HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Hadsereggel bővülhet a terrorlista
Eddig példátlan elnöki határozat kiadását tervezi George Bush. Még nem fordult elő, hogy az Egyesült Államok egy idegen ország haderejének valamely szolgálatát terrorista szervezetnek minősítse. Az amerikai elnök pedig most éppen erre készül, ugyanis kilátásba helyezte, hogy az iráni Forradalmi Gárdát, vagy legalábbis annak elit el-Kudsz nevű kommandóját, felveszik a nemzetközi terrorszervezetek listájára.
A Forradalmi Gárda 1979-ben alakult, miután az iszlám forradalom elsöpörte az Egyesült Államok szövetségesének számító sah uralmát. Nem kellett sokat várni, hogy a Gárda bizonyíthassa erejét, hiszen egy évvel létrehozása után Szaddám Huszein Irakja megtámadta Iránt. Az elitalakulat fontos szerepet játszott a nyolc évig elhúzódó harcok során, hozzá köthetőek például a fanatikus fiatal katonák által az iraki vonalak ellen végrehajtott értelmetlen tömegtámadások. A háború alatt az egységben szolgált többek között Mahmúd Ahmadinezsad jelenlegi iráni elnök is.
Mára a Forradalmi Gárda valóságos állam az államban. Önálló haditengerészete, légiereje, különleges erői és hírszerzése mellett maga intézi üzleti ügyeit is, melyeken keresztül feltételezések szerint külföldi terroristákat támogat a Közel-Kelet több országában. Az amerikai kormányzat szemében a legnagyobb veszélyt a Gárda elit alakulata, a néhányezer fős el-Kudsz kommandó jelenti. A washingtoni vezetés azzal vádolja e csoportot, hogy iraki, afganisztáni és libanoni terroristáknak nyújt aktív segítséget.
Az Egyesült Államok számára természetesen nem az iraki háború kitörése óta vált ellenséggé a Forradalmi Gárda. Az iráni titkosszolgálattal együttműködő különleges erők az utóbbi évtizedekben mindig aktív szerepet játszottak az amerikai érdekeltségek elleni támadásokban. A nyolcvanas években egyik legfőbb központjuk a szíriai megszállás alatt álló libanoni Bekaa-völgy volt, ahol pártfogoltjuk, a síita Hezbollah számos elrabolt amerikai állampolgárt tartott fogva. A "libanoni kapcsolat" máig is él, a Gárda azonban más országokban is igen aktív szerepet játszik. Az Irakban állomásozó amerikai erők hírszerzői már számos alkalommal hívták fel a figyelmet arra a tényre, hogy a Forradalmi Gárda ügynökei fegyverekkel és tanácsokkal látják el a szövetséges erők ellen küzdő síita fegyvereseket. Legutóbb pedig az afganisztáni tálibok támogatásával hozták összefüggésbe az iráni különleges erőket.
Nem kétséges, hogy a Forradalmi Gárda az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb ellenségévé nőtte ki magát. Amennyiben Washington felveszi a szolgálatot a terrorszervezetek listájára, különleges jogosítványokhoz juthat. Így lehetővé válna ugyanis befagyasztani a Gárda külföldi bankszámláit, és könnyebb lenne felvenni a küzdelmet annak ügynökei ellen. Az amerikai kormányzat mégis kényes döntés előtt áll, hiszen egyáltalán nem veheti biztosra, hogy szövetségesei - főként az európai országok, de az iraki és afgán vezetés is - támogatni fogják a javaslatot.
hirado
2007.08.17. 10:12
t: 702
Hadsereggel bővülhet a terrorlista
Eddig példátlan elnöki határozat kiadását tervezi George Bush. Még nem fordult elő, hogy az Egyesült Államok egy idegen ország haderejének valamely szolgálatát terrorista szervezetnek minősítse. Az amerikai elnök pedig most éppen erre készül, ugyanis kilátásba helyezte, hogy az iráni Forradalmi Gárdát, vagy legalábbis annak elit el-Kudsz nevű kommandóját, felveszik a nemzetközi terrorszervezetek listájára. A Forradalmi Gárda 1979-ben alakult, miután az iszlám forradalom elsöpörte az Egyesült Államok szövetségesének számító sah uralmát. Nem kellett sokat várni, hogy a Gárda bizonyíthassa erejét, hiszen egy évvel létrehozása után Szaddám Huszein Irakja megtámadta Iránt. Az elitalakulat fontos szerepet játszott a nyolc évig elhúzódó harcok során, hozzá köthetőek például a fanatikus fiatal katonák által az iraki vonalak ellen végrehajtott értelmetlen tömegtámadások. A háború alatt az egységben szolgált többek között Mahmúd Ahmadinezsad jelenlegi iráni elnök is.
Mára a Forradalmi Gárda valóságos állam az államban. Önálló haditengerészete, légiereje, különleges erői és hírszerzése mellett maga intézi üzleti ügyeit is, melyeken keresztül feltételezések szerint külföldi terroristákat támogat a Közel-Kelet több országában. Az amerikai kormányzat szemében a legnagyobb veszélyt a Gárda elit alakulata, a néhányezer fős el-Kudsz kommandó jelenti. A washingtoni vezetés azzal vádolja e csoportot, hogy iraki, afganisztáni és libanoni terroristáknak nyújt aktív segítséget.
Az Egyesült Államok számára természetesen nem az iraki háború kitörése óta vált ellenséggé a Forradalmi Gárda. Az iráni titkosszolgálattal együttműködő különleges erők az utóbbi évtizedekben mindig aktív szerepet játszottak az amerikai érdekeltségek elleni támadásokban. A nyolcvanas években egyik legfőbb központjuk a szíriai megszállás alatt álló libanoni Bekaa-völgy volt, ahol pártfogoltjuk, a síita Hezbollah számos elrabolt amerikai állampolgárt tartott fogva. A "libanoni kapcsolat" máig is él, a Gárda azonban más országokban is igen aktív szerepet játszik. Az Irakban állomásozó amerikai erők hírszerzői már számos alkalommal hívták fel a figyelmet arra a tényre, hogy a Forradalmi Gárda ügynökei fegyverekkel és tanácsokkal látják el a szövetséges erők ellen küzdő síita fegyvereseket. Legutóbb pedig az afganisztáni tálibok támogatásával hozták összefüggésbe az iráni különleges erőket.
Nem kétséges, hogy a Forradalmi Gárda az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb ellenségévé nőtte ki magát. Amennyiben Washington felveszi a szolgálatot a terrorszervezetek listájára, különleges jogosítványokhoz juthat. Így lehetővé válna ugyanis befagyasztani a Gárda külföldi bankszámláit, és könnyebb lenne felvenni a küzdelmet annak ügynökei ellen. Az amerikai kormányzat mégis kényes döntés előtt áll, hiszen egyáltalán nem veheti biztosra, hogy szövetségesei - főként az európai országok, de az iraki és afgán vezetés is - támogatni fogják a javaslatot.
hirado
2007.08.17. 10:12
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
HIRDETÉS
