népszavazáson kell megerősíteni, bár pénteken a tagországok a záródokumentumba is bevették azt, hogy "a Cseh Köztársaságban is bizonytalan az unió intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformáló lisszaboni szerződés elfogadása".
A válsághelyezet legegyszerűbb megoldását a népszavazás megismétlése jelentené, de Brian Cowen ír miniszterelnök a csúcsértekezlet után sem tudta megerősíteni, hogy erre sor kerülhet-e.
Abban egyetértettek az EU-vezetők, hogy az ír események miatt nem torpanhat meg az unió működése, és lehetőség szerint összpontosítani kell a lakosságot közvetlenebbül érintő problémákra is, nem csak a tőlük meglehetősen távol eső intézményes kérdésekre. A megoldáskeresés őszre halasztása mindenesetre igen kevés reményt hagy arra, hogy a reformszerződés még életbe léphet az eredeti tervek szerinti 2009-ben.
A csúcstalálkozó másik fontos témája a magas energia- és élelmiszerárak kérdése volt. Egyértelművé vált, hogy a vezetők arra számítanak: az olajárak tartósan magasak maradnak, tehát a probléma nem oldódik meg rövidesen.
Az árak okozta nehézségek leküzdésének számos lehetősége felmerült a tanácskozáson, de egyetértés csak abban alakult ki, hogy hosszú távú megoldást kell találni, míg rövid távon a legfontosabb teendő a leginkább rászoruló, azaz legalacsonyabb jövedelmű rétegek támogatása.
Az Európai Bizottság az októberi EU-csúcsig megvizsgálja, hogy adóeszközöket lehet-e és célszerű-e alkalmazni az olajár emelkedésének ellensúlyozására. Kovács László adóügyi biztos közlése szerint ugyanakkor a tagállamok többsége megerősítette azt a véleményt, hogy az adócsökkentés nem alkalmas eszköz a magas üzemanyagárak problémájának megoldására.
Egyetértés alakult ki abban is, hogy az élelmiszerárak emelkedése elleni fellépésként növelni és ösztönözni kell a mezőgazdasági termelést az unióban. Gyurcsány Ferenc rámutatott, hogy Magyarországnak régóta ez a véleménye, de korábban még kevesen értettek egyet vele az unióban.
A zárónyilatkozat kiemelte azt is, hogy fokozni kell az egyeztetéseket az olajtermelő cégekkel, illetve országokkal. Magyarország egyik kezdeményezője volt az ezt sürgető európai szocialista párti álláspontnak.
Bekerült a záródokumentumba az az elv, hogy az egyenrangúságra kell alapozni az unióban a mezőgazdasági termelők támogatását. Ezt az EU kelet-európai új tagállamai - Lettország vezetésével - a csúcstalálkozó előtt levélben, a brüsszeli tanácskozáson pedig szóban kérték.
A reformszerződés életbe lépésének halasztódása a jelek szerint negatív következményekkel jár az EU további bővítésének folyamatára is. A két legbefolyásosabb EU-hatalomnak számító Franciaország és Németország vezetője (Nicolas Sarkozy elnök és Angela Merkel kancellár) egyaránt úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi intézményi keretek nem teszik lehetővé új ország felvételét. A szlovén elnökség és számos más tagállam ugyanakkor vitatja ezt az álláspontot.
Egyetértettek az uniós vezetők a Földközi-tenger térségében fekvő országokkal fenntartott kapcsolatok szorosabbra vonásában, de leszögezték azt is, hogy fokozzák a kapcsolatokat a keleti (volt szovjet) szomszédokkal is.
Hosszasan foglalkozik a záródokumentum a bevándorlási kérdésekkel. A lakosság szempontjából prioritásnak nevezi, hogy az unió még ebben az évtizedben közös, a jelenleginél hatékonyabb (szigorúbb) szabályokkal rendelkezzen a határok védelmére és a bevándorlás ellenőrzésére.
A brüsszeli csúcstalálkozó záróközleménye a kiújult erőszak miatt újabb szankciókkal fenyegeti meg Zimbabwe vezetőit, és Szudán esetében is új büntetőintézkedéseket helyez kilátásba arra az esetre, ha Kartúm nem működik együtt a háborús bűnökkel gyanúsítottak átadásában.
Macedónia esetében a záróközlemény nem említ lehetséges csatlakozási dátumot, viszont elítéli az ottani választásokon tapasztalt erőszakot.
Méltatták a csúcstalálkozón az Európai Unió budapesti székhelyű innovációs és kutatóintézetének jelentőségét, külön hangsúlyt helyezve a már eldöntött kutatási programok, köztük az energiaügyek fontosságára. Abban is egyetértés volt, hogy a jövőben felállítandó uniós ügynökségek elhelyezésénél is elsőbbséget kell biztosítani az új tagországoknak, ahol még nem működik EU-intézet.
Jóváhagyták a csúcsértekezleten, hogy Szlovákia 16. tagországként csatlakozhasson az euróövezethez.
hirado.hu
2008.06.21. 09:06
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
