HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Három embert harapott meg egy veszett kutya Nagy-Britanniában
Három embert karanténba zártak Nagy-Britanniában, mert megharapta őket egy veszett kölyökkutya -közölte szombaton a szigetország Egészségvédelmi Ügynökségének szóvivője.
A hivatalos bejelentés szerint a kutya Sri Lankáról került Nagy-Britanniába, ahol a törvénynek megfelelően azonnal zárlat alá helyezték. A harapások ott történtek. A kutya egyébként csütörtökön kimúlt.
Utoljára 1902-ben halt meg valaki veszettségtől Nagy-Britanniában. A szigetországban 1922-ben jelentették be, hogy veszettségmentes lett Nagy-Britannia. A hatóságok szerint a mostani eset nem jelenti azt, hogy a 86 éve fennálló helyzet megváltozott, és az teljesen valószínűtlen, hogy elterjedne a veszettség az Egyesült Királyságban.
Az ember és az állatok veszettsége a legrégebben ismert betegségek közé tartozik. Az ókori egyiptomiak, szlávok, germánok ismerték a tüneteket kutyákon, macskákon és embereken is. A legkorábbi leírást az ókori babiloni Esnun-törvények kódexe tartalmazza, és említette a kórt Homérosz, Arisztotelész és Hippokrátész is. Európában előfordult már a történelem előtti időkben is. A középkortól az újkorig a veszettség az emberiség számára csapás volt. A XIX. század elején Európában számos esetben járványszerűen pusztított. Az Egészségügyi Világszervezet szerint manapság évente 40 ezer és 70 ezer azoknak a száma, akik veszettségbe halnak meg. A legtöbb áldozat Dél- és Délkelet- Ázsiában van.
A veszettség elleni védekezés atyja kétségtelenül a francia Louis Pasteur, aki 1885. július 6-án alkalmazta vakcináját először. Pasteur egyenletes erősségű, fix vírus előállítására törekedett. A vírust nyulak agyvelejébe oltotta, majd a veszettségben elhullott nyulak gerincvelejét újabb nyulak agyvelejébe fecskendezte. A vírus nyúlból nyúlba oltását addig folytatta, míg olyan fixnek tekinthető vírushoz nem jutott, amely mindig egyformán rövid idő (6 nap) alatt idézett elő veszettséget. A fix vírus olyan módosult átlag-vírus, amelynek megbetegítő képessége igen nagy, de csak ha a központi idegrendszerbe oltják. Nem okoz azonban veszettséget állatban és emberben sem, ha subcutan (bőr alá) alkalmazzák. Pasteur módszere abban állt, hogy a különböző ideig (2-14 napig) száradásnak kitett - ezzel gyengített - fix vírust tartalmazó gerincvelőrészletekből emulziót készített, és a védőoltást a legtovább szárított anyaggal kezdte, azután rövid (0,5 - 1 napos) időközökben mind rövidebb ideig szárított anyagot fecskendezett a megvédendő egyén bőre alá. Végül egészen friss anyaggal fejezte be az oltási sorozatot. Az eljárás kitűnő eredményeket adott.
Pasteur módszerét a magyar Hőgyes Endre (1888) fejlesztette tobvább. Amíg Pasteur a szárítást alkalmazta, Hőgyes hígításos módszert vezetett be.
hirado
2008.04.26. 12:47
t: 610
Három embert harapott meg egy veszett kutya Nagy-Britanniában
Három embert karanténba zártak Nagy-Britanniában, mert megharapta őket egy veszett kölyökkutya -közölte szombaton a szigetország Egészségvédelmi Ügynökségének szóvivője.A hivatalos bejelentés szerint a kutya Sri Lankáról került Nagy-Britanniába, ahol a törvénynek megfelelően azonnal zárlat alá helyezték. A harapások ott történtek. A kutya egyébként csütörtökön kimúlt.
Utoljára 1902-ben halt meg valaki veszettségtől Nagy-Britanniában. A szigetországban 1922-ben jelentették be, hogy veszettségmentes lett Nagy-Britannia. A hatóságok szerint a mostani eset nem jelenti azt, hogy a 86 éve fennálló helyzet megváltozott, és az teljesen valószínűtlen, hogy elterjedne a veszettség az Egyesült Királyságban.
Az ember és az állatok veszettsége a legrégebben ismert betegségek közé tartozik. Az ókori egyiptomiak, szlávok, germánok ismerték a tüneteket kutyákon, macskákon és embereken is. A legkorábbi leírást az ókori babiloni Esnun-törvények kódexe tartalmazza, és említette a kórt Homérosz, Arisztotelész és Hippokrátész is. Európában előfordult már a történelem előtti időkben is. A középkortól az újkorig a veszettség az emberiség számára csapás volt. A XIX. század elején Európában számos esetben járványszerűen pusztított. Az Egészségügyi Világszervezet szerint manapság évente 40 ezer és 70 ezer azoknak a száma, akik veszettségbe halnak meg. A legtöbb áldozat Dél- és Délkelet- Ázsiában van.
A veszettség elleni védekezés atyja kétségtelenül a francia Louis Pasteur, aki 1885. július 6-án alkalmazta vakcináját először. Pasteur egyenletes erősségű, fix vírus előállítására törekedett. A vírust nyulak agyvelejébe oltotta, majd a veszettségben elhullott nyulak gerincvelejét újabb nyulak agyvelejébe fecskendezte. A vírus nyúlból nyúlba oltását addig folytatta, míg olyan fixnek tekinthető vírushoz nem jutott, amely mindig egyformán rövid idő (6 nap) alatt idézett elő veszettséget. A fix vírus olyan módosult átlag-vírus, amelynek megbetegítő képessége igen nagy, de csak ha a központi idegrendszerbe oltják. Nem okoz azonban veszettséget állatban és emberben sem, ha subcutan (bőr alá) alkalmazzák. Pasteur módszere abban állt, hogy a különböző ideig (2-14 napig) száradásnak kitett - ezzel gyengített - fix vírust tartalmazó gerincvelőrészletekből emulziót készített, és a védőoltást a legtovább szárított anyaggal kezdte, azután rövid (0,5 - 1 napos) időközökben mind rövidebb ideig szárított anyagot fecskendezett a megvédendő egyén bőre alá. Végül egészen friss anyaggal fejezte be az oltási sorozatot. Az eljárás kitűnő eredményeket adott.
Pasteur módszerét a magyar Hőgyes Endre (1888) fejlesztette tobvább. Amíg Pasteur a szárítást alkalmazta, Hőgyes hígításos módszert vezetett be.
hirado
2008.04.26. 12:47
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
