A kurd nemzetiségű politikus, aki ebben a hónapban vette át ideiglenes államfői hivatalát, kijelentette a brit BBC rádiónak adott hétfői nyilatkozatában, hogy elvből ellenzi a halálbüntetést, és maga is aláírt korábban egy felhívást, amely e büntetésnem eltörlését sürgette. El akarja kerülni tehát egy ilyen ítélet aláírását, noha maga is úgy gondolja: Szaddám Huszein halála esetén hívei feladnák reményüket, hogy vezetőjük egyszer még visszatérhet, s így hamarabb beszüntetnék fegyveres ellenállásukat.
Célzott rá, hogy esetleg két helyettesére, Ádel Abdel-Mahdi síita és Gázi Adzsíl al-Jáver szunnita alelnökre bízza a döntést, ha arra kerül a sor. "Akár távol is maradhatok, akár szabadságra is mehetek, és kettőjükre hagyhatom a döntést" - mondta. Jelezte, hogy a két alelnök és az iraki kormány egyaránt Szaddám Huszein kivégzése mellett van, sőt - szavai szerint - az iraki nép többsége is ezt akarja, ő tehát kisebbségben van véleményével.
A volt diktátort Kuvait 1990-es lerohanásáért, illetve azért a vegyi fegyverekkel végrehajtott támadásért vonhatják felelősségre, amelyet az iraki hadsereg erői az ő uralma idején hajtottak végre észak-iraki kurdok ellen.
[LHP.HU]
2005.04.19. 10:38