
Nemcsak az amerikai NATO-nagykövettel, de senki mással nem beszéltem Laborc Sándor személyéről, iskolai végzettségéről. Az ilyesmi nem is gyakorlat a NATO-ban, a titkosszolgálati vezetők személye, kinevezése a tagállamok belső ügye, azt itt senki nem firtatja. Egyébként a Magyar Nemzet újságírójával sem beszéltem: cikke megjelentetése előtt nem keresett meg - nyilatkozta a Népszabadságnak Martinusz Zoltán magyar NATO-nagykövet.
A Magyar Nemzet - a Magyar Hírlappal együtt - ugyanis azt írta: az amerikai NATO-nagykövet Martinusznak jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartják egy szövetséges ország titkosszolgálatának élén a KGB-egyetemet végzett Laborcot.
Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter október 30-án jelentette be, hogy Laborc Sándort javasolja az NBH főigazgatójának. Laborcot kedden hallgatta volna meg a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, ám az ülés - több testületi tag távolmaradása miatt - elmaradt. Szilvásy a bizottsági meghallgatást követően terjeszti kinevezésre vonatkozó javaslatát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elé.
A Magyar Hírlap arról számolt be: Laborc a NATO különleges bizottságához küldött önéletrajzában egyébként nem szerepel sem a tanulmányi helyszín, sem az iskola pontos neve, végzettségénél pedig azt tüntette fel: nemzetközi kapcsolatok szak, mely szerint a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén (IMO) kellett volna végezni, csakhogy a szakember a Dzserzsinszkij Egyetemre járt.
Martinusz leszögezte: képviseletükön senki nem továbbította Laborc életrajzát az atlanti szövetség illetékeseihez. Az viszont igaz, hogy jövőre hazánk látja el a NATO titkosszolgálati vezetőkből álló egyik bizottságának elnöki tisztét; a testület terrorizmusellenes fellépéssel, külső elhárítással foglalkozik. A gyakorlat szerint a posztot az NBH kinevezett főigazgatója tölti be.
Nem tudnak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál arról, hogy az amerikai NATO-nagykövet Laborc kinevezésének ügyét bármikor is szóba hozta volna Martinusz előtt - közölték titkosszolgálati források. Arról viszont rendelkeznek információkkal, hogy a katonai szövetség titkosszolgálati ügyekben illetékes vezető személyiségei - figyelemmel a magyar ellenzék aggályaira is - kötetlen beszélgetéseken több alkalommal szót váltottak erről a kérdésről. A Népszabadság szerint elhangzott, hogy ismerik Laborc szakmai pályafutását, nagyra értékelik tevékenységét, fenntartásainak senki nem adott hangot.
Más források szerint Laborc kinevezése azért is aggályos, mert moszkvai tartózkodása alatt beszervezhették, illetve kompromittáló adatokat gyűjthettek róla.
A titkosszolgálatokat belülről ismerő egyik informátora viszont - a Népszabadságnak nyilatkozva - azt állította: egyetlen kint tanulót sem szerveztek be, mert ez ellentmond a titkosszolgálati munka elemi szabályainak. Nincs értelme ugyanis ennyire kézenfekvő személyeket titkos együttműködésre bírni.
A napilap egyébként felhívja az ügy egyik fornos momentumára is a figyelmet: Kövér László nemrég azt mondta, a régi rendszerhez való kötődése miatt a többi NATO-tagállam előtt vállalhatatlan volt, ezért egyszer már eltávolították az Információs Hivatalból Laborcot.
Ennek azonban ellentmond, hogy Laborc 2000 decemberében közös megegyezéssel nyugállományba vonult, majd 2001. január 1-jétől az APEH Bűnügyi Főigazgatóság információs igazgatóhelyettesévé nevezték ki. A szervezet élén akkor Simicska Lajos állt, ezért nehezen képzelhető el, hogy az Orbán-kormány számára vállalhatatlan embert állítson az egyik legérzékenyebb posztra.
hirado
2007.11.08. 09:03