A vasárnapi orosz parlamenti választásokon győztes Egységes Oroszország párt bejelentette: december 17-én döntik el, ki lesz a párt államfő-jelöltje. A szavazók pedig márciusban voksolnak az államfői posztól megváló Vlagyimir Putyin utódjáról.
A vasárnapi szavazatok 80 százalékának összeszámlálása után Putyin elnök pártja 63,3 százalékon, a második legtöbb voksot megszerző, a választási visszaélésekről beszámoló Kommunista Párt 11,1 százalékon áll.
A Kommunista Párt tudatta: kérik a Legfelsőbb Bíróságot, hogy vizsgálja meg a visszaélésekről szóló 10 ezer panaszt. A választások előtt öt napot börtönben töltött Garri Kaszparov pártja, a Másik Oroszország ma tüntetésekkel tiltakozik a komédiának nevezett referendum eredménye ellen.
A választásokat felügyelő Golosz nevű civil szervezet szerint több mint 4500 bejelentés érkezett hozzájuk a választási törvények megsértése miatt. Volt, akinek pénzt ajánlottak voksáért cserébe, másokat főnökeik kényszerítettek a számukra megfelelő döntésre, kampánycsendsértés is történt.
Az orosz parlamentbe még két, Putyint támogató párt jutott be: a szélsőjobboldali Liberális Demokrata Párt (8,5 százalék), és az Igazságos Oroszország (8 százalék). Összesen 11 párt próbált bejutni egyébként a dumába.
Az amerikai Fehér Ház szóvivője közben közölte: Washington a választási csalásokról szóló jelentések kivizsgálását kéri az orosz hatóságoktól.
Vlagyimir Putyin orosz elnök mandátuma márciusban lejár, ezért fogadta el az Egységes Oroszország párt miniszterelnöki jelölését. Putyin korábban bejelentette, hogy a vasárnapi szavazás eredményét népszavazásnak fogja tekinteni. Majd hozzátette, ha az emberek annak ellenére rá szavaznak, hogy az alkotmány értelmében már nem lehet újra elnök, lemondása után megtartja az elnöki jogkörök egy részét, és miniszterelnökként vezeti tovább Oroszországot.
A vasárnapi választások eredményei alapján Putyin átalakíthatja majd az elnöki jogköröket szabályozó alkotmányt is, hiszen a kétharmados támogatást igénylő lépéshez elegendő képviselői hellyel rendelkezik. Elemzők és a parlamentbe be nem jutott ellenzéki erők attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin diktatúra kiépítésébe kezdett, amelynek egyik első lépése a választási törvény 2005-ös módosítása volt. Putyin akkor törölte el az egyéni listás helyeket a törvényhozásban, és a parlamentbe jutási küszöböt 5-ről 7 százalékra emelte.
hirado
2007.12.03. 10:31