Koszovó vezetése már vasárnap kikiáltja a volt jugoszláv autonóm terület függetlenségét, de ez még alig 24 órával a várt bejelentés előtt sem volt biztos. Szombaton délben Hasim Thaci kormányfő bejelentette, tényleg február 17-e lesz a függetlenség napja. A függetlenséget Szerbián kívül ellenzi Oroszország és több EU-tagállam is.
Péntek délután már tartott egy nemzetközi sajtótájékoztatót Thaci, az ország nemrég megválasztott függetlenség-párti miniszterelnöke. 1500 külföldi újságíró izgult, de be kellett érniük annyival, hogy Thaci egy kisebbségekkel foglalkozó új minisztérium alakítását jelentette be. A hangulat a tudósítások szerint a csalódottnál is durvább volt. A miniszterelnök nem válaszolt kérdésekre, hanem elviharzott. Még péntek este Macedóniába utazott. A Koszovóval határos ország lakosainak legalább harmada albán, épp úgy mint a koszovóiak elsöpró többsége.
Oroszország új NATO-nagykövete szombat délelőtt tovább keltette a hangulatot. Azt mondta, hogy a függetlenség a kábítószer-maffia érdeke, valójában ők irányítják Koszovót. A Volksrant című holland lapnak azt nyilatkozta, hogy háborúk sora kezdődhet a függetlenséggel. "Előbb a koszovóiak szakadnak el, aztán a macedóniai albánok válnak ki, majd őket követik a montenegróiak, és háborút indítanak az Albániával történő egyesülésért" - mondta.
"Ha a koszovóiaknak joguk van a függetlenségre, miért ne lenne az örményeknek joguk Abháziában, Hegyi-Karabahban vagy Dél-Osszétiában?" - tette fel a kérdést az orosz diplomata (örmények valójában a felsorolt vitatott státusú területek közül csak Karabahban élnek). "Ha Koszovó az orosz és a kínai tiltakozások ellenére, a nemzetközi jog módosításával független lesz, akkor megnő az esélye annak, hogy Oroszország határain, a nemzetközileg el nem ismert köztársaságok is elszakadnak. Ha ezt teszi Abházia vagy Dél-Osszétia, akkor a gúzok csapatokat küldenek ellenük, és akkor mit tesznek a mi kaukázusi forróvérűink? Támogatják a szakadárokat, és akkor kész a háború, oroszok harcolnak majd grúzokkal." - vizionált világégést.
Egyelőre az EU-ban sincs kompromisszum arról, hogy elismerik-e az új országot. A szövetség külügyminiszterei hétfőn tárgyalnak erről. Lehetséges, hogy ccsak "tudomásul veszik" a döntést, és ezzel minden tagállam maga döntheti el, hogy elismeri-e az új balkáni országot. Ciprus, Románia, Szlovákia és Spanyolország jelezte korábban, hogy nem támogatják a koszovói függetlenséget. Magyarország támogatja.
Koszovóban kétmillió ember él, elsöprő többségük albán. A volt jugoszláv tartomány szerb lakosainak többsége 1999 után elmenekült, valamivel több mint százezren viszont egy tömbben élnek még közülük az északi terülketeken. Ők bojkottálják az önálló koszovói intézményeket, választásokra nem járnak, bár az ENSZ eleve biztosít képviselőiknek helyet a parlamentben.
index
2008.02.16. 14:58