> Gyalogoltak a párizsiak - munkabeszüntetések, felvonulások Franciaország-szerte
A vártnál kisebb, de így is jelentős fennakadásokat okozott szerdán a francia tömegközlekedési sztrájk, amelynek csütörtöki folytatásáról döntöttek a szakszervezetek. Vezetőik ugyanakkor az elhúzódó konfliktus elkerülésére megegyeztek a kormánnyal abban, hogy a nyugdíjreform megvalósításáról minden érintett állami nagyvállalatnál a vezetőség, a szakszervezetek és a kormány között háromoldalú tárgyalások kezdődnek.
A francia vasúttársaság (SNCF) nyolc szakszervezetéből hétnek felhívására a vasutasok 65 százaléka sztrájkolt szerdán. Október 18-án háromnegyedüket sikerült mozgósítani. A Párizsi Közlekedési Vállalat (RATP) munkatársainak 44 százaléka nem vette fel a munkát, ez az arány 58 százalék volt október 18-án. A Villamos Művek (EDF) és a Gázművek (GDF) dolgozóinak pedig közel harmada vett rész a munkabeszüntetésben a múlt havi 45 százalékkal szemben.
A franciaországi vasútvonalakon a vonatok alig 20-25 százaléka, míg Párizsban az előre jelezett tizedik helyett végül minden ötödik metró közlekedett, s a 14-ből két vonalon nem volt egyáltalán forgalom. A buszok 15 százaléka indult el, viszont a repülőterek felé közlekedő járatokban nem volt fennakadás. Az elővárosok felé viszont szinte teljesen megszűnt a HÉV-hálózaton a közlekedés.
A párizsiak nagy része gyalog, biciklivel, görkorcsolyával vagy rollerrel indult útnak, illetve utasközvetítő internetes oldalakon kerestek magán gépkocsikban szabad helyeket.
A szakszervezetek a tömegközlekedési sztrájk csütörtöki folytatásáról döntöttek, miközben Párizsban és a vidéki városokban (Toulouse-ban, Marseille-ben, Rennes-ben, Perpignanban, Bordeaux-ban) több ezren felvonulásokon tiltakoztak az állami nagyvállatok speciális nyugdíjrendszerének megszüntetése ellen. Több helyen azok a diákok is csatlakoztak a sztrájkoló felvonulókhoz, akik két hete egyetemeiken a felsőoktatási intézmények autonómiáját biztosító törvény visszavonását követelik. A 85 francia egyetemből eddig 33-at foglaltak el, és akadályozták így meg az oktatást a tiltakozó diákok.
A kormány eközben elfogadta a legnagyobb szakszervezet, a CGT azon javaslatát, hogy a nyugdíjreformról ne egységesen, hanem vállalatonként, külön-külön szülessen döntés, s a vezetőség és a szakszervezetek között erről folyó tárgyalásokban harmadik félként vegyen részt a kormány is. Nicolas Sarkozy államfő arra kérte munkaügyi miniszterét, hogy fogalmazza meg a kormány javaslatait azokról a konkrét módszerekről, amelyek a kiutat jelenthetik a konfliktusból.
A kormányzat az 1995-ben elindított, de akkor a három hetes sztrájk miatt visszavont nyugdíjreformot 2012-ig kívánja végrehajtani. Míg a magánszektorban dolgozó 18 millió francia negyven évig fizeti a nyugdíjjárulékot, a speciális nyugdíjrendszerhez tartozó félmillió munkavállaló (a vasutasok mellett az energiaszektorban dolgozók, a képviselők, a tengerészek, a közjegyzők vagy kiemelt művészeti közintézmények dolgozói) átlagosan 37,5 évig. A kormányzat ez utóbbiak kivételes helyzetét kívánja megszüntetni.
hirado
2007.11.15. 07:43