Mivel nem bízik semmilyen pozitív eredményben, az amerikai diplomácia konfrontációra készül. A múlt héten Phenjan és Washington a legmagasabb szinten sértegette egymást. Egy nappal a konferencia előtt Észak-Korea rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki Japán irányába.
Tokió szerint az eset nem fenyegette a szigetország biztonságát, és alighanem rutinszerű hadgyakorlatról van szó, az időzítés azonban aligha véletlen. Feltételezések szerint Észak-Koreának már hat atombombához elegendő hasadóanyagot sikerült felhalmoznia, és a közeljövőben sor kerülhet az első föld alatti kísérleti robbantásra.
Dzsavad Zarif-Honszari iráni ENSZ-nagykövet megismételte a teheráni álláspontot, miszerint nukleáris programjuk kizárólag békés jellegű. Irán ugyanakkor kilátásba helyezte, felmondja a kutatásokra életbe léptetett moratóriumot, ha nem hoznak eredményt az EU-val folytatott tárgyalások.
Az amerikai kormány szerint 2000-ben még nem lehetett előre látni, hogyan változtatja meg a terrorizmus a helyzetet. Az USA újfajta atomfegyverek gyártását fontolgatja, és felgyorsította a kutatást. Az eredeti atomsorompó-egyezmény értelmében az országoknak joguk van békés célú nukleáris programokra, ha lemondanak az atomfegyverről. Cserébe az öt akkori atomhatalom is vállalta, hogy hosszú távon felszámolja arzenálját. Ez nem történt meg, 1970 óta azonban az egyezménytől távol maradt Pakisztán, India és Izrael is atomfegyvert fejlesztett ki, Észak-Korea pedig felmondta a szerződést.
A Carnegie Nemzetközi Békealapítvány nukleáris szakértője szerint jó lenne elkerülni azt a látszatot, hogy a konferencia az amerikaiak miatt vall kudarcot, mert így nehéz lesz nemzetközi együttműködést kialakítani az iráni és az észak-koreai ügyben. Washington szerint helytelen lenne engedményeket tenni, csak azért, hogy más országok megtegyék, ami a kötelességük lenne.
[LHP.HU]
2005.05.03. 12:36